Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-199
308 "'•'• ** rS!! *E 0S ülés márciins 5. 1883. kedést határozottan nem mutatta ki. Majd lesz alkalmam erre még bővebben reflectálni. . Á mi az oktatás irányát és feladatát illeti, tekintettel arra, hogy ez egyike a legfontosabb nemzeti érdekeknek és feladatoknak, én épen ugy, mint azok, a kiknek nevében szólok, határozottan a magyar államiság és magyar nemzetiség álláspontját foglalom el. A mi azon dolgot illeti, a mi, megengedem, zavarólag, sok kedélyre izgatólag hat, t. i. a felekezetiség kérdését és az ahhoz kötött jogokat, magamnak nem marad egyéb, mint azon feladat, hogy szorosan a törvényiség álláspontját foglalom el és azt ismerjem el s ha kell megvédelmezzem azon törvényeket, melyek épségben és érvényben állanak. {Helyeslés a szélső balfelől.) A t. minister ur jelezte a következményt, mely be F fogna állani akkor, ha ezen törvényjavaslat el nem fogadtatnék. Ez esetben, monda, bizonyos organieus törvényeket meg kellene támadnia. Ez a törvényesség és alkotmányosság alapján álló képviselőt nem riaszthatja vissza kötelessége teljesítésétől, mert a felett majd vitatkozni fognánk. íj esztés ezen a helyen hiába való, velünk szemben kétszer hiába való. (Zajos helyeslés a szélső balfelöl.) Nem fogadom el a kormány javaslatát legelőször, mert az tanügyi részében éretlen, másodszor, mert mereven centralisticus, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) harmadszor, mert leplezetlen reactionarius és negyedszer, mert fennálló organieus törvényekbe ütközik. (Igaz ! Ugy van! a szélsőbalon.) A t. előadó ur nagy praepotentiával ellene fordult azon eszmének, melyet mi a különvéleményben fölvetettünk, t. i. az egységes középtanoda eszméjének. Szavait azzal végzi, hogy ezzel minket letett, ez el van ejtve. A t. minister pedig azt mondja, hogy ez hiábavaló, hogy teljes lehetetlen, ezt magában véve a mai kor társadalmi köveíelrűényei nem engedik meg. Az egyik nagy hivalkodás az előadó ur részéről, a t. minister ur részéről pedig egy nagy phrasis; mert én Magyarország közoktatásügyeinek vezetőjétől, mielőtt ezt kijelenti, megvártam volna, hogy ezt indokolja. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Meg is fogom tenni! Hermán Ottó: Én mindenekelőtt fordulok a t. előiídó ur ellen és ő meg fog engedni, hogy az általa igy elejtett eszme itt ismét feltámadjon ; én választom a fegyvert azon érvelésből, a melyet ő használt és a mely szerintem meg nem áll. Az előadó ur a különvélemény többi részéről megvetőleg nyilatkozott, én ezt nem akarom feszegetni, hanem vegyük a tanügyi oldalát a dolognak. Az előadó ur akként állítja oda a dolgot, mintha rai csupán csak a classicus nyelvekben látnók a kétféle tanoda közti különbséget. Ez nem ugy van, hanem ugy, hogy ha kivetkőztetjük a szóhalmazból és éretlenségből a dolgot, a két középiskola közt nem marad más különbség, csak a classicai nyelv. Mert bocsánatot kérek a eritica azon nyugszik és ott dönt, hogy a gymnasium, melyről önök azt állítják, hogy ott a humaniórákra van fektetve a fősúly és a mathematica és a természettudománynak nincs oly nagy fontosság tulajdonítva : mégis a műegyetemre is qualifical, tehát az egyetemre és műegyetemre, daczára annak, hogy a műegyetemre való tárgyak némileg el vannak hanyagolva ; ellenben a reáliskolában a classicai órák visszamaradnak és a mathematikai és a természettudományok vannak előtérbe tolva; itt nem akarják, hogy utólag, ha az ifjak az egyetemre akarnak menni, hogy egyszersmind a humánus ágakból is tegyenek vizsgát, hanem azt mondják, tegyék le a latin és görög nyelvből. És a gymnáziumból, noha a szükséges tárgyakból nem készült, mégis megengedik a műegyetembe lépni. Az előadó ur talán megengedi, hogy a nyelvek tekintetéből tökéletesen osztom Müller Miksa nézetét. Müller Miksa a kinek bírálatába akar bocsátkozni, egy olyan férfiú, a ki nemcsak itt, hanem az egész világon, mint elsőrendű tekintély áll. A t. előadó úrral szemben azt mondom, van egy fogyatkozása, hanem ez a fogyatkozás egyszersmind egy nagy előnye, t. i. az, hogy a díszes helyet, melyet elfoglal, nem a „Hon" szerkesztőségében nyerte. (Egy hang jobbfelől: Nagy argumentum !) Már mondtam, hogy a minister mondása egy phrasis s nincs kelyén a parlamentben akkor, mikor egy fontos javaslat fekszik a ház asztalán ezt helyén valónak nem tartom. Ha a t. minister ur meg van győződve arról, hogy a mai társadalom követelményei olyanok, hogy a sokasításhoz kell folyamodni, akkor tartozik az egész rendszert kifejteni a házban és a rendszerben, a középiskola állására reá mutatni. Nekem t. minister ur, megvan a magam rendszere. A t. ház engedelmével röviden ki fogom azt fejteni. (Halljuk!) Minthogy az előadó kezdte a kísdedóvodákon, én még azon alól megyek, t. i. az egész népréteget veszem, (Halljuk!) melybői a tankötelesek kimennek. A tankötelesek bemennek az elemi iskolába, az elemi iskola maga a kiinduló pont, a honnan a társadalom számára egyáltalában minden pálya felé meg kell az útnak nyilni. Az elemi iskolából kell menniök az arra való növendékeknek föl egészen a tudományos egyetemig. Ez az egyenes út. Ezen az egyenes úton bizonyos társadalmi szükséghez mérten s egyszersmind az egyéni felfogáshoz vagy képességhez mérten vannak bizonyos megállapodási pontok, t. i. első sorban az alsó elemi oktatás, továbbá a felső elemi oktatás, a gymnasium, a tudományos egyetem. Már most, hogy bizonyos pályákra indulhassanak akár a tehetségek, akár pedig azok, a kik tehetségök-
