Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-184
48 1 184. országos üléf február 8. 1883. ból, hogy mintán a bizottság jelentésében fel van véve, hogy a törvényjavaslatnak bizonyos intézkedéseit szemben a bizottsággal, fentartottam, hogy erre nézve mindjárt ez első felszólalásomkor megadjam a tájékozást. (Halljuk!) Ha a ház bölcsessége a bizottság véleményét fogja elfogadni, én azt a magam részéről nem ellenzem. Nem volt ez szándékom akkor sem, de tartozom megmagyarázni, hogyigy állván a dolog, miért tartottam mégis fenn a bizottság kebelében az eredeti szöveget. Hogy a törvénynek azon dispositióján, mely a községi területekről szól, változtatni, javítani kell, azt éreztem a szerzett tapasztalatok alapján én is. Kétségtelenül a legradicalisabb eszköz az, a mit a bizottság ajánl. Én nem akartam oly radiealis eszközhöz nyúlni, de viszont nem akarhatom, hogy ha netalán a ház bölesesége azon radiealis módszert el nem fogadná, visszaessünk az eddig fennálló, szerintem vadászati és közgazdasági szempontból egyaránt káros helyzetbe. , Azért tartottam tehát fenn az eredeti javaslatot, hogy a bizottság javaslatának elvetése esetére legyen ott az eredeti törvényes szabvány, a mely mégis a t. ház eldöntése tárgyát képezheti s annak elvetése ne jelentsen a régi törvény állapotára való visszatérést. Ennek megjegyzése után kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Herman Ottó: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. ministerelnök ur beszédjére reflectálhassak; szerencsétlenségemre nem vettem ki szavait. Én nagyon élénken óhajtom t. ház, hogy legyen egy vadászati törvényünk és azt is megengedem, hogy a ház asztalán fekvő törvényjavaslat az előbbihez képest bizonyos haladást tüntet fel. De ezen formában, a maga egészében, én ahhoz hozzá nem járulhatok (Halljuk!) és óhajtanám azt, hogy a törvényjavaslat adassék vissza a bizottságnak új átdolgozás végett. Az tagadhatatlan t. ház, hogy a. törvénvj' avaslat 1. S-a egy oly elvet állít fel, melvet a többi szakaszok nem csak módosítanak, hanem sok tekintetben a tulajdonjogra, az önrendelkezési jogra való vonatkozással lerombolnak. Kimondja a törvényjavaslat, mint kiemeltetett, hogy a szabadtulaj donnák elválaszthatlan tartozéka a vadászati jog és aztán minimumnak commassatió tekintetében 50 holdat tüntet fel. Ez nem megoldás, nem igazságos eljárás. Nézetein szerint igenis szükséges, hogy a vadászat bizonyos -szabályokhoz köttessék : de akkor kimondandó szerintem az is, hogy a ki a föld birtokosa, vagy azok, a kik a föld birtokosai, tekintet nélkül a terjedelemre, tartoznak vadász-társulatot alakítani bizonyos modalitások és körülmények közt, hogy a vadászati törvénynek ugy nemzetgazdasági, mint földmívelési tekintetben való végrehajtása szabályoztassék és biztosittassék. Ezt a törvényjavaslatot tanulmányozva, t.ház, be kell vallania mindenkinek, hogy ez inkább sport szempontból, mint más szempontból hozatik. (ügy van! a szélső baloldalon.) Hát én a sport iránt is kellő tisztelettel viseltetem és érzékkel is birok iránta. De ezt a túlhajtást nem tartom sem jogosnak, sem okosnak. A t. előadó ur azzal kívánta megnyugtatni bizonyos rendelkezésekre vonatkozólag a t. házat, hogy szaktestületek hallgattattak ki és azok tanácsa szerint alakíttatott át a törvényjavaslatnak például azon része, mely a vad megóvásáról és megkiméléséről, egyáltalán a tilalomról intézkedik. Bocsánatot kérek t. ház, de a mit e törvényjavaslat 9. §-a magában foglal, hol a tilalmak ki vannak mondva, hol azonkívül bizonyos kategóriák vannak felállítva: arra nézve kénytelen vagyok kimondani, hogy nem a mai tudomány magaslatán van megoldva. Ily formában a törvényt meghozva, épen az ellenkező " czél fog eléretni, mint a mely contempláltatik. Ha méltóztatnak megengedni, példával is állok elő. (Halljuk!) A törvényjavaslat 9. §. c) pontjában az őzbakranézve a tilalom kimondatik január 15-től ápril 15-ig. Szeretném tudni, Európában bárhol azt a tudományos testület vagy azt a szaktanácsot, mely ki mer állani és azt mondani, hogy az őzbak valósággal akkor kímélendő, mert e tilalom azon feltevésből történik, hogy az őzbak akkor üzekedik. Már pedig a nemzetgazdasági szempont, t. i. a vadnak kellő felszaporodása azt követeli, hogy épen az üzekedési időben kiméltessék meg a vad, azonkívül engedtessék meg korlátlanul vagy korlátolva, vagy egész szabadon a vadászat. Ugyané szakasznak van egy pontja h) "betli alatt, a mely, bevallom, rendkívüli haladás a vadászati törvényekben egyáltalán; s egy oly pont, a melyet törvényhozásoknál behozni igen kevés helyen sikerült, t. i. az éneklő madaraknak minden időben való megóvása. De a florenczi congressus, a mely épen csak azért tartatott, hogy szorgalmaztassák a törvényhozásoknál a hasznos madarak védelme, nem mondta, mert nem mondhatta ki azt, hogy „éneklő madarak", mert ez collectivfogalom és a tulaj donképi éneklő madarakon kivül még vannak igen hasznos más madarak is, melyek a kíméletet ép oly mértékben megérdemlik, mint az éneklő madarak maguk. Ép ugy állunk a 13.§-sal, a hol felemlittetnek azok a vadak, illetőleg kártékony állatok a közgazdaság és háztartásra való tekintetből, a melyekre nézve egyáltalában tilalom nincs, vagy csak igen korlátolt tilalom van. Találunk keselyüket, sasokat, sólymokat, kányákat, vércséket. Ezek mind oly rendkívül tág fogalmak, hogy azoknak a törvénybe ily módon való bevétele egyáltalában nem aeceptálható; mert az egyetlen ellenvetés, a
