Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

219. országos Ülés április 7. 1883. 357 vagy nem ? Ha ez elfogadtatik, akkor a Németh Albert képviselő nr indítványa és a Hegedűs László ur módosítványa elesik. Kérem tehát azokat, kik a szakaszt a bizott­ság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a Németh Albert indítványa és Hegedűs László módosítványa elesett. Ugyancsak ezen szakasz 5. sorátian elő­forduló ezen szavakat: „ugy testi, mint" Kiss Albert képviselő ur kihagyatni kívánja. Kérem tehát azokat, kik ezen szavakat a szövegben meg­hagyatni kívánják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadta és igy Kiss Albert képviselő ur módosítványa elesett. Tibád Antal jegyző (olvassa a 15. szakaszt). Thaly Kálmán í T. ház.' Ezen szakasz első pontját ugy, a hogy szövegezve van, megvallom, nem tartom eléggé világosnak. Nem valami nagy elvi jelentőségű módosítványt adok be, hanem csak határozottabban akarnám körüíirni ugyanazon eszmét, melyet a 15. szakasz első bekezdése ki­fejezni akar. Az első bekezdésben t. i. a tanulók­nak két fajáról van szó, olyanokról, a kik egy­általában magánúton és olyanokról, a kik valamely magánintézetben végezték az illető osztályt, a melyből vizsgát tenni akarnak. Ezeket a bekezdés későbbi részében egy cathegoriába teszi, azt mondja t. i., hogy vizsgálatot tehetnek annak ki­mutatása mellett, hogy a közvetlen lefolyt tanévet hol töltötték. Engedelmet kérek, nem látom át a világosan mindkét cathegoriára nézve a szöveg értelmét. Nevezetesen ez alatt, hogy hol töltötte, nem any­nyira policialis „hol"-t keres az igazgató, hanem tájékozást akar szerezni részint az által, ha magán­intézetben töltötte, hogy miféle magán-intézetben, hogy ebből is következtetést vonhasson az ifjú képzettségéről; másodszor, ha egészen magánúton, pl. külföldön töltötte, de itthon akar vizsgázni, ez összefügg, hogy mily rendszer szerint készült, miféle tankönyveket használt, szóval az igazgató nézetem szerint tájékozást akar szerezni az ifjú készültsége és tanulási rendszere mineműségéről. Azt gondolom, ha ezt veszszük tekintetbe és he­lyesen fogom fel a „hol" szócska értelmét, akkor az én módosítványom jobban fejezi ki az eszmét és inkább illenék mindkét cathegoriája, mint a hogy a szakaszban van kifejezve. Módosítványom igy szól: A 15. §. 3. sora igy szövegezendő: „Az illető iskola igazgatójánál való előleges bejelentés és annak kimutatása mellett" szavak után teendő: „hogy a közvetlenül lefolyt tanévet, mely magán­tanintézetben, illetőleg hol és mily rendszerű tanul­mányozással töltötték". Igy azt hiszem, hogy mindkét cathegoriára nézve világosan van az eszme kifejezve. Nem nagy dolog ez, hanem azt hiszem, hogy nem ellenkezik magának a szakasznak szellemével sem, ha igy megvilágosítva szövégeztetik. Ajánlom elfogadásra. (Helyeslés.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosít­ványt). Szathmáry György előadó: Tisztelt ház! Thaly képviselő ur módosítványa csakugyan sza­batosabban fejezi ki azt, a mit a szakasz kifejezni akar, azért a módosítványhoz hozzájárulok. Kiss Albert: T. ház! A 15. §. második be­kezdéséhez óhajtok egy módosítványt beadrd, azért, mert ezen bekezdés által igen sok szegény sorsú tanuló volna büntetve, ha ezen szövegezésben meg­hagyatik, pedig azt hiszem, hogy maga a t. ház sem akarná büntetni azokat a szegény bár, de jó tehetségű tanulókat. Nevezetesen itt a magántanu­lókról intézkedik a törvény, a magántanulók között pedig igen sokszor vannak olyanok is, a kik • be­tegség miatt kénytelenek az iskolától távozni és mint szegény sorsúak, azt a mit nyilvános iskolá­ban nem végezhettek, otthon, magán úton végzik. Ha összevetjük ezen törvény intézkedését az elő­zőkkel, mi a következés ? Az, hogy a népoktatási törvény szerint az iskolai pályát a népiskolában a növendék 6 éves korában kezdheti meg; ezen tör­vény 10. §-a pedig ugy intézkedik, hogy agymna­sialis pályát 4 elemi osztály elvégzése után kezd­heti meg valaki, vagyis 10 éves korában. A gym­nasialis osztályok száma 8; az osztály-összevonás megnehezittetett Hegedűs László t. képviselőtársam indítványának elvetésével, tehát 18 éves korában fejezheti be a legjobb esetben a gymnasiumi tan­folyamot. Már most ha valaki a 12 éves pálya alatt, 6 éves korától 18 éves koráig csak egyetlen évet is betegség miatt elmulasztani kénytelen és megne­hezittetik neki azt magán úton kipótolni, a mint ezen törvény által megnehezittetik, akkor 19. évét tölti be, mikor a gymnasiumot végezte s ha nem épen végén született azon esztendőnek, a melyről szó van, akkor aláesik azon büntetésnek, hogy az egy éves önkénytesség jótéteményétől teljesen ön­hibája nélkül ki lesz zárva. Méltóztassanak utána számítani, az eredmény kijő. Én tehát, nehogy ezen büntetésnek egyesek kitéve legyenek, egy sor kihagyását kérem, mely a nélkül is felesleges, azt tudniillik, hogy az elvég­zett osztály tantárgyainak megtanulására elegendő időt fordítottak s ezt bizonyítani tartoznak. Nem az a kérdés t. ház, hogy ha valaki beteg volt, hat hónap alatt tanulta-e meg azt, a mit más tiz hónap alatt tanult meg; hanem igenis az, hogy meg­tanulta-e s ha megtanulta, nem látom át, hogy azért, mert három vagy négy hónapig betegeske­dett, megfosztassák azon jótéteménytől, hogy osz­tályával tovább haladhasson. Egyszerűen ezen okból kérem a következő módosítvány elfogadását: A 15. §. azon szavai,

Next

/
Oldalképek
Tartalom