Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

199 országos ülés mArcjdus o. 18S3. 307 javaslatot általánosságban, a tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) És ha a t. ház — a mit egyébiránt nem teszek föl — ezen törvényjavaslatot el nem fogadná, akkor azt kellene kérnem, (Halljuk! Halljuk!) méltóztassék oly határozatot hozni, hogy ezen ügy legalább öt esztendeig ne hozassék többé napirendre és az ezzel űzött játék ne folytattassék. De mivel ily határozatnak sem lenne meg a kellő eredménye, mert hiszen a határozatok a következő országgyűléseket nem kötelezik s a jövő országgyűlés ezzel ellenkező határozatot hozhatna, arra kellene kérnem a tisztelt házat, méltóztassék az 1790—91: XXVI. t.-czikk 5. §-át megváltoztatni; mert niig äz érvényben van, addig egy kormány és egy törvényhozás sem térhet ki azon kötelesség elől, hogy a res litteraria coordinátióját s a felügyeleti j og szabályozását törvény által eszközölj e. (Élénk helyeslés.) Ismételten kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk hosszas helyeslés jobbfelől.) Madarász József: T. ház! A minister ur akaratom ellenére kényszerít, hogy az általa ma szerzett babérnak néhány levelét kitépjem. (Halljuk! Halljuk!) Ha a minister urnak minden előadása oly alapos indokokon fekszik, mint a melyeket ránk vonatkozólag mondani méltóztatott: akkor sajnálatomra azt kell mondanom, hogy a t. minister ur készen lehet nemcsak arra, hogy a javaslat élnem fogadtatik, hanem azt tartom, hogy ha a minister ur érzi a parlamenti joggal járó kötelességet is, egyúttal, babérjainak letépésére fog vezetni. A t. minister ur sajnálatomra ezen szavakat méltóztatott használni, mikor azon képviselőkkel, kik eddig még nem voltak képviselők, megismertette ezen közoktatási törvényjavaslatnak történetét, hogy 1880-ban nekem jutott volna a szerencse, hogy felekezeti és választási érdekből levétettem a napirendről a javaslatot. (Trefort Ágoston, vallásés közoktatásügyi minister tagadólag int.) Felírtam szóról szóra, benne lesz a naplóban. Azon kifejezést, hogy én levétettem a napirendről, természetesen ugy értem, nem is érthetem máskép, mint hogy én indítványoztam a napirendről való levevést, tehát a ház többsége határozta el, hogy levétessék. Én bizony, engedje meg a t. minister ur, eszébe juttatnom, hogy hát én, ha én lettem volna azon a ministeri széken és ezen törvényjavaslatnak annyira éreztem volna, mint bizonyára éreztem volna, szükségét: azon törvényjavaslattal vagy élek és maradok, vagy ha megbukik, akkor én többé feljogosítva nem érzem magam e helyen maradni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azonban leginkább köteles vagyok megfosztani a minister urat babérjaitóla tekintetben, hogy én ezt felekezeti és választási érdekekből indítványoztam volna. (Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister tagadólag int.) Bocsánatot kérek, „felekezeti és választási érdekekből" — igy volt mondva. Hát t. minister ur, nem ma vagyunk e parlamentben, e képviselőházban legelőször. Ismerheti a t. minister ur, hogy még vallási ügyekben sem — pedig ez nem vallási, hanem közoktatási ügy — soha a felekezeti szempontra nem állottam, nem is fogok állani, mert én a teljes lelkiismereti szabadságnak embere vagyok. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Én mindenkinek megengedem azt, hogy a mit itt érez, azt vallja. A mi pedig magát az oktatást illeti, természetes, hogy ha már vallási tekintetben nem állhattam és nem állhatok felekezeti téren: a közoktatás ügyében, semmi egyéb tekintet nem fog vezérelni ezentúl sem, mint a tanszabadság érdeke. Adja a végzet, hogy a t. minister ur ezen javaslatnál bemutathassa azt, hogy ez nem egy vagy más felekezet szempontjából, hanem egyedül a tanszabadság érdekében vau. Magamra nézve eleget téve kötelezményemnek, nem kívánok egyebet a t. minister urnak válaszolni. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Engedje meg nekem a t. ház, hogy egy pár szóval válaszolhassak az előttem szólott t. képviselő urnak. Először is absolute nem volt szándékom legkevésbé is a t. képviselő urat sérteni és rosszul is fogta fel az én szavaimat; mert én nem azt mondtam, hogy ő benne dolgoztak ezen irányok, indokok, de ő megtette az indítványt, hogy a törvényjavaslat levétessék a napirendről és csakugyan azok, a kik utána mentek, (Mozgás a szélső baloldalon) egyrészt felekezeti tekintetek által vezéreltették magukat, másrészt a választásokat maguk előtt látván: igy a heterogén elemek egy irányban szavaztak, (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök : A külön vélemény előadóját illeti a szó. Hermán Ottó : T. ház ! Mindenekelőtt sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy Hegedűs László t. barátom és képviselőtársam, egyszersmind a törvényjavaslat körül kifejtett vitákban bajtársam, akadályozva van itt megjelenni; mert ha valaki, ugy ő az ő nagy tapasztalatával és tisztult nézetével volna hivatva arra, hogy első sorban a a különvéleményt megvédelmezze és annak érvényt szerezni iparkodjék. Reám maradván t. ház e feladat, mindenekelőtt álláspontomat akarom jelezni általánosságban. (Halljuk!) Én tanügyi tekintetben, közoktatásügyben, miként Madarász Józsefi képviselőtársam is most kifejtette, határozottan interconfessionális álláspontot foglalok el, ellenkezőleg a t. minister úrral, a ki az interconfessionális álláspontra való helyez39*