Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

44 204. orizágos fiiéi máreíius 10. 188S. javaslatba nem kell mást leírni, mint a mi jelenleg megvan? hol lesz akkor a haladás? Ha a jelen állapotot iktatjuk a törvénybe, az nem érdemli a t. ház fáradtságát. (Helyeslés a jobboldalon.) Igenis ez reformjavaslat. Nem az a kérdés: van-e itt módosítása a jelenleg létező állapotoknak ; hanem az a kérdés, van-e ily módosításra szükség ? (Tetszés.) Indokolja-e ezt a culturának és a középiskolai tanításnak valódi érdeke ? igényli-e e változtatást ? Ha igényli, akkor meg kell tenni. (Helyeslés.) f ^ n ni Es csodálkozom, hogy az ellenzés épen azon oldalról jön, mely a létező jogállapotokat a legnagyobb téren megtámadja és mégis e szerény törvényjavaslat ellen csak azért ellenzéki állapotot foglal el, mert az a jelenlegi állapotoknak némi változtatása. Igen uraim! e változtatásra szükség van, ez az ország érdekében történik. (Helyeslés a jobboldalon.) Két dologra lett súly fektetve, mint olyanra, mi által a protestáns felekezeti autonómia érintetik. E kettő a tanárképesítés és az érettségi vizsga. Engedje meg a t. ház, hogy a kettőre némely észrevételt tegyek. (Halljuk!) Ami a tanárképesítést illeti, egyik képviselőtársunk nagy gravamennek hozta fel, hogy a felekezetek tanárai az ország egyetemén tesznek vizsgálatot. Thaly Kálmán: Nem az egyetemről, hanem a tanárképző intézetről beszéltem? Hoffmann Pál: Másutt tanári vizsgát nem lehet tonni, mint a két egyetemnél. És a képviselő ur kifogását azzal indokolta, hogy a vizsgálattétel reájuk nézve szellemrontó hatással van. (Halljuk! Halljuk !) Bocsánatot kérek, de ha ezt olyas valaki mondja, a ki a tanügy gyei és irodalommal nem foglalkozik, nem csodálkoznám e fölött, de nem értem, hogy épen a képviselő ur, ki maga is az irodalomnak méltán elismert bajnoka, az ország legfőbb tanintézetéről és az ott működőkről ily nyilatkozattal lépjen fel. Ha az lealázó bárkire nézve is, hogy az ország első tudományos intézete előtt tegyen vizsgálatot, akkor ne tartsunk ily intézetet, hanem tessék azt indítványozni, hogy töröltessék el. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert ha ennek hatósága és tudományos értéke olyan, hogy lealázza azt, a ki előtte képességét kimutatja, akkor Dem érdemel egy napi létet, hanem eltörlendő a föld színéről. (Helyeslés jobb felől.) Ezt a magam részéről visszautasítandónak tartom a hazai tudományosság nevében.(Hélyeslés jobbfelöl.) Ezen intézet nem felekezeti, mert méltóztassanak a bölcsészeti kart megnézni, a hol a tanárképesítő vizsgák leteendők és mindenki meggyőződhetik róla,hogy a mióta az alkotmányos korszak létezik, azon a tanári vizsgálatot egy sora a protestáns egyház kiváló tagjainak tette le. Állításával tehát a t. képviselő ur a culturának nem tett szolgálatot. (Helyeslés.) A mi az érettségi viszgálatot illeti, engedje meg a t. képviselőház, hogy a fölött még nagyobb csodálkozásomat nyilvánítsam, hogy az, a mi a törvényj avaslatban foglaltatik,visszatetszésselfogadtatik. Mit mond a 24. §. kapcsolatban a 22. §-sal ? Azt, hogy az állam képviselője, neveztessék az bárminek, jelen lehet a vizsgálatokon, nézheti, hogy mi történik, de határozni nincs jogosítva és ha olyat lát, a mi a törvénynyelyagy a törvényértelmében kibocsátott rendeletekkel ellenkezik, tehet kifogásokat. Ha ez benn sem foglaltatik, magától volna értendő, mert a mit a törvény rendel, meg kell tartani, akár van ott a tanfelügyelő, akár nincs. És mindaz, a mi a törvény ellenére történik, eo ipso törvénytelenfés érvénytelen. Ellenben nyíltan kifejezem, — mert ez előbb-utóbb be fog követkézui — szükséges, hogy az állam képviselőjének a képesítésre is engedtessék befolyás, nehogy kénytelen legyen elfogadni az eredményt minden szó nélkül. Ha neki, a ki részese egy vizsgálatnak, a mely a törvény értelmében nem hitfelekezeti, hanem állami képességet nyújt, szót sem szabad szólnia nyomatékkal a vizsgálat eredményét illetőleg, az oly állapot, a mely az állami befolyást semmire szállítja le. Nem tudom tehát, hogy ezen intézkedése e törvénynek mikép indíthatja az urakat ellenzésre. Hiszen az államnak képviselője a katholikus iskolákban elnököl az érettségi vizsgálatokon és ott döntő befolyást gyakorol. A protestáns intézeteknél nem elnököl, csak az elnök mellett fog ülni, észlelni fogja, mi történik. És ez sérelem? Kiss Albert: Nem irj a alá a bizonyítványt! Hoffmann Pál: ,Ez a protestáns autonómiának sérelme? T. ház! Én elismerem, a mit Mocsáry képviselő ur mondott, hogy a protestantizmusnak e hazában oly nagyok érdemei, nemcsak confessionális, hanem nemzeti és országos tekintetben, hogy ez érdemek méltányolást és tiszteletet igényelnek. Ezt készségesen elismerem. Engedjen meg azonban nekem egyet: hogy bármily nagyra tegyem a protestáns egyház érdemét, egyet még azok fölé is állítok és ez a nemzeti culturalis érdek ; ezt én amaz érdem fölé is állítom. És ha az, a mi bár ez érdem alapján kéretnék, ellenkezésben áll a nemzet culturalis érdekeivel, engedjük meg ez utóbbinak az elsőbbséget, amannak az alárendeltség szerepét. (Helyeslés.) T. ház! Tegnap egy beszédet hallottunk, mely e háznak általános figyelmét méltán lekötötte és megvagyok győződve, hogy széles e hazában, az egész országban hatást gyakorolt. Én, t. ház, ezen fényes szónok ellen nem fogok érvekkel küzdeni, két okból nem. Az első személyes, a mely abból áll, hogy valóban oly örömmel szemlélem a kiváló tehetséget és képzettséget, a mely benne nyilvánul, hogy avval kardot keresztezni, avval