Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-185

185. »rsiágos Illés február 9. 1883, 67 helyesnek, az igazságnak teljesen megfelelőnek s | azt gondolom, hogy a szöveget ugy, a mint van azzal, hogy ellenkeznék az igazsággal, vagy a jog egyenlőséggel, vagy bármivel, megtámadni nem lehet. De t. ház, még a kárbecslési idő ellen is vau a képviselő urnak kifogása. Én azt hiszem, hogy minden kártérítésnek az alapfeltétele az, hogy megtérítse az okozott kárt teljesen, sem többet, sem kevesebbet. (Helyes.) Már pedig, hogy mi volt az az okozott kár a vetéseken, azt csak addig lehet megállapítani, mig a terménymennyiségben megállapítható, mert ha a terményt, vetést learatták, akkor igazságos becslésről, hogy mennyi kár történt, szó sem lehet. Én tehát kérem a t. házat, hogy ezen 7., illetőleg a 8. §-t is, melynek törlése kívántatott, elfogadni méltóztassék, mintán az iránt, a mi helyes, szükséges és igazságos, a provisio a 14. §-ban és azontúl a hivatalos vadászatokra vonatkozó szakaszokban benfoglaltatik. (Helyeslés jobhféíöl. Elfogadjuk !) Elnöki Szólásra senki vem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A. 7. §-hoz Lükő Géza képviselő ur módosítványt adott be. A kérdés a,z lesz, elfogadja-e a ház a 7. §-t a bizottság szövegezése szerint? A szakasz maga általában nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Hanem még külön kell szavazni Lükő képviselő ur módosítványära, mely beillesztendő lenne a szakaszba. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a Lükő Géza képviselő ur módosítványát, igen vagy nem'? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Rakovszky István jegyző (olvassa a 8. szakaszt). Péchy Jenő előadó: T. ház! A 8. §-ban zárjegy között hivatkozás van a III. fejezet 8. §-ára. Ez téves s kérem 14. §-ra kiigazítani. Elnök: Ha nincs észrevétel, a 8. S. ezen kiigazítással elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa a III. fejeset czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 9. §-t). Szalay Imre: T. ház! Midőn kijelenteném, hogy a vadászati tilalmakról szóló fejezetet általánosságban elfogadom, egyszersmind szükségesnek tartom két dologra nézve módosítást adni be. Első módosításom az általános vadászati tilalomra vonatkozik. Ugyanis e szöveg szerint az általános vadászati tilalom február hó 1-től aug. hó 15-ig tart. Hát én megengedem, hogy azok, a kik ezen tilalmat helyesnek tartják, Magyarország északi részére nézve helyesen gondolkoznak, hanem akkor, midőn a déli vidékeken a vegetatió jobban | van előhaladva s ez által a vadakra nézve a köl- ' tési időszak a déli vidékeken hamarább bekövetkezik, azon czél, melyet el akarnak érni, hogy t. i. a párzási időszak alatt vadászni ne lehessen, nem éretik el a déli vidékeken, mig az északi részeken semmi haszonnal nincs összekötve, mert ott a vadászat, pl. foglyokra, elébb is megengedhető. Ennél fogva én nem tartanám helyesnek, ha az mondatnék ki, hogy február 1-től augusztus 15-ig, hanem az utóbbi helyett óhajtanám tétetni augusztus l-ig. Ez az egyik módosítványom. A mi azonban leginkább felszólalásra késztet, az a b) pont alatt az őztebénre vonatkozói tilalmat illeti. Németországban a vadászati szakirodalomnaktöbb jelesei, többek közt Dietzl „Jagderfahrungen" czímű könyvében oda nyilatkozik, hogy tökéletesen téves azon értesülés, mely a párzási időt télre, deczemberre teszi és nem Julius, augusztusra. A régi időben azt mondták rá, hogy hamis párosodás, azonban az újabb vizsgálat szerint legalább Dietzl könyvében ki van mutatva, hogy ezen üzekedési idő tévesen tétetett, deczemberre, hanem az július és augusztusban van. Hogy micsoda rutént! ója volna a törvénynek, hogy épen a vemhes állatokra enged lőni, azt részemről fel nem foghatom. Hogy micsoda módon derittetett ki Dietzl könyve szerint e tény, arra utal, hogy Stuttgartban elfogtak egy fiatal suta őzet októberben és azt elzárták Stuttgart város közepén; ezen suta őz a következő évi májusban egy borjut ellett. Hogy ha az üzekedési idő deczemberben lett volna, miután októberben fogva, volt és a város közepén tartatott, lehetetlen, hogy ott fogamzott volna. Azonban nem csak ezen indok győzött meg arról, hogy az üzekedési idő augusztusban van, hanem saját tapasztalásom is. A párosodásnál a szarvasállatok legnagyobb fegyvere a szarv, a természet gondoskodott róla, hogy akkor, mikor az állatok egymással bizonyom versenygésben vannak, a vetélytársak egymást üldözhessék, erre egyik fegyverük a szarv: sajátságos volna, hogy épen akkor ne legyen az állatoknak szarva, mikor a párosodási idő van. pedig tudjiik, hogy az őzbak télen szarvát eldobja és azt is tudjuk, hogy Julius és augusztus elején lehet az őzbakot lépre csalni, t. i. ha síppal utánozzák az őztehén bőgését, oda megy a bak és lelövik. Én nem tudom, hogy léteznék ember, a ki az őzbakot őzsíppal képes lenne deczemberben odacsalni. Másodszor tapasztaltam egy alkalommal, hogy júniusban lőttem egy őztehenet és abban találtam egy tökéletesen kifejletőzborjut és pedig oly előhaladt stádiumban, a melyet már nem embriónak, hanem phoetusnak lehetett nevezni. Megvoltak körmei, szemei és egész alakja ki volt fejlődve, a mi kizárja, hogy az őz deczemberben üzekedik. Én tueghajlom a természettudósok bizonyítékai előtt, de mig az ellenkezőről tüzetesen meg nem győzetem, saját tapasztalásom mellett mara9*