Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

294 215. országos öléi április 5. 18S3. fogják megölni és csakis azon reményben, hogy a mint igértetett, oly módosítások tétetnek, melyek mind a református, mindakath. autonómiának meg fogják adni ezen lehetőséget, szavazom meg ezen törvényjavaslatot és ennek harmadik szakaszát. Mindamellett pártolom én is azon indítványt, hogy a görög nyelv kötelező ne legyen, hanem csak fa­cultativ, tekintetbe véve azt, hogy a többi tantár­gyakkal is mennyire el vannak foglalva a tanulók, nem akarok ismétlésébe esni azoknak, a miket itt annyiszor hallottunk, hogy nyolcz tantárgyat csu­pán csak a nyelvismeretre nézve kell megtanulni, mert hiszen az irodalom és nyelv magában véve nyolcz tantárgyat tesz. A mik a görög nyelv megtanulásának szüksé­gére és jóságára nézve itt felhozattak, agyakorlati életben semmivé válnak, miután egyetlen egy ta­nuló sem sajátítja el e nyelvet tökéletesen. Maga a t. minister ur is azt mondta, hogy hiszen a görög nyelvet a középiskolákban nem fogják tökéletesen elsajátítani s csak azért tanulják, hogy későbben magukévá tehessék. De igen jól jegyezte meg Her­mán képviselőtársam, hogy a lángész, az eszes, a ki meg van áldva ezen kellékekkel, el fogja ugy is sajátítani, ha különös ösztönt érez, az angol és franczia nyelvet is elsajátítják, pedig ezt seholsem tanítják kötelezőleg. Tehát hagyjuk a tudósokat, ugy sincs szük­ség rajok, hogy oly nagy számmal legyenek, nem tudósokat akarunk mi nevelni, mint Hermán kép­viselőtársam helyesen mondta, hanem practicus embereket; a tudós kiválik mindenütt és minden tanterv mellett. Ennélfogva pártolom azon indítványt, a melyet Móricz Pál képviselő­társam adott be, pártolom a német nyelvre vonat­kozólag is, hanem csakis Halász Géza indítványá­val együtt, t. i. hogy a német irodalom ne taníttas­sák. Nincs szükségünk nekünk a német irodalom történetének megtanítására ott, a hol ugy is el van a fiatalság halmozva tantárgyakkal. Nem mon­dom egy tantárgyra sem, hogy szükségtelen, fe­lesleges, de azt kérdezem, hogy mit taníthatunk meg, mint sajátíthatnak el a gyermekek egészsé­gének koczkáztatatása nélkül, ennélfogva ezt is ezen szempontból ki akarom hagyatni. Á mi pe­dig a német nyelvet illeti, azt, mint elterjedésénél fogva szükséges és hasznos tantárgyat nem kérem kihagyatni. Ajánlom ugy Móricz Pál, mint Halász Géza t. képviselőtársam indítványát elfogadásra. (He­lyeslés a szélső halfelöl.) Dobránszky Péter: T. ház! Valósággal fátum üldöz engem, hogy engemet rendszerint ilyenkor illet a felszólalás, mikor már egy félre háromnegyedre jár az idő, a mikor különösen kell számítanom a t. ház elnézésére. (Halljuk!) Midőn én épen a görög nyelv fentartása érdekében szólalok fel, egyúttal fel kell szólalnom minden­| féle túlzás ellen, mert minden túlzás túllövés a czélon és a ki a czélon túllő, az ép ugy nem ta­lálja el, mint a ki azt elhibázza. Én túlzásnak ta­lálom azt, a mit most György Endre képviselő­társam a classicus nyelvekre, különösen pedig a görög nyelv szellemképző jelentőségére nézve mondott, ép oly túlzásnak tartom, mint azt az oda vetett és kellőleg meg nem gondolt állítást, hogy összes mai míveltségünk tulaj donkép a görög szellem alkotásain sarkal. A ki ezeket állítja, szinte félek attól, hogy ignorálja mindazt, a mi 2000 esztendő alatt történt s annak számára Amerika még ma sincs feltalálva; ép oly kevéssé, mint mai napig sincsenek mozgó betűk, nyom­tatás, nincs reformatió, nincsenek természettudo­mányok, az utolsó 5—6 század alatt támadt nagyszerű búvárlatok és felfedezések. Becsülöm én a görög nyelvet, becsülöm a classicitás érde­meit minden téren, a mennyiben megbecsülésre méltók. Azonban nem fogok esni azon túlzásba, hogy állítsam, hogy egyedül a görög nyelvben van meg azon logica, mely egyedül képes a szellemet helyesen fegyelmezni, a szivet képezni és lelkesíteni a szép, jó.és nemes iránt. Mert a ki üzt állítja, hogy a görög nyelvben több lo­gica van, mint minden más tudományban, az azt állítja, hogy a görög emberek több logicát tud­tak magánál a teremtőnél, a ki megteremtette a termeszeiét és azt betölti mindenható logicájával. mely pedig bizonyára a görögök logicája felett, áll és felette áll egyáltalán minden más logicának annyira, hogy ha van logica a világon, az a ter­mészetből, a teremtő szellem erejéből merít­hető. Van igenis ész- és jellemképző erő a gö­rög nyelvben, azonban benne van ez az összes tu­dományokban is. Gondolkoztam én e kérdés felett és gondolkozott felette az egész világ, mert e kér­dés már félszázados. De ma már tudjuk azt, hogy a természettudományoknak sokkal több ész- és jellemképző ereje van. Ezen fejtegetésbe nem bo­csátkozhatom, mert az messze vezetne. De t. ház, az ember bizonyos terrorismus alatt áll, az elfogul­tak és pedánsok terrorismusa alatt. Azon veszély­nek teszi ki magát az ember, hogy ha a természeti tudományok és általában a modern tudományok jelentőségemellett, azok ész- és jellemképző ereje mellett felszólal, hogy bizonyos scholasticusok rá mondják: „Ez az ember elfogult, nem ismeri a classicismust, nem képes ítéletet mondani e kér­désben." Én mindig tudom becsülni Humboldtot, Bucklet annyira, mint Platót. Mert a mi épen a görög classicismust illeti, bocsánatot kérek, de én azon szédelgést, melyet némelyek azzal a classieismussal, azzal az egyet­I len logicával űznek, kénytelen vagyok kissé meg­: világítani. (Halljuk!) Csak egy pár példára hivat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom