Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

185. »rsiágos Illés február 9. 1883, 67 helyesnek, az igazságnak teljesen megfelelőnek s | azt gondolom, hogy a szöveget ugy, a mint van azzal, hogy ellenkeznék az igazsággal, vagy a jog egyenlőséggel, vagy bármivel, megtámadni nem lehet. De t. ház, még a kárbecslési idő ellen is vau a képviselő urnak kifogása. Én azt hiszem, hogy minden kártérítésnek az alapfeltétele az, hogy megtérítse az okozott kárt teljesen, sem többet, sem kevesebbet. (Helyes.) Már pedig, hogy mi volt az az okozott kár a vetéseken, azt csak addig le­het megállapítani, mig a terménymennyiségben megállapítható, mert ha a terményt, vetést learat­ták, akkor igazságos becslésről, hogy mennyi kár történt, szó sem lehet. Én tehát kérem a t. házat, hogy ezen 7., ille­tőleg a 8. §-t is, melynek törlése kívántatott, el­fogadni méltóztassék, mintán az iránt, a mi helyes, szükséges és igazságos, a provisio a 14. §-ban és azontúl a hivatalos vadászatokra vonatkozó szakaszokban benfoglaltatik. (Helyeslés jobhféíöl. Elfogadjuk !) Elnöki Szólásra senki vem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A. 7. §-hoz Lükő Géza képviselő ur módosítványt adott be. A kér­dés a,z lesz, elfogadja-e a ház a 7. §-t a bizottság szövegezése szerint? A szakasz maga általában nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Hanem még külön kell sza­vazni Lükő képviselő ur módosítványära, mely beillesztendő lenne a szakaszba. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a Lükő Géza képviselő ur módosítványát, igen vagy nem'? (Igen! Nem !) Ké­rem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 8. szakaszt). Péchy Jenő előadó: T. ház! A 8. §-ban zárjegy között hivatkozás van a III. fejezet 8. §-ára. Ez téves s kérem 14. §-ra kiigazítani. Elnök: Ha nincs észrevétel, a 8. S. ezen ki­igazítással elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa a III. fejeset czímét, mely észrevétel nélkül elfogadta­tik; olvassa a 9. §-t). Szalay Imre: T. ház! Midőn kijelenteném, hogy a vadászati tilalmakról szóló fejezetet álta­lánosságban elfogadom, egyszersmind szükséges­nek tartom két dologra nézve módosítást adni be. Első módosításom az általános vadászati tilalomra vonatkozik. Ugyanis e szöveg szerint az általános vadászati tilalom február hó 1-től aug. hó 15-ig tart. Hát én megengedem, hogy azok, a kik ezen tilalmat helyesnek tartják, Magyarország északi részére nézve helyesen gondolkoznak, hanem ak­kor, midőn a déli vidékeken a vegetatió jobban | van előhaladva s ez által a vadakra nézve a köl- ' tési időszak a déli vidékeken hamarább bekövet­kezik, azon czél, melyet el akarnak érni, hogy t. i. a párzási időszak alatt vadászni ne lehessen, nem éretik el a déli vidékeken, mig az északi ré­szeken semmi haszonnal nincs összekötve, mert ott a vadászat, pl. foglyokra, elébb is megenged­hető. Ennél fogva én nem tartanám helyesnek, ha az mondatnék ki, hogy február 1-től augusztus 15-ig, hanem az utóbbi helyett óhajtanám tétetni augusztus l-ig. Ez az egyik módosítványom. A mi azonban leginkább felszólalásra kész­tet, az a b) pont alatt az őztebénre vonatkozói ti­lalmat illeti. Németországban a vadászati szakiro­dalomnaktöbb jelesei, többek közt Dietzl „Jagder­fahrungen" czímű könyvében oda nyilatkozik, hogy tökéletesen téves azon értesülés, mely a párzási időt télre, deczemberre teszi és nem Julius, augusz­tusra. A régi időben azt mondták rá, hogy hamis párosodás, azonban az újabb vizsgálat szerint leg­alább Dietzl könyvében ki van mutatva, hogy ezen üzekedési idő tévesen tétetett, deczemberre, hanem az július és augusztusban van. Hogy micsoda ru­tént! ója volna a törvénynek, hogy épen a vemhes állatokra enged lőni, azt részemről fel nem fogha­tom. Hogy micsoda módon derittetett ki Dietzl könyve szerint e tény, arra utal, hogy Stuttgart­ban elfogtak egy fiatal suta őzet októberben és azt elzárták Stuttgart város közepén; ezen suta őz a következő évi májusban egy borjut ellett. Hogy ha az üzekedési idő deczemberben lett volna, mi­után októberben fogva, volt és a város közepén tartatott, lehetetlen, hogy ott fogamzott volna. Azonban nem csak ezen indok győzött meg arról, hogy az üzekedési idő augusztusban van, hanem saját tapasztalásom is. A párosodásnál a szarvas­állatok legnagyobb fegyvere a szarv, a természet gondoskodott róla, hogy akkor, mikor az állatok egymással bizonyom versenygésben vannak, a ve­télytársak egymást üldözhessék, erre egyik fegy­verük a szarv: sajátságos volna, hogy épen akkor ne legyen az állatoknak szarva, mikor a pároso­dási idő van. pedig tudjiik, hogy az őzbak télen szarvát eldobja és azt is tudjuk, hogy Julius és augusztus elején lehet az őzbakot lépre csalni, t. i. ha síppal utánozzák az őztehén bőgését, oda megy a bak és lelövik. Én nem tudom, hogy létez­nék ember, a ki az őzbakot őzsíppal képes lenne deczemberben odacsalni. Másodszor tapasztaltam egy alkalommal, hogy júniusban lőttem egy őz­tehenet és abban találtam egy tökéletesen kifejlet­őzborjut és pedig oly előhaladt stádiumban, a me­lyet már nem embriónak, hanem phoetusnak lehe­tett nevezni. Megvoltak körmei, szemei és egész alakja ki volt fejlődve, a mi kizárja, hogy az őz deczemberben üzekedik. Én tueghajlom a természettudósok bizonyíté­kai előtt, de mig az ellenkezőről tüzetesen meg nem győzetem, saját tapasztalásom mellett mara­9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom