Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-214

266 214. országos ttl^s április 2. 1SS*>. a közoktatási biz Jtteag szövegezését a Zsilinszky képviselő ur által beadott módosítványnyal ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Tibád Antal jegyző (olvassa a 3. §-t). Gáli József: T. ház ! Ezen szakaszhoz bátor vagyok egy módosítást beadni, mely ugyan nem valamcdy eltérő intézkedést tartalmaz, hanem egy olyant, mely a törvényjavaslat szellemébén rejlik, sőt egy későbbi szakaszban elő is fordul, csakhogy nem azon határozottsággal, mely nézetem szerint szükséges, hogy minden kétely kizárassék. Ezen intézkedés pedig az volna, hogy a kötelezett tartárgyak közé vétessék fel azon tanintézetekben, melyeknél a tannyelv nem a magyar, még az intézet tannyelve és ezen nyelv irodalmának történelme is. Ezen intézkedés, mint említettem, a 7. §-ban implicite némileg előfordul, de én szükségesnek tartom azon szakaszba való felvételét azért, mert ezen szakasz taxativ sorolja fel a köteles tantárgyakat, ha pedig ezen szakaszba az nem vétetik fel, könnyen azon félremagyarázásra adhatna alkalmat, hogy ez mint nem kötelező tantárgy vétetik. Másodszor szükségesnek tartom azért, mert a későbbi szakaszokban, hol a köteles tantárgyak felemlittetnek, egyszerűen csak ezen szakaszra történik hivatkozás mindenütt és végül mert a tanulás felosztásánál nagy különbséget tesz az, hogy valamely tartárgy a köteles tárgyak közt felemlítve van-e vagy nincs. De egyszersmind a törvényhozás intentióját is helyes volna az általános megnyugtatás végett határozottabban kifejezni. Kérdés az, hogy melyik pontnál illesztessék be a módosítás. Én legczélszerűbhnek tartanám, ha a b) pontnál illesztetnék be akként, hogy a hol a magyar nyelvirodalom történetéről van szó, hozzátétetnék: „azonkívül azon tanintézetekben, melyekben a tannyelv nem a magyar, ezen intézet tannyelve és ezen nyelv irodalomtörténete is". Nem kételkedem, hogy a t. ház ezen módosítványt elfogadni méltóztatik, annál inkább, mert a törvény szellemében egyébként is benne van. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés.) Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: A 7-ik §-ban benne van ugyan az, a mit a módosítvány kifejez és én feleslegesnek tartom a módosítványt; de ha megnyugtatásul szolgál, én részemről hozzájárulok. Eakovszky István jegyző (olvassa Gáli József móäosüványát). A 3. §. b) pontjához teendő: azonkívül azon tanintézetekben, melyekben a tannyelv nem a magyar, az intézet tannyelve és tannyelvének irodalom története is. Göndöcs Benedek: T. ház! Az általános vita alkalmával előadtam, hogy én a görög nyelv kötelező oktatásának hasznát legfölebb azokra nézve látom, a kik nyelvészek, vagy tanárok lesznek, vagy pedig a papi pályára szentelik magukat. Á Ily körülmények közt, megvallom őszintén, hogy nem találom szükségesnek és helyesnek, hogy midőn legfelebb ezer ifjúnak van szüksége a görög nyelv tanulására, 28 ezer ifjút kényszentsünk arra, mikor sokkal hasznosabbra fordíthatnák idejőket, mint a görög nyelv tanulására, a melynek az életben nem veszik hasznát. Ezért t. ház, én a görög nyelvet nem ejtem el semmi szín alatt, hanem azt volnék bátor kérni, hogy mint rendes tantárgy töröltessék és vétessék fel a 6. §-nál és ott is csak olyformán, hogy a 7-ik és 8-ik osztályban adassék elő mint rendkívüli tantárgy. Ez az én alázatos kérésem. Azok, a kik az egyetemre átmennek, a görög nyelvet fogják érteni és tudni és folytathatják tanulmányaikatakár philoiogusok lesznek, akár tanárrá képezik magukat, vagy a papi állásnak szentelik életüket. A ezé; el lesz érve. A többinek nincs szüksége a görög nyelvre és ezek hasznosabb dolog tanulására fordíthatják idejüket. Elveszve az idő nem lesz a képzésre. Kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni azon módosítványomat, hogy a görög nyelv és irodalom ne legyen rendes tantárgy, hanem rendkívüli és a 6-ik §-nál vétessék fel a tantervbe, még pedig csakis a 7-ik és 8-ik osztály részére. Ezt vagyok bátor kérni egész tisztelettel. Thaly Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Mikor a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat általánosságban megvitattatott

v volt szerencsém szerény nézeteimet elmondani. Én azon felfogásból indultam volt ki akkori felszólalásomban, hogy a ki az általános vitánál felemeli szavát, tegye azt csakis általános szempontból és ne bocsátkozzék a törvényjavaslatnak szakaszonkénti megvitatásába és jeleztem akkori felszólalásomban, hogy a szakszerű észrevételeket annak idején a részletes tárgyalásra tartom magamnak fenn. Daczára azonban, hogy jeleztem, hogy mivel általánosságban a legfőbb sérelmet a felekezeti jogok ellen láttam a törvényjavaslatban, tehát legfőkép felekezeti szempontból nem fogadtam el azt: ezen főindok mellett előre bocsátottam a részletekre való hivatkozást szakszerűség szempontjából; mindazonáltal a tisztelt ministerelnök ur engem akkor megtámadott, hogy főkép csakis felekezeti szempontból vetem el a javaslatot. Épen ezért bátorkodom most hivatkozni akkori felszólalásom elejére és noha a tisztelt ministerelnök ur által már csak azért, hogy polemizálhasson és quasi, hogy üthessen az ellenzéki szónokon, ama megjegyzésem negligáltatott,