Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-185
188. orwáffO; ülés február !>. 1885, g'9 t, i. azon időpontig, midőn szarva tökéletesen ki van fejlődve. A mi a teheneket illeti, pártolom azt a nézetet, mely szerint szabad területen, nem zárt helyen a tehenek egyáltalán ne legyenek lőhetők, sőt tekintettel arra, hogy még zárt helyeken is sokszor a tehenek akkor lövetnek, mikor a gidák, illetőleg a borjúk még önálló életet nem folytathatnak, tehát részben elvesznek, szabad területen annál inkább elpusztulnak, ha az anyaőzlelovetik, a mint itt körülbelül eontemplálva van. Ennélfogva a c) pontra nézve ajánlom: „szarvas-, dámvad-, őztehén és borjú csak elzárt és rendezett vadasokban, tekintettel az egész vadállományra lőhető, a tehenek pedig csak akkor, midőn a borjú anya nélkül is megélhet, a gidák akkor, midőn önállóan élhetnek, mig nem érték el az ivarérettséget. A fogolyra nézve fel van véve, hogy a tilalom január 1-én kezdődik. De bocsánatot kérek, én inkább elfogadom azt, a mi a régi törvényben volt, hogyt. i.deczeniber l-jén kezdődjék a tilalom. (Egy hang: Nem ez- van a régi törvényben.') És ha nincs benne, én deezemher 1-jére kivánom megállapítani. Indokaim a következők. Deczemberben történik többször, hogy nagy havak esnek és hogy a nagy havuk idején a foglyok összebújva leginkább ki vannak téve az orvvadászok fogdosásainak. Ennek közvetlen ellenőrzése igen nehéz. De van az ellenőrzésnek egy másik módja, t. i. az, mely elrendeli, hogy a tilalmi időben az illető vadaknak az élapra való kitétele tilos, tehát kereskedésben sem tartható. S én épen tekintettel arra, hogy a foglyokra novemberben és deczemberben kutyával nem lehet vadászni, tehát a fogolyvadászat igazi élvezete akkor lehetetlen, tekintettel arra, hogy deczemberben a foglyokra nézve az orvvadászok részérő! legnagyobb a veszedelem, kérem a tilalmat olykép megállapittatni, hogy a tilalom deezemher l-jén kezdődjék. Az éneklő madarakat illetőleg bátor volnék még némely toldásokat ajánlani, mert nemcsak az éneklő madarak azok, különösen, a melyek mint rovar- és magevők már előbb meg lettek különböztetve általam — hanem ezeken kívül más szerfelett hasznos és a gazdaságra nézve fontossággal biró madarak megérdemlik, hogy tilalom alá vétessenek. (Helyeslés.) A ~k) pontot tehát ekként ajánlom módosíttatni: az éneklő madarak, továbbá a gólyák, a fekete-, szürke- és tarka harkály, a kopasznyakú dögészkeselyű, mely körülbelül közegészségügyünk legnagyobb előmozdítója, a mennyiben az elesett állatokat eltakarítja, a vércse, a réti kisfüles-, erdei bagoly, a lángbagoly és a esuvik minden időben megkimélendők. A mi ezeket a ragadozókat illeti, az illető szakasznál be fogok nyújtani egy módosítványt, mert épen a 13. §4ian vannak azon collectiv elnevezések, melyek nem elégségesek annak megjelölésére, a mi a tilalom alól kivétetik és a mi egyáltalán veszi számba a gazdasági érdeket, mert saját közvetlen tapasztalásomból tudom, hogy ott, a hol szenvedélyes vadászok vannak, nagy suholylyal vadásznak és halomra lövik le azon madarakat, melyek az egereket pusztítják, az egérkárok mindig nagyobl* mértékben érezhetők, mint máshol. Tehát ugy találom, hogy a kis bagoly és a ragadozók azon része, a mely prédáját leginkább az egerekben leli és csak igen kivételesen nyúl más táplálékhoz, hogy ezek szintén megóvassanak. Ennélfogva én a 9. §. a), b), c), g) és h) pontjához aj'ánlom módosítványaini elfogadását. A mi az új szakaszt illeti, melyet én, mint a 9. §. után következőt ajánlok, azt a következő szövegezésben kérem elfogadni: „A tudományos vagy oktatás czéljából való vadászatra a vallás- és közoktatásügyi minister javaslatára a belügyminister adja meg a minden három évben megújítandó engedélyt. Külföldi kereskedést ííző gyűjtő csak belügyministeri engedély, azonkívül 200 frt lefizetése és a vadászterületek tulajdonosainak beleegyezése mellett vadászhat. Az e czímen befolyó összegek tanügyi czélokra fordítandók 11 . Ez szerintem egy nagy hiánya a törvényjavaslatnak s ép ez okból ajánlom az új szakasznak elfogadását. (Helyeslés.) Czirer Ákos: T. házIHei •maim Ottó előttem szólott t. képviselőtársamnak összes javaslataihoz hozzájárulok, kivéve a c) pontra tett módosítást. Az én véleményem szerint a c) pont alatt az őzbakra nézve az óvási időnek január í5-től ápril l-ig terj'edő megállapítása nem egész helyes, még pedig azon oknál fogva, mert a kik ezen állatnak életrendjét ismerik: jól fogják tudni, hogy annak vedlési ideje főként április-május hónapokra esik és tudni fogják azt is, hogy ilyenkor ezen állatok le szoktak soványkodni és elgörhesedni, bőrük sem ér semmit és húsuk sem ízletes. Ennélfogva egyáltalában nem látom indokoltnak az ily rövid óvási időnek megállapítását, mert ez egyenes ellentétben áll a javaslatnak azon irányelvével, mely a vadállomány terjesztése és az ebből várható közgazdasági haszon emeléséből indul ki. Nem tartom pedig ezen intézkedést ezen irányelvvel összeférhetőnek azért, mert ez által csakis a felesleges és semmi hasznot nem nyújtó vadpusztításnak tárnánk kaput, a nélkül, hogy helyette cserébe valami haszonra számíthatnánk. En tehát a 9. §. c) pontjába módosításul az „ápril 1 *' szó helyett „június" szó bevételét kivánom s ajánlom a t. háznak ezen módosítványomat szives elfogadás végett. Dnka Ferencz jegyző (olvassa a módositványt). Madarász József: T. képviselőház! Én ugy hiszem, hogy kiváltkép azok, a miket Hermán
