Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

199. országos ülés Márezius 5. 1883. 309 nél fogva egyáltalában tovább nem mehetnek, vagy a kik hajlamaiknak akarnak eleget tenni: gondoskodni kell arról, hogy ezen megállapodási pontokra bizonyos betetőzés következzék be s ezen betetőzéstől indulhassanak mintegy elágazatok a kimutatott egyenes nttól, mely az elemi iskolától a tudományegyetemig vezet. Ha a t. minister ur azt a fáradságot vette volna magának, hogy megalkossa az oktatásnak schemáját, a szerint a mint azt a társadalom hivatáskörei megkövetelik: hát akkor egy phrasis helyett körülbelől oda jutott volna, a hova én jutottam. Mert meg fog nekem bocsátani, hogy ha én az alsó elemi oktatásban betetőzöm azt az elemi oktatást, akkor gondoskodni kell a közoktatásnak arról, hogy az alsó elemi iskolából az életbe kimenő gyermekek a következő életpályára találjanak táplálékot, szakoktatást, mert hiszen az elemi oktatás csupán csak azt a műveltségi anyagot adja nekik, melyet az oktatás egy embernek általánosan adni köteles, holott a szakszerű oktatás egészen más. Tehát az; elemi iskolától az elágazás oktatásügyi tekintetben kisipar, alsóbb földmívelés. Ha fokról fokra igy haladunk, meg fogjuk találni az elágazást a, felső elemi iskolánál: felsőbb ipar, kiskereskedés, alsóbb gazdasági ipar és a legalsó administratio. Itt az elágazás szerint gondoskodni kell szintén ilyen szakiskolákról. Innen átmenve a középiskolába, a negyedik vagy hatodik osztályban jutunk egy megállapodási ponthoz, a hol a betetőzés okvetlenül szükséges; innen kiágazhatnak a segédhivatalok, elemi tanítók, a magasabb ipar és kereskedelem. A felső gymnasiumból, illetőleg reáliskolákból, tehát a nyolcz középosztálytól, mint egységtől elágaznak az erdészet, bányászat, magasabb administratio, gazdaság és kereskedelmi akadémia ; és csak a mi ezentúl megmarad, az lép be az egyetemi oktatásra. E szerint ez egy terv, egyszersmind érv az egységes középiskola mellett, mely szintén csak előkészítő közműveltséget adó. A szak az egyetemen van. Tudom, hogy e terv rögtön nem valósítható, mert ehhez legelőször szükségesek a szellemi factorok, másodszor pedig az anyagi factorok: de ennek a tervnek meg kell lenni egy közoktatásban és azt akként kell keresztül vinni fokrólfokra, a mint a szellemi erők gyarapodása és az anyagi erők megléte engedi. De t. ház, ha mi ezen álláspontról mondunk bírálatot közoktatásügyünkről, ám hallhatta a t. ház a t. előadó urnak testimoniumait is, részint a magyar tanerők, részint az iskola-ügy ziláltságáról, hiányairól. Az előadó ur festett egy képet, mely szerinte most valósággal csupa rendszertelenség, kapkodás, megbizhatlanság volna, hogy vannak iskolák, melyek gyárilag, készakarva butaságot terjesztenek és nem vette észre a t. előadó ur, hogy a jelenlegi minister urnak, ministerkedésének 11. évében ilyen testiinoniuniot állított ki. (TIgy varit Tetszés a szélső baloldalon.) A t. előadó ur még egy kicsit tüzes ember, nem tudja megfontolni, hogy melyik dolog hová való. Ezt akartam a t. minister úrral szemben az iskola-ügy rendezésére vonatkozólag megmondani és kiemelni, t. L, hogy nekem van tervem, a minister úrét kérni fogom. A mi azt a nagy fontosságot illeti, melyet a t. előadó ur, kivált a classikai nyelvek tanításának tulajdonítani jónak látott, ezzel szemben azt mondom, hogy én a latin nyelvnek jogosultságát a középtanodában onnan származtatom, hogy a mi eulturánk fejlődése ezzel a nyelvvel kapcsolatos és bizonyos hivatáskörök ehhez a nyelvhez nyúlni kénytelenek s én annak facultativ tanítását a középtanodában kivánom és óhajtom.. (Helyeslés a szélső balon.) Mert bocsánatot kérek, olyan auctoritás — nem tudom, hogyan fogja fogadni a t. előadó ur — mint pl. Sehleiermacher azt mondja, hogy az ó-világ nyelveinek ismerete nélkül, már a tudomány legfőbb regiójába el lehet jutni, holott azokat tudva s a mai tudományt nem ismerve, művelt embernek neveztetni sem lehet s a legjobb latin ember, ha nem jártas más disciplinákban, curiosumnak megjárja, de a társadalom keretében helyet nem foglalhat. Megyek tovább, itt van Bukle, a hires történész, a ki azt tartja, hogy nem szükséges a régi irókat bevezetni abba a környezetbe, melybe többé nem valók és Bukle előnvt ad azoknak arol íróknak, kik tisztán csak angol műveltséggel bírnak és kik egyáltalán nem tanultak latimil és görögül. Mert tudni kell azt, hogy ez alatinismus és ez a graecismus, mely még most is sokfélekép uralkodik, egy régi maradvány; az csak akkor élvezte nagy tekintélyét, a mikor a tudományos férfiak a maguk külön latin és görög álláspontjáról lenézték az embereket. A mai világban az az igazi tudomány, mely a társadalom összes rétegeire hat és minden nyelv egy-egy eszköze a tudománynak; a nyelvnek a kellő hatást kell gyakorolnia a tudomány terjesztésére, akkor van cultura s akkor van közmívelődés. (Igaz! TIgy van! a szélső baloldalon.) Én jó oktatást és míveltséget latin és görög tudás nélkül tudok képzelni. Ez is az egységes középiskola mellett szóló érv. Azt mondja a t. minister ur is, hogy az egységes középtanoda képtelenség. Bocsánatot kérek, én erre való tekintettel kevésbé a magam nézetét, kevésbé a magam érveit akarom itt érvényesíteni; mert jól tudom, hogy a t. minister ur arra általában keveset szokott adni, hanem sokkal erősebb fegyverhez nyúlok és megakarom czáfolni a t. minister urat saját emberével,