Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-204

204. ors*ág»s tléi ntáreziiis 10: ISSl. 4J szász agitátorok ármánykodásától: addig azt tapasz­taljuk, hogy itt az országban — nem szászok jajve­székelnek leginkább — a szászok veszélyeztetett nemzetisége felett; siránkoznak az egyenjogúsítás nagy elvével össze nem egyeztethető kiváltságaik korlátozása miatt. így Zay Adolf képviselő ur a Szepességből származott Szebenbe; őshazája derék németjeitől megtanulhatná, hogy miként kell e hazát — mely jótéteményeivel árasztá el — szeretni. (Élénk he­lyeslés a szélső halon.) Steinaeker ur Debreczenbe született, derék atyja külföldön is mindig magyar maradt, ő itthon szászszá lett. Wollf képviselő ur nemzetiségéről különböző ver siók keringnek. (Derültség.) S némelyek porosz származásúnak, mások örmény eredetűnek mond­ják, vannak, kik derék atyját ismerték még, mikor Dr. Farkasnak nevezték; ez utóbbi esetben sincs oka örmény eredetét szégyenleni, mert azok minden időben jó hazafiak voltak s extrawurstot nem kí­vántak soha a spinótra. Legyen bár porosz avagy Örmény, de egyik esetben sem szász. Hogy ő és társai miért oly dühös szászok, annak is felismerni vélem indokát, mert csak igy juthattak olcsó mandátumhoz, (Ugy van! a szélső halon.) Wollf ur érzékenyen panaszkodott, hogy a ro­mániai vámszerződés miatt iparvállalataik megbuk­tak, földmívelésük pang, a nagy adók agyonnyom­ják; ugy de ez nem csak a szászokkal, hanem az erdélyi részek magyar és oláh lakóival, egy­aránt igy van, azok együttesen nyögnek e kormány rósz gazdálkodása és kizsaroló rendszere alatt. (Ugy van! a szélső baloldalon-) Mondja, hogy sokan mennek a szászok közül Romániába, ott virágzó gyár- és iparvállalataik vannak s jólétnek örvendenek, Teszek egy ajánlatot a képviselő urnak: ha ő ugy magasztalja a romániai helyzetet elterjedt, irányadó lapjában, csináljon propogandát azon eszmének, hogy a szászokat cseréljük ki a Romá­niából kivágyakodó csángókkal, a kik ép ugy ra­gaszkodnak e hazához, a miként a szászok elvágya­kodnak innen. (Tetszés a szélső balon.) Vagy ha e kicserélés nem sikerülne, talán jó lenne a szász városokat zálogba adni a magasztalt szomszédnak legalább pár évtizedre; (Derültség) mert meg vagyok győződve, hogy miként az egy­kor elzálogosított szepesi városok, a kiközösítés e korszaka alatt megtanulták e hazát szeretni és ahhoz szeretetük egész szívósságával és mele­gével ragaszkodni: akként a szászok is megtanul­nák e most szidalmazott szegény magyar hazát be­esülni, ahhoz visszavágyakodni, s azt Vaterland­jnknak tekinteni. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) KÉPVH. KAPLÓ. 188Í— 84. XI. KÖTET Nem fogadom el a törvényjavaslatot jelen alakjában, hanem a különvélemény értelmében visszautasítni kérem a kormányhoz, az általunk kifejtett és a különvélemény j elölte szellemben való átdolgozás végett; ellenben a b. Prónay Dezső által benyújtott határozati javaslathoz egész készséggel hozzájárulok. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső balon.) Hoffmann Pál: T. ház! Nem szólok azon fo­gadtatásról, melyre (Halljuk!) a szőnyegen levő tör­vényjavaslat e házban talált és azt hiszem, hogy a diseussio előre haladott stádiuma arra int, hogy immár inkább a fogadtatásból levezethető ered­ményeket constatáljuk, semhogy magát a fogad­tatást továbbra is felszólalások által előkészítsük. Ha azon fogadtatást nézzük, melyben a törvény­javaslat az eddigi felszólalások alapján részesült, az elfogulatlan szemlélő azt tapasztalja, hogy a törvényjavaslatnak helyeslése és rosszalása meg­fordított arányban áll az e törvényjavaslatban fog­laltak érdemével és eredményeivel. Mert ezen tör­vényjavaslat, melynek tárgya körül különböző érdekek és különböző tényezők jelentkeznek; és azon törvényjavaslat, mely nem egy exclusiv té­nyező és exclusiv érdekek érvényesítésére, hanem a különböző tényezők öaszehatására és a külön­böző érdekek együttes érvényesítésére törekszik, egy törvényjavaslat, melynek ez a czélja, nyilván tarthatna számot arra, hogy azok részéről, azon tényezők és érdekek vitatói részéről találjon leg­nagyobb támogatást, melyek azon törvényjavaslat­ban túlnyomólag elismervék. Es mit látunk t. ház ? Azon három nagy érdek, azon jogosult érdekek, melyeket e törvényjavaslat kielégíteni törekszik, értem első sorban a culturalis érdeket, másodsor­ban az azzal mulhatlan kapcsolatban álló hazai nemzeti érdeket és harmadsorban a felekezeti ér­deket, ha mérlegeljük, hogy ezen törvényjavas­latban, melyet ezen érdekek foglalják el a leg­hatályosabb positiót, nem lehet senki, a ki elfogu­latlanul szemléli, ki ne a felekezeti tekintetnek túlsúlyát látná e törvényjavaslatban. És ha van e kérdésben az érdekek szóvivője részéről a tekintet­ben indok, hogy inkább elleneznék, mint a másik érdeknek szóvivői, ha van tényező az érvényesü­lésben, ki kevésbé ellenezze mint a másik, azt hi­szem, hogy legtöbb resignatióra szorul és leg­több resignatiót gyakorol az, a ki felfogásánál, irányánál és ezéljánál fogva a culturalis érdeket állítja előtérbe. Es mégis mit látunk ? xlzon kép­viselő urak, kik eddig a törvényjavaslat mellett felszólaltak, kivétel nélkül a culturalis érdeknek előtérbe állítását tartják szükségesnek, a mi a törvényjavaslatban legkevésbbé és csak szerény kezdet gyanánt van érvényesítve; és az ellenzés jő azok részéről, kiknek érdeke a törvényjavas­latban túlnyomólag érvényesül. A viszonyok va­lódi fekvése az ellenkezőt tenné szükségessé. E 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom