Képviselőházi napló, 1881. XI. kötet • 1883. márczius 9–április 9.

Ülésnapok - 1881-207

Igg 207. országos ülés t enni talán a német nyelvű középiskolát ? Ellenkezőleg, hisz megengedi azt, csakhogy követeli a magyar nyelv tanítását, a 7-ik és 8-ik osztályban magyarul, az érettségi vizsgának e nyelvből magyarul való letételét s a tanárok magyar nyelven leendő képesítését. És ha teszi ezt az állam, teszi mindenekelőtt az illető állampolgárok érdekében, de teszi azért is, hogy ez eszközzel is e polyglott államban megteremtse az összetartozás érzetét s megteremtse azon közös kapcsot, mely a különböző nemzetiségeket egymáshoz fűzi, kérdem, oly megbocsáthatatlan bün-e ez? Nem teszik-e ezt más államok? Ellenkezőleg megteszik, mert ehhez minden államnak természetes joga van. (Élénk helyeslés.) És ha megtehetik a leghatalmasabb államok, melyeknek léte nincs veszélyeztetve, annál jogosabban megteheti azt ez az állam, melynek oly nagy szüksége van azon közös kapocsra, azon, a különféle nemzetiségeket összefűző érdekre. Kérdem végre azt is, hogy ha e törvény javaslat csakugyan szolgál a magyar állam érdekének, van-e okunk épen nekünk, Magyarország német ajkú polgárainak panaszkodnunk ez ellen? Épen nekünk szolgál ez hátrányunkra? Kérdem tehát: hol tartottuk mi fenn nyelvünket, hol tartottuk fenn szokásainkat? Nem a magyar állam oltalma alatt? Kérdem továbbá, feltéve azon esetet, hogy ezen állam megszűnik létezni, mi lenne a mi jövőnk? Nem akarok e kérdésre valamennyi magyarországi németajkú polgár nevében felelni, habárazok sem részesülnének jobb sorsban, de erős meggyőződésem, hogy mi a felső megyékben nemsokára oly helyzetbe jutnánk, melyben akarva nem akarva teljesen be kellene olvadnunk egy oly fajba, mely nagyon messze áll alattunk culturailag. (Ugy van!) Kérdem, mi jobb, létezni s megtartani nyelvünket és szokásainkat a magyar állam oltalma alatt és megtanulni magyarul, avagy teljesen beolvadni ama fajba s igy elveszteni létünket, culturánkat, szóval mindent ? (Élénk helyeslés.) Ellentétben állanak-e tehát a mi érdekeink az állam érdekeivel ? Nem, sőt ellenkezőleg a legszorosabban össze vannak forrva. (Elénk helyeslés jóbbfelól.) Épen azért t. ház! mert létünk a legszorosabban összefügg a magyar állam létével; mert mindaz, a mi a magyar állam létét erősíti, egyszersmind biztosítja a mi létünket is, tartom én kötelességemnek nemcsak a közös haza, hanem Magyarország németajkú polgárai nevében is, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Madarász József: A vége csakugyan helyes! KrisztinkOVich Ede : Magyarország culturális missiójának megoldásánál, tekintve a Duna völgyének földirati és ethnographicus viszonyait, egyedül a szabadság, az egyenlőség és testvériség márezittS 14. 1883. eszméjének megvalósítására lehet az jogosult. Midőn a középiskolák szervezéséről szóló törvényjavaslatot Trefort Ágoston, a nemzeti ébredés korában a politikai irányeszmék hirdetőinek egyike terjeszti be mint országlár a magyar törvényhozás elé: elvártuk volna, hogy az az 1848-iki törvények, különösen a XX. czikk, szóval — az 1848-iki törvényhozás alkotásainak szellemén alaprüjon, vagyis hogy abban a közoktatásügy el legyen választva a vallástól és hogy az ekkép elkülönített közoktatásügy a felekezetekre való tekintetek nélkül az állam szervezetébe beillesztessék. A 18-ik század philozofiájának addig soha el nem ért magaslata kimutatta az emberiségnek azon ösvényt, a melyen annak férfiúi korában haladnia kell s világszerte tapasztaljuk, hogy a 19-ik század ez ösvényen a termelő erők fejlesztésén versenyezve munkálkodik. Az exact tudományokat vezérszerepre juttató közművelődés ma már nem kényszeríti az egyént, hogy az ész aberratióinak tömjénezzen, előtte ezen aberratiók túlhaladott s tárgytalan fogalmakká semmisülnek. A gőzzel és a vilanynyal a democratia napról napra terjed. A valódi tudomány hatalmi ereje felolvaszt útjában minden akadályt, haladása ellenállhatlan. De az értelem általánosodásával a közerkölcsiség csak akkor fejlődhetik, ha az államok intézményeikben a közerkölcsiséget a közművelődéssel összhangba hozni képesek. — Magyarország rendi alkotmányát az 1848-iki törvényhozás a népképviseletre fektette. Ma csak a souverain nép önkormányzata egyedül a létre jogosult, minden egyéb ephemer geographiai fogalom, a melyet csak időleges esélyek tarthatnak egy időre felszínen, de a mely a consolidált fennállásnak biztosítékait nem birja. A rendi alkotmányban lehetett helye az uralkodó, a bevett és türelmezett vallásnak ; azonban a népsouverainitás a lelkiismereti szabadságot követeli, de e mellett megkívánja az államtól a köteles és feltétlen ingyenes oktatást és a mig a vallástant saját felekezeti lelkészéhez utasítja, addig csak az absolutisticus, szolgai államban megjáró tudákos felületesség helyett a gyakorlati élet követelményeinek és körülményeinek megfelelve, iskoláit törvény által akként kívánja rendezni, hogy a tananyagok képző hatása, az ész és szellem rugékonyságának megtartásával, sőt annak edzésével, az életösvényen további önművelődésre, a termőerők fokozására alapul szolgáljon. T. ház! Európának és igy hazánknak is történelmét a reformátió két szakaszra osztá. És habár a reformatio előtt III. Sándor pápa 1170-ben a püspököknek megtiltá a tanügybe való avatkozást, hagyják — úgymond — magukra a közoktatás ügyét, mert a tudományosságaz Isten ajándéka és habár a trivium meg quadriviuin tanfolyamaiban Rhabanus Maurus a IX-ik század e nevezetes tan-