Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

219. országos ti'tós április 7. 1883. 363 A harmadik kikezdésben arról van szó, hogy [ valamely nyilvános gymnasiumból, vagy polgári iskolából reáliskolába, úgyszintén reáliskolából vagy polgári iskolából a gymnasiumba mikép történik az átlépés. Itt szemben a második kikezdés tartalmával, túlszigorúnak tartom ezen szakasz intézkedését, a mennyiben a tanulókat kötelezi, hogy az összes tantárgyakból tegyenek újból felvételi vizsgát azon intézetnél, a melybe felvétetni kivannak. Ha t. i. nyilvános középiskolából megfelelő intézetbe átmehet a tanuló felvételi vizsga nélkül és más intézetekbe is átmehet, felvételi vizsga nélkül, akkor azt hiszem, méltányos, hogy ezen tanulókra nézve a más intézetekbe való átlépésnél megkönnyítés eszközöltessék és ezen megkönnyítést annyival inkább szükségesnek tartanám, mert az átmenetel a legtöbb esetben a negyedik, vagy hatodik osztályból történik, a midőn a szülők és maguk a tanulók is hajlamaikról, képességeikről már jobb meggyőződést szereztek és igy igen nehéz volna őket arra kényszeríteni, hogy egész idegen intézetben az összes tantárgyakból új vizsgát tegyenek. T. ház! Ezen törvény maga is tartalmaz javítóintézkedést ily átmenetelekre és felvételekre nézve azon irányban, melyben én a módosítást megtenni akarom. A törvény 25. §-ában ugyanis az czéloztatik, hogy a reáltanodát végzett tanuló is felvehető az egyetemre, ha egyedül a latin nyelvből tesz felvételi vizsgát. Ha tehát valamely intézetet teljesen bevégzett növendék csakis egy nyelvből teendő felvételi vizsga mellett mehet az egyetemre, ugy nem látom át, hogy miért kényszeríttessék egy még fejlődésben levő, tehát az illető intézet által tehetségeiben még bővebben is fejleszthető növendék már kisebb korában felvételi vizsgára. A dolog logicája az, hogy a mit én már 8 év után megengedek egy tanulónak, megengedj eni a kisebb osztályúnak is. Indítványom tehát oda terjed, hogy a harmadik kikezdés megtartatván, annak második sorában a „kötelesek" és „felvételi" szók közé ezen szavak illesztessenek: „azon rendes — köteles — tantárgyakból, esetleg valamely rendes tantárgynak azon szakaiból, melyeket az általuk látogatott intézet előző osztályaiban nem hallgattak." Én ezen módosítványomat annál is inkább melegen ajánlom a t. ház becses figyelmébe elfogadás végett, mert sokszor nem egyedül az határozó a fiúra, hogy mik a képességei, midőn a tanulmányokat megkezdi, hanem sokszor az is, hogy azon városban, melyben szülői laknak, mily intézetek vannak, sőt tudjuk a legközelebbi múltból, hogy pl. Budapesten is megtörtént az az eset, hogy az illető a gymnasiumba akart járni, de nem volt hely befogadni őt, mert a szám meg van határozva ; így tehát a szülő kénytelen volt a tanulót a reáliskolába küldeni azon reményben, hogy a tanulók száma idővel a felsőbb osztályokban megfogyván, a 4., | j vagy 5. osztályból a fiu hajlamainak és képességeinek jobban megfelelő gymnasiumba átmenet. 0 addig magántanulóként tanulhatja a latin nyelvet s a felvételi viszgát letévén, felvétethetik. Minthogy felemlítettem, hogy a sorrend helytelen, indítványom három részre fog oszlani s igen kérem a t. házat, hogy indítványom felett is három részben, külön méltóztassék szavazni. Duka Ferencz jegyző (olvassa az indítványt). Szathmáry György előadó: T. ház! A beadott módosítványokra azon sorrend szerint leszek bátor néhány észrevételt tenni, a melyben beadattak. A mi György Endre t. képviselő urnak módosítványát illeti, azt tartom, hogy a tanügy szempontjából helyesebb, czélszerübb volna meghagyni a szakasznak azon intézkedését, a mely igy szól: „Ezen felvételi vizsgálatokért díj nem fizettetik" ; minthogy azonban az ily intézkedés talán némely felekezetekre nézve anyagi hátrányokkal járna, én nem ellenzem, hogy ez kihagyassék. A mi Deutsch Lipót t. képviselő ur módosítványait illeti, a második bekezdésre vonatkozólag, minthogy kétszer is hivatkozott rá, felvilágosításul bátor vagyok megjegyezni azt, hogy abban is nyilvános középiskolákról van szó, egynemüekről ugyan, de hogy mi ezek között a különbség, azt meg lehet érteni a szövegből, mely igy szól: „A közvetlenül előzött osztályban kielégítő sikerrel tanulták legalább is azon tárgyakat, melyek kötelezett tantárgyak abban az intézetben, hová felvétetni óhajtanak*. Igy tehát tanterv szerinti különbség van a két intézet között. A mi a 3. bekezdésre vonatkozó módosítványt illeti, ez t. ház, az itt felsorolt intezeteknek különneműségéből következik, vannak t. i. gymnasiumok, polgári iskolák és reáliskolák. Azon tanuló, ki ily intézetből másba megy, jó lélekkel kötelezhető, hogy az illető tantárgyakból vizsgát tegyen. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Hogyha tehát szórni senki sem kivan, következik a szavazás. A 12-ik szakaszhoz négy rendbeli módosítványt adtak be Deutsch Lipót és György Endre képviselő urak, minthogy ezen módosítványok az egyes bekezdésekre vonatkoznak, ezen §-ra nézve az egyes bekezdések szerint kell majd a háznak dönteni. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. A második és harmadik bekezdésre nézve Deutsch Lipót képviselő urnak módosítványa oda terjed, hogy azoknak sorrendje változtassák meg, t. i. a harmadik bekezdés legyen második és a második bekezdés a harmadik. Az első kérdés tehát az: kívánj a-e a ház a | bizottság által megállapított sorrendet a 2-ik és 46*