Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.
Ülésnapok - 1881-210
2 26 216. országes filís márezins 17. 1883, rosszabb dolgot: egy országnak polgára, egy nemzetnek tagja lenni és a nemzetnek érdekét nem mindenben védeni, sőt e nemzet érdekével magát ellentétbe helyezni. (Általános élénk helyeslés.) Trefort Ágoston, vallás-és közoktatásügyi minister: A vita, melyet tegnap szerencsésen befejeztünk, reám nézve tanulságosabb lehetett, mint másokra, (Halljuk! Halljuk!) mert tanultam belőle személyemre, hajlamaimra és hatásköröm szervezetére s hatalmára nézve oly dolgokat, melyekről nekem ezelőtt sejtelmem sem volt. {Derültség.) De azokat nem fogom releválni, mert nem akarom, hogy e vita a komolyság jellegét elveszítse. Hiszen szinte azt kellett hallanom, hogy én az ifjúságot a kávéházakba utasítom. (Élénk derültség.) Csakis Kovács Albert s Kaiser képviselő urak némely állításait akarom érinteni. Mellékesen megemlítem, hogy Hermán Ottó t. képviselő ur szokott modorával és ismeretes urbanitásával felszólított engem, hogy miért nem nyilatkozom én ezen vita alatt. Felszólalása vagy ellenvetése igazolt volna, ha én egyáltalában nem nyilatkoztam volna. De igenis, én felállítottam a kérdést, kifejtettem nézeteimet és megvallom, bár az egész idő alatt itt voltam és nagy figyelemmel követtem a beszédeket, engem senki meg nem czáfolt és én előbbi nézeteimnél maradok. (Helyeslés jóbbfélöl.) Hermán képviselő ur az én előadásomat igen eszmeszegénynek, üresnek találta. Ezt én viszonozhatom ; (Zajos derültség) én az ő előadását épen ilyennek tartom. (Derültség.) De azt találom, hogy mig az enyém nem volt méreggel saturálva és nem keltem ki személye ellen: ő személyem ellen kelt ki és felszólalása epével volt saturálva. (Élénk tetszés a jobboldalon.) Ha ő engem cynicusnak nevez, arról Ítéljen a világ; részemről azt merem állítani, hogy én őt komoly embernek nem tartom. (Nagy derültség és helyeslés a jobboldalon.) Kovács Albert képviselő ur szerint nálam, azaz a ministeriumban létezik egy középiskolai osztály, mely mindent tesz, mindent ront, a minister tudta s hozzájárulása nélkül. Kovács képviselő ur tehát hiszi, hogy nálunk ugy lehet ministerkedni, mint Angliában, hogy a minister jóformán csak a parlamentben képviseli a ressortot, de nem administräl. Nálunk a ministernek administrálni is kell. (Helyeslés.) De mikor effélékről értekezik Kovács Albert képviselő ur, elfelejti, hogy a ministernek egy igen üdvös közege van: a közoktatási tanács, melynek igénybevételével az organicus munkák létesíttetnek a ministeriumban. Kovács Albert képviselő ur véleménye szerint IOV2 év, vagyis az én ministerségem alatt, misem történt a középiskola emelése iránt. De azzal csak azt bizonyítja a képviselő ur, hogy ő ezen ügy fejlődését nem igen nagy figyelemmel kisérte. Mert ha azt teszi, megemlékezett volna, hogy a nyolez osztályú reáltanoda az én személyes művem, hogy az épületekben, az egész felszerelésben, a tanárok minőségében, sőt fizetésében is nagy különbség létezik a mostani s a 10 év előtti állapot közt. (Helyeslés.) Beszélt ellenben leány- vagy női gymnasiumokról, melyek az általa említett középiskolai szakosztály által hozattak volna létre azok, ugy hiszem, Oroszországban léteznek, (Derültség) azokról én nem tudok semmit; de hogy a női nevelés érdekében, mindamellett, hogy tiz évig Kovách Albert szerint aludtam, mégis tettem valamit, (Élénk helyeslés) ezen érdemet Kovách Albert képviselő nem fogja tőlem elvitathatni. De egy dolgot Kovács Albert képviselő ur eltanult Hermán Ottó képviselő úrtól: ismételvén, a mit amaz a budget tárgyalása alkalmával mondott, hogy az én ministers egemet a kapkodás és experimentatió jellemzi s Kovács képviselő ur után azt már többen is mondták; mert a parlamenti beszédeknek megvan azon tulajdonsága, mint bizonyos könyveknek, csakhogy a beszédeknél az gyorsabban nyilvánul, hogy egy szerző a másikból egy nyomtatási hibát, vagy egy hamis adatot leir, mert nem vett magának fáradságot az eredetibe betekinteni, ugy hogy némely hamis citátumok századokon át circulálnak. (Zajos, hosszantartó derültség.) A tanterveket, melyek 1861 óta létrejöttek, Kovács Albert ur, ad normám Hermán (Derültség) nekem tulajdonítja. Neki tudnia kellene, hogy mit tettek a tantervekkel a provisorius kormányok, mit tettek a felekezetek ; tőlem csak egy tanterv datálódik, mely jelenleg is életben van s melyet én 1879 ben bocsátottam ki és a mely, bár lehetnek hibái, de egészben véve — és ez nem saját véleményem — arról mindenki kénytelen bevallani és a külföldön is el van ismerve, hogy haladást jelez. (Ugy van! jobbfelöl.) Kaiser képviselő ur következetlenséget keres a mostani törvényjavaslat és az előbbiek indokolása között — felolvasván előbbi nézeteimet s összehasonlítván azokat a törvényjavaslat némely intézkedéseivel. Ha a következetességet abban keressük, hogy ignorálva az időt, a tapasztalatokat és a szakemberek véleményeit, mindig ugyanazon formulánál maradunk, akkor igaza van. Nekem a következetességről más fogalmam van s a jelen esetben illustrálom azt a dolog practicus menetével s azt állítom, hogy ha a jelen törvényjavaslat levétetnék a napirendről s a jövő országgyűlés alatt újra beterjesztetnék, az új törvényjavaslat a mostanitól sokban eltérne. Mert a minister szakemberekkel megbeszélvén a dolgot, azok talán módosításokat javasolnának és ha azt a ministertanács elébe vinné, hol talán egyes szakaszokban ismét módosítások tétetnének — hiszen egyes szakaszok módosítása miatt nem lehet mindjárt
