Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

•7g 185. országi* ül fája? Az, a kinek nagyban van gyümölcsfája, az nem tartozik a szegény emberek közé. Tehát ne méltóztassanak mindig ezt a themát hangoztatni. Az egyikét is, a másikét is megrágja. Az a nyúl nem válogat a szegény és gazdag közt, az a nyúl inkább megy oda, a hol több fa. van. (Igás!) Én tehát kérem, méltóztas^inak ennek a nyúlnak, a mely sem nem aristokrata, sem nem demagóg, megkegyelmezni. (ÉUrik helyeslés jóbbfelöl.) Madarász József: T.ház!Elismerem,igaz, hogy a nyúl maga sem nem aristokrata, sem nem demokrata, sem nem demagóg, hanem ezen törvényjavaslat szerint az aristokratáknak, vagyis a nagyobb birtokúaknak meg van adva a mód, hogy ük gyümölcsfáikat rendesen bekerített kertekben tarthatják, a hová nyúl nem mehet, vagy az oly nagy birtokon különben is a nyulakat elpusztíthatják ; a szegényebb embereknek pedig, megengedem, a gazdagabbaknak és vagyonosabbaknak is, de leginkább a szegényebb embereknek okoznak kárt, azon szegényebbeknek gyümölcsfáiban, a kik se be nem kertelhetik gyümölcsfáikat s miután ők nem birnak 200 holddal, le sem löketik. A nyúl tehát t. ház, sem demokrata, sem demagóg, sem aristokrata, de bocsánatot kérek, azok gyümölcsei ben tehet és tesz kárt, ha a törvényjavaslat szövege megtartatik, a kiket a ministerelnök ur tán mint kisebb birtokunkat demagógoknak, vagy a mint én vélem, demokratáknak tart. Tisza Kálmán ministerelnök: Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én nem applicáltam a kifejezést senkire, hanem csak a nyúlra, de különben is sohasem jutott eszembe a birtoka szerint Ítélni meg, hogy valaki akár demokrata, akár demagóg, akár aristokrata. Mert ismerek igen kisbirtokát, vagy tán épen birtoktalant is, a ki aristokrata, de viszont ismerek nagy birtokú demagógokat is. (Ugyvan! TJgy van! a jobboldalon.) Madarász József: Én nem ismerek! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 14. most 13. §-hoz két módosítvány adatott be. az egyik az első, a másik a második bekezdéshez. Azt hiszem, leghelyesebb lesz a bekezdések szerint tenni fel a kérdési, Maga az első bekezdés nem kifogásoltatott, csupán két szót kivan beiktattatni Göndöcs Benedek képviselő ur, t. i. hogy a második sorban a „tengeri nyulat" után tétessek: ,közönséges nyulakat". A kérdés tehát az lesz, elfogadja-e a t. ház Göndöcs képviselő ur módosítását? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A többség a módosítványt nem fogadja el. Következik a második módosítvány, Yidliczkay képviselő uré, a mely szerint a második bekezdésben a „figyelmeztethetők" szó helyébe e szó teendő: „figyelmeztetendők*. (Helyeslés.) Ha ex február í). lS"í.l. elfogadni méltóztatnak, (Elfogadjuk!) akkor a szöveg e szerint fog kijavíttatni. Rakovszky István jegyző (olvassa a 15. §-t. mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 16. §-t). Probstner Arthur: Engedje meg a t. ház, hogy ehhez a szakaszhoz egy kis észrevételt tehessek. Az 1877 : VIII. t.-cz*. a métermérték behozatalát rendelvén el, azt hiszem, hogy a 16-dik §-ban előforduló „egy hüvelyknyi" kifejezés, mint hosszmérték nem illik be a nevezett törvény által életbeléptetett métermérték-rendszerbe. Miután szerény nézetem szerint a törvényjavaslat nem vette szándékba a métermérték mellőzését, bátor vagyok ajánlani, hogy helyébe c kifejezés alkalmaztassék: „3 centiméter''. Ajánlom' módosítványomat a t. ház figyelmébe. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa Próhstner Arthur módosítvány át). Kállay János: A 16. §. 3. bekezdéséhez egy új bekezdést kívánok indítványozni. Ezen 3. bekezdés igy szól: „A vadászatra jogosítottakon kivül, senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyáj őrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul egy hüvelyknyi távolságra lóg alá." T. ház! A nyáj őrök ebeiket nemcsak a tolvajok ellen tartják, hanem azért is, hogy a nyájakat a ragadozó vadaktól megoltalmazzák. Ha már az ebek nyaknehezékkel láttatnak el, a farkasoktól meg nem mentik az állatot. Ennek következtében én következő új bekezdést kívánok indítványozni: Oly vidékeken azonban, hol kártékony ragadozó vadak léteznek, a nyájőrök ebei a nyaknehezéktől mentesek. Duka Ferencz jegyző (olvassa a módosítást) : Elnök: T. ház! Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A kik az eredeti szerkezetet kívánják megtartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az eredeti szerkezet nem fogadtatik el. Most méltóztassanak azok felállani, kik Probsztner képviselő úr módosítvány át fogadják el. (Megtörténik) A többség elfogadja Probsztner képviselő ur módosítványát. Elfogadja-e a t. ház'azon új bekezdést, melyet Kállay János képviselő ur javasol? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. E szerint Kállay képviselő úr inódosítványa elesett. Rakovszky István jegyző (olvassa a 17. §-t). Szalay Imre: T. ház! A vadászati törvény intentiója, mint az indokolás mutatja, a nemzetgazdasági szempontok figyelembevétele. Ha ez