Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

rí 6 185. országos öléi február 9. I88S. ket tenyészt valaki. Ha valaki a saját sport-passiójának kedveért tenyészt dámvadat, szarvast, kötelezhető arra, hogy ezen tenyésztett vadak által okozott károkat megtérítse; de a medvét, vaddisznót senki sem tenyészti, ki fogná tehát a kárt megtéríteni ? E szakasz csakis a tenyésztett fő vadakról szólván, ezen módosítvány ide be sem vehető, mert nem lehet megállapítani, kinek tulajdonát képezik azok. Madarász József: A t. előadó ur a közigazgatási bizottság alapján áll és szem elől téveszti, hogy az 1872. törvényben nem a „tenyésztetik", hanem a „tenyész" szó volt az alap. Azon törvényben a vaddisznó is fel volt véve épen ugy, a mint ezt Lükő Géza t. barátom akarja, a ki ezenkívül még a medvét is fel akarja vétetni. Ne okoskodjék a t. barátom a „tenyésztetik" és „tenyész" szó felett, mert a szerint, a mint a ház az alapelvet elfogadja, hogy azon állatok közé, a melyek kárt tesznek, a vaddisznó is felvétessék, mint 1872-ben volt és a medve, a mint most ajánltatik, felveendő-e vagy sem, a „tenyésztetik* szó könnyen átváltoztathatik „tényész" szóvá. Hanem hát valljuk meg az igazat: visszaesés a légkörben, visszaesés az állami intézményekben és visszaesés a társadalomban. A sportmanoknak, — hogy magyarul nevezzem meg őket — vadászkéj enezek, vagy üzönczök, vagy a mint némelyek mondják, szakszerű vadászok, a kik piros nadrágban vagy frakkban jelennek meg, néha Budapest utczáin csillognak — és a kik nem tesznek egyebet, mint kéjjel űzik e mesterséget, mondom, ezeknek kedveért elvették a 100 holdon aluli birtokosoktól azon jogot, a melyet 72 után gyakorolhattak a 100 holdon felüli birtokosok és ma elveszik a 200 holdon aluliaktól azon jogot, a melyet a 200 holdon felüli birtokosok gyakorolhatnak; hanem a károk tekintetében, a miket ezek tesznek, visszaesésnek kell lenni. Például nem akarják önök elfogadni barátomnak igazságos tételeit. Ha van valakinek egy vadászterülete s azon vaddisznója és medvéje, hát ügyeljen rá, hogy kárt ne tegyen és ha üzönczkéj elinét gyakorolni akarja.(Derültség.) De önök ennél tovább akarnak menni és a kár megbecsülésében akarnak kedvezményeket nyújtani ezen üzönczkéjenezeknek. E szakasznak van egy bekezdése, mely azt is ki mondja, hogy a vetéseken okozott kár megbecslése mindig oly időben eszközlendő, mikor a termények mennyiségben megállapíthatók és hogy a kár természetben, vagy pénzértékben téríttethetik meg. Ez nem volt az előbbi törvényben és nem is kel! benn lenni, ha azt akarjuk, hogy ezen üzönczök, ezen üzönczkéj enezek a kárt meg is fizessék. Nem kell, hogy benne legyen, hogy 200 holdon felüli birtokosoknak vagy bérlőknek megengedtetik, hogy kárt tehessenek, de ez azért ne becsültessék meg ugy, miként az előző törvények rendelték, hanem itt is kedvezmény adassék nekik. Jól olvastam az indokolást, mely azt mondja, hogy ezt azért kell beletenni, mert sokszor történik kár, melyet aztán kijavít, jóvá tesz az időjárás, minő igazság történnék tehát azok ellen az üzönczök ellen, (Derültség) ha azok kénytelenek volnának megfizetni a mi kárt tesznek. Nem ugy uraim, ez nem egyenlő mértékkel mért igazságosztás. Önök visszaesnek, kedvezni akarnak a nagyobb vagyonnal biroknak, a kiknek módjuk van, kiknek a sors többet adott néhány száz holdnál, önök sújtják itt isakevésbirtokuakat, a szegényebbeket. Hát jó, ha akarták önök, megállapították a 200 holdat, de legalább ne tegyenek kedvezményt a kár megbecslésére nézve is, mint itt a 3. bekezdésben tettek és fogadják el t. barátom azon módosítását, melyet jog és igazság szerint követelhetünk ; hogy hát bárki, a ki vadászattal szeret üzönczködni, ha tetszik neki, hogy legyen medvéje, vaddisznója, ha az kárt tesz, hát fizesse. egyúttal. Ajánlom t. barátom módosítvány át elfogadás végett. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy Lükő képviselő ur módosítása még a régi szövegen is, melyre az előttem szólott t. képviselő ur reflectált, túlment, mert a medvét a régi szöveg nem is ismerte. En bocsánatot kérek, hogy először is a medvéről szólok, azután szólok a vaddisznóról is. Hogy medvét valamely vadászat-terület tulajdonosa mesterségesen akarjon tenyészteni, fentartani, az nem létezik. Az a medve legelső helyen neki tesz kárt a vadállományban, ép ugy, mint egyéb állatállományban Hogy tehát még azonkívül, hogy ő szenved kárt, még tartozzék másnak is kártérítéssel, ez azután sem egyenlőség, sem jogosultság nem volna, hanem valóban a legnagyobb jogtalanság. Ennyit a medvéről. A mi már a vaddisznót illeti: arra nézve a következőket vagyok bátor megjegyezni. Vaddisznót is tudtomra állatkerteken kivül tenyészteni nem. szoktak. De vaddisznónál megeshetik az, hogy valaki, a ki épen azon sportnak kedvelője, bizonyos fokig előmozdítja a vaddisznó elszaporodását, ezt elismerem. De ép azért van ezen törvénynek 14. §-a, a mely megmondja, hogy a kártékony állatokat mindenütt meg lehet lőni. Madarász József: De nem engedik meg! Tisza Kálmán minisrerelnök: Méltóztassék végig hallgatni, nemcsak ezt mondja, de a vaddisznóra nézve még azt is mondja, hogy ha valahol elszaporodik, kényszeríteni lehet az illető tulajdonost, hogy elpusztítsa s ha az nem teszi, akkor hivatalból el lehet pusztítani. En ezt tartom