Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-197

2g0 !97 ' »»" ii! *SO s * lés február 28- 1883. Az előttünk levő törvényjavaslat benyújtása által a kormány és legelső sorban az igazságügy­minister ur kötelességet teljesített, melyet az 1874: XXXIII. t.-ez. ró rá. Én ezt elismerem, de részem­ről kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a törvény­javaslatot ez idő szerint tárgyaihatónak nem tartom. (Halljuk.' Halljuk!) A tárgy fontosságánál fogva engedje meg a t. ház, hogy ezen elnapoló indít­ványomat részletesebben indokoljam. (Halljuk!) Én az előttünk levő törvényjavaslatot nem tartom tárgyaihatónak először azért, mivel annak tárgyalását és azon indokolást, mely abban foglal­tatik, időszerűnek nem tartom. Nem szenved két­séget, hogy azon intézkedés, mely abban contein­plálva van, oly nagy horderejű, oly életbevágó, hogy bizonyos megrázkódtatás nélkül életbe léptet­hető nem volna (Mozgásahol- és a szélső balon) és kérdés: vájjon azon kevésséconsolidáltparlamen­táris és igazságszolgáltatási viszonyok, melyek közt tényleg vagyunk, ezen állam, eme rázkódtatást veszély nélkül elbirhatná-e ? (Élénk derültség a bal­és szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet vesztegetni!) Az oly nagyobb horderejű rendelkezésekre csak a szükség bírhatna rá, És legelső kérdés az, csakugyan szükséges-e ezen intézkedés ez idő szerint? Hogy ha a bizottságot kérdjük, hogy miért tartja ezt szükségesnek, igen sajátságos feleletet találunk az indokolásban. Az igen t. bizottság ugyanis azt mondja, hogy ezen törvényjavaslat az országos képviselőválasztásokat szabályozó 1874: XXXIII. t.-cz. intézkedéseinek teljesítése és miután 1874 óta semmi sem történt, a mi azt, mi akkoron szükségesnek találtatott, ez idő szerint szükségtelennek tüntetné fel, ennélfogva szükséges ezen intézkedés. Én merésznek találom ezen okoskodást és azt hiszem, igen jogosan felel­hetek rá azon okoskodással, hogy nem tartom szük­ségesnek most sem ezen törvény alkotását, mint nem tartottam szükségesnek 1874-ben az 1874: XXXIII. t.-ez. 89. §-ában foglalt rendelkezést és miután azóta semmi sem történt, a mi azt, mit akko­ron szükségtelennek tartottam, ez idő szerint szük­ségesnek tüntetné fel: tehát a posteriori szükségte­lennek tartom ez ? idő szerint is. (Nyugtalanság a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, jogosan felelhetek ez okoskodással az igen t, bizottság okoskodására. De ha vizsgáljuk, hogy csakugyan szüksé­ges-e, miben találjuk az okát annak, a miért ezt szükségesnek találjuk ? Azt hiszem, nem titok, ha elmondjuk, hogy a képviselőház illető közegeinek, a biráló bizottságoknak eljárásában rejlik azon ok. En megengedem, hogy azok a biráló bizottsá­gok talán nem feleltek meg a szigorú objecti vitás minden kivánalmának; azonban, t. ház, ebből nem az a következtetés, hogy már most vegyük ki a bíráskodást ezen a téren a ház kezéből és ruházzuk át a Curiára, hanem sokkal közelebb fekszik azon kérdés, nem rejlik-e a hiba oly hiányokban, a me­lyek pótlása által könnyebben érhetnők el a czélt. És én azt hiszem, hogy erre lehet azzal felelni, hogy én azt hiszem, hogy a biráló bizottságok eljárása nagy részt motiválva van azon hiányok által, me­lyek e tekintetben házszabályainkban találhatók. Nézetem szerint, a mennyiben hiány mutatkozik, sokkal könnyebb volna ezen segíteni az által, hogy azon hézagokat pótolnók, melyek házszabályaink­ban lappanganak; és csak ha ilyen módon nem tud­nánk segíteni azon a bajon, melyet bajnak tartunk, akkor tartanám tanácsosnak és elfogadhatónak a nagyobb szabású reformot. A másik indokot t. képviselőház, a melynél fogva ezen törvényjavaslatot ez idő szerint tár­gyaihatónak nem tartom, az eljárás terméssetéből merítettem. A bizottságnak indokolásában azt ta­láljuk, hogy a képviselőválasztások ellen beadott kérvények feletti bíráskodás kiválóan bírói functió és hogy ennélfogva ezen bírói functióra legilleté­kesebb fórum .... (Felkiáltások a szélső balfelöl: Ez érdemleges tárgyalás! Hol van az előadó ? Nagy zaj. Halljuk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, ne méltóz­tassék a kérdést tárgyalni. (Helyeslés.) A napirend indítványozása, mielőtt az előadó ur beszédét el­mondta, annyit jelent, hogy a tárgyalás meg nem kezdetett. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső bal­oldalon.) Éles Henrik: Én máris azon a ponton vagyok t. ház, hogy befejezzem beszédemet. En csak azt kívántam indokolni, hogy miért akarom a törvényja­vaslatot levétetni a napirendről. (Nagy zaj a szélső balon.) Méltóztassanak megengedni, de ha nekem az volna a czéloni, hogy e törvényjavaslat élne fogad­tassék, akkor felszólaltam volna in merítő. De én azt kívántam indokolni, hogy miért kívánom a tárgyat a napirendről levétetni. (Zaj a szélső balon. Hall­juk! Halljuk! jobbfélől.) Ezen tárgy fontosságánál fogva, azt hiszem, megérdemli azt, hogy necsak a törvényjavaslatnak meritumává], hanem ezen alakisággal is foglalkozunk. (Egy hang a szélső balon: A jövő választások után!) Én tehát t. képviselőház azon ponton vagyok, hogy befej ezzem felszólalásomat. Indokolom felszó­lalásomat az eljárás természetével, mely olyan,hogy nézetem szerint nem bírói functió, hanem inkább jury-szerű eljárás. Erre pedig nézetem szerint a képviselőház sokkal inkább van hivatva, mint a Curia. Azonban t. képviselőház, ezeket előreboesátva, indokolni kívánom azt, hogy miért óhajtom a kérdést napirendről levétetni és miért nem akarok meritoriális határozatot provocálni. Ha az volna a czél, hogy a törvényjavaslat ne fogadtassék el, erre nézve két ut állana előttünk. Az egyik volna, szavazásra bocsátani a javaslatot általánosságban s akkor dönteni sorsa felett. A másik ut az volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom