Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-215

294 215. országos öléi április 5. 18S3. fogják megölni és csakis azon reményben, hogy a mint igértetett, oly módosítások tétetnek, melyek mind a református, mindakath. autonómiának meg fogják adni ezen lehetőséget, szavazom meg ezen törvényjavaslatot és ennek harmadik szakaszát. Mindamellett pártolom én is azon indítványt, hogy a görög nyelv kötelező ne legyen, hanem csak facultativ, tekintetbe véve azt, hogy a többi tantárgyakkal is mennyire el vannak foglalva a tanulók, nem akarok ismétlésébe esni azoknak, a miket itt annyiszor hallottunk, hogy nyolcz tantárgyat csupán csak a nyelvismeretre nézve kell megtanulni, mert hiszen az irodalom és nyelv magában véve nyolcz tantárgyat tesz. A mik a görög nyelv megtanulásának szükségére és jóságára nézve itt felhozattak, agyakorlati életben semmivé válnak, miután egyetlen egy tanuló sem sajátítja el e nyelvet tökéletesen. Maga a t. minister ur is azt mondta, hogy hiszen a görög nyelvet a középiskolákban nem fogják tökéletesen elsajátítani s csak azért tanulják, hogy későbben magukévá tehessék. De igen jól jegyezte meg Hermán képviselőtársam, hogy a lángész, az eszes, a ki meg van áldva ezen kellékekkel, el fogja ugy is sajátítani, ha különös ösztönt érez, az angol és franczia nyelvet is elsajátítják, pedig ezt seholsem tanítják kötelezőleg. Tehát hagyjuk a tudósokat, ugy sincs szükség rajok, hogy oly nagy számmal legyenek, nem tudósokat akarunk mi nevelni, mint Hermán képviselőtársam helyesen mondta, hanem practicus embereket; a tudós kiválik mindenütt és minden tanterv mellett. Ennélfogva pártolom azon indítványt, a melyet Móricz Pál képviselőtársam adott be, pártolom a német nyelvre vonatkozólag is, hanem csakis Halász Géza indítványával együtt, t. i. hogy a német irodalom ne taníttassák. Nincs szükségünk nekünk a német irodalom történetének megtanítására ott, a hol ugy is el van a fiatalság halmozva tantárgyakkal. Nem mondom egy tantárgyra sem, hogy szükségtelen, felesleges, de azt kérdezem, hogy mit taníthatunk meg, mint sajátíthatnak el a gyermekek egészségének koczkáztatatása nélkül, ennélfogva ezt is ezen szempontból ki akarom hagyatni. Á mi pedig a német nyelvet illeti, azt, mint elterjedésénél fogva szükséges és hasznos tantárgyat nem kérem kihagyatni. Ajánlom ugy Móricz Pál, mint Halász Géza t. képviselőtársam indítványát elfogadásra. (Helyeslés a szélső halfelöl.) Dobránszky Péter: T. ház! Valósággal fátum üldöz engem, hogy engemet rendszerint ilyenkor illet a felszólalás, mikor már egy félre háromnegyedre jár az idő, a mikor különösen kell számítanom a t. ház elnézésére. (Halljuk!) Midőn én épen a görög nyelv fentartása érdekében szólalok fel, egyúttal fel kell szólalnom minden| féle túlzás ellen, mert minden túlzás túllövés a czélon és a ki a czélon túllő, az ép ugy nem találja el, mint a ki azt elhibázza. Én túlzásnak találom azt, a mit most György Endre képviselőtársam a classicus nyelvekre, különösen pedig a görög nyelv szellemképző jelentőségére nézve mondott, ép oly túlzásnak tartom, mint azt az oda vetett és kellőleg meg nem gondolt állítást, hogy összes mai míveltségünk tulaj donkép a görög szellem alkotásain sarkal. A ki ezeket állítja, szinte félek attól, hogy ignorálja mindazt, a mi 2000 esztendő alatt történt s annak számára Amerika még ma sincs feltalálva; ép oly kevéssé, mint mai napig sincsenek mozgó betűk, nyomtatás, nincs reformatió, nincsenek természettudományok, az utolsó 5—6 század alatt támadt nagyszerű búvárlatok és felfedezések. Becsülöm én a görög nyelvet, becsülöm a classicitás érdemeit minden téren, a mennyiben megbecsülésre méltók. Azonban nem fogok esni azon túlzásba, hogy állítsam, hogy egyedül a görög nyelvben van meg azon logica, mely egyedül képes a szellemet helyesen fegyelmezni, a szivet képezni és lelkesíteni a szép, jó.és nemes iránt. Mert a ki üzt állítja, hogy a görög nyelvben több logica van, mint minden más tudományban, az azt állítja, hogy a görög emberek több logicát tudtak magánál a teremtőnél, a ki megteremtette a termeszeiét és azt betölti mindenható logicájával. mely pedig bizonyára a görögök logicája felett, áll és felette áll egyáltalán minden más logicának annyira, hogy ha van logica a világon, az a természetből, a teremtő szellem erejéből meríthető. Van igenis ész- és jellemképző erő a görög nyelvben, azonban benne van ez az összes tudományokban is. Gondolkoztam én e kérdés felett és gondolkozott felette az egész világ, mert e kérdés már félszázados. De ma már tudjuk azt, hogy a természettudományoknak sokkal több ész- és jellemképző ereje van. Ezen fejtegetésbe nem bocsátkozhatom, mert az messze vezetne. De t. ház, az ember bizonyos terrorismus alatt áll, az elfogultak és pedánsok terrorismusa alatt. Azon veszélynek teszi ki magát az ember, hogy ha a természeti tudományok és általában a modern tudományok jelentőségemellett, azok ész- és jellemképző ereje mellett felszólal, hogy bizonyos scholasticusok rá mondják: „Ez az ember elfogult, nem ismeri a classicismust, nem képes ítéletet mondani e kérdésben." Én mindig tudom becsülni Humboldtot, Bucklet annyira, mint Platót. Mert a mi épen a görög classicismust illeti, bocsánatot kérek, de én azon szédelgést, melyet némelyek azzal a classieismussal, azzal az egyetI len logicával űznek, kénytelen vagyok kissé meg: világítani. (Halljuk!) Csak egy pár példára hivat-