Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-210

210. országos ülés nuírezius 17. 1883. OgG, bizonyos, mint az, hogy az 1791. törvények a vas­ntakról s a gőzhajózásról sem rendelkeztek, mert azok akkor nem léteztek. (Derültség.) Sajátságos, hogy b. Prónay Dezső perhorres­cálja a törvényjavaslatot azért is, mert azon isko­lai szervezet, melyet e törvényjavaslat akar ren­dezni, szerinte német chablonok szerint készült. Nem akarok én azon solidaritásról beszélni, mely a közoktatás terén ma egész Európában létezik, de kérdem a képviselő urat, vájjon Dr. Luther Márton, az újkor legnagyobb férfiainak egyike, Tót-Prónán, Turóczmegyében vagy az ő választó­kerületében született-e? (Élénk derültség.) Nem volt-e német s a reformatió, melynek intézményein ő oly fiatal hévvel csüng, nem főleg a németek műve-e? (Igaz! Ugy van!) A mit még meg kell említenem, az, hogy én nem irigylem az autonómia barátaitól Hermán Ottó t. képviselő ur védelmét, a ki azt mondta, hogy ő feltétlen autonómiát akar az iskolák tekintetében, de hogy az iskolák tannyelve nem lehet más, mint magyar. Ez sajátságos felfogása az iskolai autono­nomiának. (Ugy van! Derültség jobbfelöl.) A harmadik elmélet, mely ez alkalommal lett kifejtve, az, melyet Bende Imre t. képviselő ur élénkbe tárt, de azt ő maga is csak akadémicus dissertatiónak tekinté; annak taglalásába bocsát­kozni azért nekem sem szükséges: de annyit még is meg kell jegyeznem, hogy a felügyelet azon mértéke, melyet az állam a protestáns felekezeti iskolák irányában most elérni akar, a katholicus iskolákban megvan; nem volt tehát szükséges ez iránt intézkedni, annál inkább, mert az alapok s alapítványok kérdése még tisztázva nincs. Attól tehát feltételezni a középiskolai ügy rendezését, nagyon inopportunus volna, mit egyébiránt a t. kép­viselő ur maga is elismer. E kérdésre nézve azonban szabad legyen ne­kem annyit kinyilatkoztatni, (Halljuh!) a mennyit minden tmdgettárgyalás alkalmával mondottam, hogy ezen ügyet az ország s a katholieusok érde­kében véglegesen csak új törvény alkotása által lehet eldönteni. Hogy pedig én ezen kérdések tisz­tázását nem akadályozom, ezt legjobban tudják azon t. képviselő urak, a kik a 15-ös bizottságnak tagjai. Lukács Béla t. képviselő ur felszólalása foly­tán az erdélyi katholicus középiskolákra vonatko­zólag azt mondhatom, hogy a kormány azok jogi természetét soha sem controvertálta, de tudvalevő dolog, hogy az állam azok irányában is gyakorolj a a felügyeleti jogot. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a különvélemény s a határozati javaslatok mellőzé­sével a törvényjavaslatot elfogadni. Hiszen ha az törvénynyé fog válni, akkor lesz idején elhatá­rozni, kell-e s hol Erdélyben állami középiskolá­kat felállítani, vagy hol, mely mérvben kell a fele­kezeti iskolákat segélyezni, vagy hol volna czél­szerű polgári iskolákat felállítani. Hogy e törvényj avaslatnak hiányai s hézagai vannak, azt én igen jól tudom, de ha én azokat betölteni akarnám, tudom, hogy e javaslatból sem ezen, sem a jövő, sem az utánna jövő harmadik országgyűlés alatt törvény nem válnék. (Hosszan­, tartó élénk éljenzés.) GöndÖCS Benedek (szólni akar. Felkiáltá­sok : Nem lehet! Nincs joga szólani! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk az elnököt!) Elnök: Minő czímen kivan szólani a kép­viselő ur? GÖndÖS Benedek: Személyes kérdésben kérek szót. (Felkiáltások: Nincs oka személyes kér­désben szólani!) Elnök: A házszabályokban személyes kér­désről nincs szó; csak személyes megtámadásra lehet válaszolni. (Felkiáltások: Nem támadtatott meg !) GöndÖCS Benedek: Személyesen voltam megtámadva a t. minister ur által. (Derültség.) En voltam az, a ki a szülőket itt a házban előhoztam s én szólottam a reálgymnasiumról és nem említet­tem sem a tánczot, sem a zenét. Ily körülmények között bármennyire tisztelem a minister urat, nem engedhetem meg, hogy azon állításom, mely min­denkor megáll, nevetségessé tétessék. (Derültség.) Mert bár a minister ur jelezte, hogy a reál­gymnasium lehetetlen, bevallom, csodálkozom, hogy a minister ur nem látja be, hogy ha a reáliskola tantervéből a francziát kitörli és helyébe a latint teszi, hogy ezzel megvan a reálgymnasium. (Fél­kiáltások : Ez nem személyes kérdés!) Csak szavaim félremagyaráztatása miatt kívántam ezeket meg­jegyezni. Elnök: A képviselő ur maga magát támadta meg, (Élénk hosszas derültség) midőn magára vette a tánczot és zenét. (Derültség.) A t. képviselő urat senki sem támadta meg s azért kérem, hogy a ház­szabályokat ne tessék igy félremagyarázni. (Élénk derültség és helyeslés.) Mezei Ernő: (Félkiáltások a jobboldalon: Nincs joga szólani! Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Személyes kérdésben kivan szólani! Hosszas nyugtalanság.) A minister ur azt mondotta, hogy minden hónapban szeretném a minisl ereket változ­tatni, de ilyenféle emberek véleményére nem ad semmit. Erre azt jegyzem meg, hogyha egy minis­ter tíz éven át ministerségének főhivatásává teszi egy törvény alkotását, nem mondom, hogy meg kell kötnie pártjának véleményét a részletekben, de igenis ahhoz, hogy törvény legyen vagy nem, köti állását, ha önérzetes ember. (Jobbfelöl: Eláll!) Arra, hogy ilyen emberekre, mint én vagyok, a t. minister ur nem ad semmit, csak azt felelem, hogy én nem vagyok egyéb, mint egyszerű kép­viselő s nem képviselek egyebet, mint választóim | jogát és saját meggyőződésemet. S nekem az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom