Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-210

210. országos ülés nuírezius 17. 1883. OgG, bizonyos, mint az, hogy az 1791. törvények a vasntakról s a gőzhajózásról sem rendelkeztek, mert azok akkor nem léteztek. (Derültség.) Sajátságos, hogy b. Prónay Dezső perhorrescálja a törvényjavaslatot azért is, mert azon iskolai szervezet, melyet e törvényjavaslat akar rendezni, szerinte német chablonok szerint készült. Nem akarok én azon solidaritásról beszélni, mely a közoktatás terén ma egész Európában létezik, de kérdem a képviselő urat, vájjon Dr. Luther Márton, az újkor legnagyobb férfiainak egyike, Tót-Prónán, Turóczmegyében vagy az ő választókerületében született-e? (Élénk derültség.) Nem volt-e német s a reformatió, melynek intézményein ő oly fiatal hévvel csüng, nem főleg a németek műve-e? (Igaz! Ugy van!) A mit még meg kell említenem, az, hogy én nem irigylem az autonómia barátaitól Hermán Ottó t. képviselő ur védelmét, a ki azt mondta, hogy ő feltétlen autonómiát akar az iskolák tekintetében, de hogy az iskolák tannyelve nem lehet más, mint magyar. Ez sajátságos felfogása az iskolai autononomiának. (Ugy van! Derültség jobbfelöl.) A harmadik elmélet, mely ez alkalommal lett kifejtve, az, melyet Bende Imre t. képviselő ur élénkbe tárt, de azt ő maga is csak akadémicus dissertatiónak tekinté; annak taglalásába bocsátkozni azért nekem sem szükséges: de annyit még is meg kell jegyeznem, hogy a felügyelet azon mértéke, melyet az állam a protestáns felekezeti iskolák irányában most elérni akar, a katholicus iskolákban megvan; nem volt tehát szükséges ez iránt intézkedni, annál inkább, mert az alapok s alapítványok kérdése még tisztázva nincs. Attól tehát feltételezni a középiskolai ügy rendezését, nagyon inopportunus volna, mit egyébiránt a t. képviselő ur maga is elismer. E kérdésre nézve azonban szabad legyen nekem annyit kinyilatkoztatni, (Halljuh!) a mennyit minden tmdgettárgyalás alkalmával mondottam, hogy ezen ügyet az ország s a katholieusok érdekében véglegesen csak új törvény alkotása által lehet eldönteni. Hogy pedig én ezen kérdések tisztázását nem akadályozom, ezt legjobban tudják azon t. képviselő urak, a kik a 15-ös bizottságnak tagjai. Lukács Béla t. képviselő ur felszólalása folytán az erdélyi katholicus középiskolákra vonatkozólag azt mondhatom, hogy a kormány azok jogi természetét soha sem controvertálta, de tudvalevő dolog, hogy az állam azok irányában is gyakorolj a a felügyeleti jogot. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a különvélemény s a határozati javaslatok mellőzésével a törvényjavaslatot elfogadni. Hiszen ha az törvénynyé fog válni, akkor lesz idején elhatározni, kell-e s hol Erdélyben állami középiskolákat felállítani, vagy hol, mely mérvben kell a felekezeti iskolákat segélyezni, vagy hol volna czélszerű polgári iskolákat felállítani. Hogy e törvényj avaslatnak hiányai s hézagai vannak, azt én igen jól tudom, de ha én azokat betölteni akarnám, tudom, hogy e javaslatból sem ezen, sem a jövő, sem az utánna jövő harmadik országgyűlés alatt törvény nem válnék. (Hosszan, tartó élénk éljenzés.) GöndÖCS Benedek (szólni akar. Felkiáltások : Nem lehet! Nincs joga szólani! Elnök csenget. Halljuk! Halljuk az elnököt!) Elnök: Minő czímen kivan szólani a képviselő ur? GÖndÖS Benedek: Személyes kérdésben kérek szót. (Felkiáltások: Nincs oka személyes kérdésben szólani!) Elnök: A házszabályokban személyes kérdésről nincs szó; csak személyes megtámadásra lehet válaszolni. (Felkiáltások: Nem támadtatott meg !) GöndÖCS Benedek: Személyesen voltam megtámadva a t. minister ur által. (Derültség.) En voltam az, a ki a szülőket itt a házban előhoztam s én szólottam a reálgymnasiumról és nem említettem sem a tánczot, sem a zenét. Ily körülmények között bármennyire tisztelem a minister urat, nem engedhetem meg, hogy azon állításom, mely mindenkor megáll, nevetségessé tétessék. (Derültség.) Mert bár a minister ur jelezte, hogy a reálgymnasium lehetetlen, bevallom, csodálkozom, hogy a minister ur nem látja be, hogy ha a reáliskola tantervéből a francziát kitörli és helyébe a latint teszi, hogy ezzel megvan a reálgymnasium. (Félkiáltások : Ez nem személyes kérdés!) Csak szavaim félremagyaráztatása miatt kívántam ezeket megjegyezni. Elnök: A képviselő ur maga magát támadta meg, (Élénk hosszas derültség) midőn magára vette a tánczot és zenét. (Derültség.) A t. képviselő urat senki sem támadta meg s azért kérem, hogy a házszabályokat ne tessék igy félremagyarázni. (Élénk derültség és helyeslés.) Mezei Ernő: (Félkiáltások a jobboldalon: Nincs joga szólani! Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Személyes kérdésben kivan szólani! Hosszas nyugtalanság.) A minister ur azt mondotta, hogy minden hónapban szeretném a minisl ereket változtatni, de ilyenféle emberek véleményére nem ad semmit. Erre azt jegyzem meg, hogyha egy minister tíz éven át ministerségének főhivatásává teszi egy törvény alkotását, nem mondom, hogy meg kell kötnie pártjának véleményét a részletekben, de igenis ahhoz, hogy törvény legyen vagy nem, köti állását, ha önérzetes ember. (Jobbfelöl: Eláll!) Arra, hogy ilyen emberekre, mint én vagyok, a t. minister ur nem ad semmit, csak azt felelem, hogy én nem vagyok egyéb, mint egyszerű képviselő s nem képviselek egyebet, mint választóim | jogát és saját meggyőződésemet. S nekem az a