Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-203

26 203. orsiágös ülés márczlös 9. 1883. tétben gátakat emeljenek. Az antique szellemre és annak tanulmányozására fektetett nevelés lépésről lépésre kénytelen engedni azon a téren, a melyen eddig állott. A modern tudományok hatása előtt az iskolák be nem zárhatják kapujokát, mert keresztülhatol azon és a tapasztalás mutatja, hogy lépésről lépésre rombolja a régit. E bástyákat csak nehezen lehet támogatnia én azt tartom, hogy a mely erővel e bástyákat támogatjuk, azzal egé­szen új épületet is emelhetünk. Mint már beszédem elején említettem, elérkezett már az idő, megjött a kor, midőn egyszer komolyan kell foglalkoznunk azon kérdéssel: nem kell-e egészen alapjában reformálnunk közoktatási rendszerünket és helyébe újat állítani. Mi az utilistieus tendentiák elől el nem zár­kózhatunk ; annál kevésbé, mert népünk utilistieus hajlamú s e tekintetben igen kedvező helyzetben vagyunk akkor, midőn az áramlatnak élére állha­tunk. Senki annyira meg nem honosíthatja e rend­szert, mint épen mi. Csak azon körülmény is, hogy mikor a reáliskolákat megnyitották, mennyire tódult oda az ifjúság — mutatja, mennyire meg­felel ezen iránylat nemzetünknek, ugy hogy kény­telenek voltunk a 6 osztályú reáliskolát még két osztálylyal megtoldani, hogy ez által az ifjúságot a túlságos odacsődüléstől visszaszorítsuk. De a kötelességünk ebben megtenni, a mit a kor és az ország követel, nemcsak kötelességünk, hanem épen most van itt az ideje annak, mikor ezt leg­sikeresebben megtehetjük, mikor néhány adra új fordulatot adhatunk fejlődésünknek. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur tegnapelőtti beszédjében a jövőre, a történelemre hivatkozott, mely köztünk igazságot fog szolgáltatni s meg fogja állapítani, hogy kettőnk közt, a pártok közt melyikünknek volt igaza. Én azt hiszem t. ház, hogy a történelem nem fog fölöttünk ítélni; mert a történelem csak történelmi tényekkel foglalkozik, ezen egész kor­szakból pedig nem fog fenn maradni egyetlen figyelemreméltó körülmény, csak azt fogják tudni, hogy létezett, de nem fogják tudni, hogy mit csele­kedett, (ügy van! a szélső balon.) Most előttünk áll az alkalom, hogy a késő századokra kiható intézkedéssel emlékezetessé tehetjük korunkat, midőn egészen tij mederbe terel­hetjük közoktatásunk rendszerét. Nem volna sza­bad az alkalmat elszalasztani, meg kell ragadnunk a kezdeményezést. Én csak oly törvényjavaslathoz tudnám adni szavazatomat, mely ezen intentiónak eleget tesz, mely az első lépést ez irányban megteszi. És minthogy a jelen törvényjavaslat ezen iránynak nem felel meg, én azt részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Grünwald Béla: T. képviselőház! A közép­iskolákra vonatkozó törvényjavaslatnál aligha fogunk egyhamar fontosabbat tárgyalni. De a tör­vényjavaslat rendkívül érdekes is, mert tárgyalásá­ból s elintézéséből fogjuk megtudni, hogy a tör­vényhozás s a kormány nrikép fogja fel a magyar nemzet missióját ebben az országban s mily jelentő­séget tulajdonít a szellemi eszközöknek e missió teljesítésében. Vannak nemzetek, melyeknek államait forra­dalmak, háborúk megrázkódtathatják, gyengíthe­tik, belső fejlődésükben megakaszthatják, delétök nem válik kétségessé. Erős organismusok, melyek experimentálhatnak saját testükön s a halál ve­szélye nélkül állják ki a legnagyobb kríziseket. Mi nem tartozunk e szerencsés nemzetek közé. A mi helyzetünk olyan, hogy minden baj, mely bennünket ér, minden hiba, melyet elkövetünk, nemzeti létünket veszélyezteti. Európa nagy nem­zetei régóta készek és consolidáltak. A magyar állam, a magyar nemzet még nem kész s nincs megszilárdulva. Az ország egyes részei nincsenek harmóniában az egészszel s tátongó repedések lát­szanak a magyar állam épületén s komoly aggo­dalmak támadnak az elfogulatlanul gondolkozók lelkében: vájjon annak az erős lökésnek, mely előbb-utóbb be fog következni, igy, a mint most van, ellen fog-e állhatni'? A sötét felhőt,mely a jövő viharát hordja méhében, ott látjuk folytonosan a láthatáron s bizonyos lázas nyugtalanság fogja el a kedélyeket; a társadalom körében mozgalmak indulnak meg a nemzeti érdekek megvédésére, melyeknek meg­védésére az állam mai szervezetében nem képes. Ily helyzetben nem csoda, ha minden kérdés tár­gyalásába belevegyül a nemzeti szempont is s a mi más consolidált államokban csak gazdasági, közigazgatási vagy culturális kérdés, nálunk egy­szersmind a nemzeti érdek kérdése is. S ez az oka, hogy a középiskolai oktatás nálunk nemcsak paedagogiai, nemcsak culturai kérdés, hanem első rangú nemzeti kérdés is. A magyar nemzet missióját Európa e pontján kijelölte nekünk ezer évvel ezelőtt a honfoglalás 8 történelmi fejlődésünk. A homályból kilépett a magyar faj a világ színpadára s önálló, hatalmas birodalmat alapított Európa államai között. S ez­zel belépett az európai nemzetek aristokratiájába s az uralom és előkelőség traditiója nem veszett ki belőle a nagy csapások s az elnyomatás idejé­ben sem. A magyar fajnak ez öröklött positiója tűzi ki feladatait, ez határozza meg sorsát, mely­ből nincs menekvés. A magyar nemzet missiója: az egységes önálló magyar állam fentartása. Ebből ki kell vonni a legszigorúbb logicai következte­tést. A magyar állam fentartása a czél, melynek elérésére minden eszközzel kell törekednie, melyek­kel nemzetek uralmukat fentartják, mert csak ebben a formában tarthatja fenn uralmát s önálló nemzeti létét, e nélkül mások fognak felette ural­kodni. A magán ember választhat magának valami

Next

/
Oldalképek
Tartalom