Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-199

199. országot ülés máreains 6. 1883. 297 rendezve és szervezve van. De van is eredmény t. ház. Á vallás- és közoktatásügyi ministernek évről évre a t. házhoz intézett jelentései mind szebb és szebb eredményekről tesznek tanúságot s ezen eredmények tagadhatatlanul jórészt ezen törvény hatásának tulajdoníthatók. Megyek tovább t. ház, és látom a különféle fokú s különféle nemű szakiskolákat: földmívelési iskolák, vinczellérképezűék, egészen a gazdasági akadémiáig; kereskedelmi ipariskolák, köztük legkiváltkép a középipariskola, különböző nainisteriumok alatt elosztva, különböző ministerek által igazgatva. Törvényileg egyiknek sincs megállapítva a tananyaga, úgyszólván nincs szervezve egyik sem. Pedig, hogy egyebet ne említsek, nagy súlyt fektetünk országszerte arra, hogy a hazai kereskedelmet értelmileg is emeljük és főleg nemzeti szellemben neveljük. Azt gondolom tehát, nem sokára reá fog térni a törvényhozás, hogy mindezek tekintetében törvényhozási úton intézkedjék. És most t. ház, áttérve a középiskolai oktatásügyre, közoktatásunk e fokozatán tudvalevőleg a legnagyobb ziláltság s egyáltalában oly állapotok uralkodnak, a melyek sem a magyar közmívelődésnek becsületére nem válnak, sem az állam legvitálisabb érdekeivel össze nem egyeztethetők. (Helyeslés jobbfelöl.) Még tovább haladva t. ház, találjuk a tizenhárom jogakadémiát, hét-nyolczszáz főnyi, de évről évre apadó népességével és felmerül a harmadik egyetem kérdése. A mi ez utóbbit illeti, méltóztatik tudni, hogy a ház rendelkezése folytán (Halljuk !) a közoktatási bizottságban beható tanácskozás tárgyává fog tétetni e kérdés s igy a ház, a törvényhozás nem sokára azon helyzetben lesz, liogy főiskolai oktatásunk ezen intézeteire nézve kimondhatja véleményét, esetleg határozatát. E futó pillantással t. képviselőház, csak arra kívántam reá mutatni, hogy egész közoktatásunk terén még sok teendő vár a törvényhozásra. Ezek között azonban legsürgősebb és viszonyaink közt a legkiválóbb fontosságú a középiskolai törvény megalkotása. Mielőtt magáról a javaslatról szólanék, engedje meg a t. képviselőház, hogy most in speoie magáról a középiskolai oktatásügyről szóljak röviden, hogy feltüntessem annak helyzetét és állapotát, ugy a mint van és feltüntessem néhány szóval annak jelentőségét és fontosságát. T. képviselőház! Mint a bizottsági jelentésben is ki van emelve, Magyarországon 179 középiskola működik 2424 tanárral s több mint 38,000 tanulóval. E három számadat magában is kellő tájékozást nyújt arra nézve, hogy mily jelentékeny tényezővel állunk mi itt szemben culturalis téren, nevezetesen a középiskolai oktatásügy terén. KBPVH. SAPLÓ. 1881—84. X. KÖTET. Legyen szabad e három számadatot kissé elemeznem. (Halljuk !) A mi magokat az intézeteket illeti — s ilyen van, mint említem, 179 — a jellegre nézve a legnagyobb különbféleség uralkodik. Ez magában véve, mint a jelentésben is röviden érintjük, nem volna baj. Angliában és Amerikában a tanintézetek legnagyobb része, a legalsóbb fokozattól kezdve a legfelsőbbig túlnyomóan, majdnem kivétel nélkül, nem állami kezekben vau. A javaslat sem alterálja intézeteinknek jellege tekintetében a fennálló viszonyokat. Distingual két nagy csoportja közt a középiskolai intézeteknek s a javaslaton láthatóan keresztül vonul ez a duálisraus felekezeti és másnemű intézetek között, sőt a javaslatnak egyik szakasza külön is kimondja, hogy ezen s ezen intézetek jellege vagy jogi természete nem érintetik. A jelleg tekintetében való különféleséget tehát a javaslat nem akarja érinteni. Ezen viszonyokból azonban t. ház, ismét mások származnak, melyeket határozottan sajnosaknak kell nyilvánítani. íme t. ház, mit szól a ministeri javaslatnak indokolása egy rövid passusában, hogyan jellemzi a jelenlegi állapotot; (Halfiuk!) „Még mais vannak hatosztályú gymnásiumok 3 — 4\ vaunak 4 osztályúak 2, sőt 1 rendes tanárral ; va«nak iskolák egyetlen vizsgált és képesített — okleveles —tanár nélkül; vannak, melyeknek helyiségejVfölszerelései minden bírálaton alól állanak. Es ily iskolák akár a felekezetiség, akár a százados fennállás védpajzsa alatt, nyilvánossági jogot élvezitek, bizonyítványai állami érvényességgel birnak s a felsőbb osztályokba való felléphetésre, a legvirágzóbb középiskolán s a főiskolákon felvehetésre jogosítanak. A tudatlanság és fegyelmetlenség e búvó helyei a legszigorúbb felügyeletet és ellenőrzést teszik szükségessé." E rövid jellemzést ki tudnám bővíteni saját tapasztalásaimból s észleleteimből merített adatokkal. (Halljuk! a szélsőbalon.) Ezek azonban annyira nem örvendetesek, (Felkiáltások a szélső balon: Épen azt akarjuk hallani! Halljuk!Halljuk ! a jobboldalon) csak a legutóbbi időben is létezett, pl. egy felekezeti középiskola, még pedig hatosztályú Thaly Kálmán: Melyik? hol? Szathmáry György előadó: Nomina sünt odiosa. (Halljuk! Halljuk!) Általában t. ház, magántanulók vizsgázásánál, osztályok összevonásánál, érettségi vizsgálatoknál tudvalevően — hiszen tudja, a ki tudni akarja — bizony szabálytalanságok, rendetlenségek fordultak elő nem egyszer, de rendszerint. (Zaj, közbekiáltások a szélső balon: Halljuk! Halljuk az eseteket!) Elnök: Méltóztassanak meghallgatni a szónokot és majd annak idején méltóztassanak megjegyzéseiket megtenni. [Helyeslés a jobboldalon.) 38