Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-219

362 219. országos ules áprilh 7. 1883. a Deutseh Lipót képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta s igy a módosítás elesik. A harmadik bekezdésre nézve Vidovieh képviselő ur a harmadik sorban előforduló ezen szavakat: „a vallás- és közoktatásügyi minister" kihagyatni s azok helyébe „a középiskola igazgatósága" szavakat beillesztetni kívánja. Kérdem tehát: méltóztatik-e a t. ház az eredeti szöveget megtartani, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az eredeti szöveget kívánják megtartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a szöveget s igy a Vidovieh képviselő ur módosítása elesik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 12. §-t). György Endre: T. ház! (Halljuk!) A 12. §. végső pontjában arról van szó, hogy a polgári iskolából a reáliskolába, ugy szintén viceversa a reáliskolából polgári iskolába átlépni akarók felvételi vizsgát kötelesek tenni s ezen felvételi vizsgáért a 12. §. végső pontja szerint díj nem fizettetik. Ezen utolsó pontnak a kihagyására nézve vagyok bátor indítványt tenni s indokolom ezt egy részben azzal, hogy a mennyiben a gymnasiumok nem az állam vezetése alatt álló iskolák, ezekre nézve csakugyan egy bevételi forrás elejtésének decretálása lenne az, ha ezen pont meghagyatnék. A mennyiben pedig az állam közvetlen rendelkezése alatt állanak, azokra nézve a ministeri szabályrendelet intézkedhetik, azokra nézve tehát semmi sérelem nincs. Igy tehát mindkét félre nézve kielégítő lenne, ha ezen pont kihagyatnék s azért bátor vagyok a t. házat kérni, hogy ezen utolsó pontot kihagyni méltóztassék. (IIelyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Tibád Antal jegyző (olvassa): Módosítvány a 12. §-hoz, beadja György Endre. „Az utolsó pont hagyassák ki". Deutsch Lipót: T. ház! Három ok vezet arra, hogy a 12. §-hoz felszólaljak. Egyik ismét az, hogy a sorrend a második és harmadik bekezdésekre nézve helytelen. Másik az, hogy a második bekezdés nem világos, jelesül nem mondja ki, hogy milyen intézetekről szól. A harmadik oka pedig felszólalásomnak a harmadik bekezdésre vonatkozik, mely már lényegesebb, mert elvi tartalmú. A második és harmadik bekezdés sorrendjét azért nem tartom helyesnek, mert a 12. §. elősorolván a feltételeket, melyek mellett valamely tanuló egyik intézetből a másikba bocsátható, illetőleg felvehető, szól nyilvános és nem nyilvános intézetekről, A dolog természete tehát az, hogy az első bekezdés nyilvános középiskolákról szólván és a harmadik bekezdés ismét a más nyilvános középiskolába való átmenetelt szabályozván, ezek egymásután következzenek s azután következzenek azok, melyek nem nyilvános természetűek. Az előadó urnak fejbólintásából azt következtetem, hogy nem helyesli véleményemet. Mindenesetre kérem, méltóztassék felvilágosítani, miért nem helyesli, mert a szakasz második bekezdése nézetem szerint nem világos. Ott ugyanis más középiskolákról van szó, de hogy melyek azon más középiskolák, azt a szöveg nem mondja meg. Az első bekezdés ugyanis azt mondja: „Nyilvános középiskolából a megfelelő ugyanazon nemű tanintézetbe". Én ezt ugy értem, hogy nyilvános gymnasiumból nyilvános gymnasiumba, nyilvános reáliskolából nyilvános reáliskolába. Hogy ezekkel szemben, melyek azon más középiskolák, az a második bekezdésből nem tűnik ki. Megengedem, hogy az érthető, hogy gymnasiumból reáliskolába, reáliskolából gymnasiumba. (Ellenmondás jobbfdöl.) Én sem igy fogtam fel, mert azokról a harmadik bekezdés intézkedik, de épen azért mert nem ez értendő a harmadik bekezdés alatt, felszólalásom indokolt. De akkor kérdem, hogy tehát mi értendő alatta? Én nem tudok mást képzelni, mint a magánintézeteket. (Ellenmondás jobbfdöl.) Mert a nyilvános gymnasium és a nyilvános reáliskola ellentéte a magánjellegű, a nyilvánossági joggal fel nem ruházott intézet. Minthogy pedig a második bekezdésben ez nem foglaltatik s igy véleményem alapos, hogy a magánintézetek értendők, feleslegesnek tartom ezen második bekezdést ugy a mint fogalmazva van, annálinkább, mert a magántanulókról és intézetekről a 15. és 58. §-ok intézkednek. Ha tehát az első bekezdéssel szemben a második bekezdés alatt nem értendők a magánintézetek, mert azokról a 15. és 58. §§. intézkednek, akkor a második bekezdés felesleges. Egyébként, ha a t. előadó ur nem is tartja feleslegesnek, akkor is helyesebb szerkezetben lenne fogalmazható s ez annyival indokoltabb, mert igy azon általa értett, de általam nem ismert intézetekre is lesz vonatkoztatható. Ezen szerkezet a következő lenne: „Más középiskolából jövő növendékek valamint magántanulók csak akkor vétetnek fel a következő osztályokba, ha valamely nyilvános tanintézet bizonyítványával igazolják, hogy a közvetlenül megelőzött osztálynak legalább is azon tantárgyaiból, melyek rendes — köteles — tantárgyak azon intézetben, a melyben felvétetni kivannak, a vizsgát kielégítő sikerrel letették, vagy ezen intézetnél a felvételi vizsgát leteszik." Ezek után áttérek a harmadik kikezdéshez | ajánlott módosításomra.