Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-197

256 197- origói ölés febrnár 28 1883. ten kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.)' Thaly Kálmán: T. ház: Én részemről előbbeni felszólalásomban kijelentettem volt, hogy fŐczélom az, a mit hangsúlyoztam, hogy ezen törvényjavaslattal együtt, mely most tárgyalás alatt van, esetleg terjesszen elő a kormány egy oly értelmű törvényjavaslatot, minőt ellenindítványomban jeleztem. A t. niinister elnök ur daczára annak, hogy Verböczyre hivatkozott és ugy látom, elégségesnek tartja azt, később mégis beismerte, hogy szükség van a magyar országos és állami czímer praecisebb megállapítására és beczikkelyezésére — s ezt a ministerelnök ur beismervén, igazat adott állításom alapjának. Az alapot értem, mert ő sem fogja vitatni, hogy Verbőezy idejében Kumania, Szerbia, Ráma, Lodomeria mellékczrmerek is voltak, most pedig talán senki sem akarja a magyar állam czimerét ezekkel a magyar korona kötelékéből rég elzüllött tartományok ezímereivel kiegészíteni. Ellenben mindenki óhajtja, hogy az egyesített államezímerbeu például Erdély és Fiume ezímere is felvétessenek, a mely szintoly sűrűn használtatik, síit talán hatóságilag meg sűrűbben, mint az országos ezfmer. Nagyon is szükség lenne tehát az egyesített államczímer szakszerű megállapítására. Miután én a ministerelnök ur hasonértelmű javaslatának benyújtásától tettem függővé, hogy fentariom-e vagy sem változatlanul elleninditványomat, most hallván a ministerelnök ur határozati javaslatát, azt szerkezetileg, de tartalmilag is tökéletesen eorrectnek és helyesnek tartom s csakis azon czélt Játom általa elérve, melyet én is akartam; csupán azt vagyok bátor hangsúlyozni, hogy óhajtandó, hogy ne habtsztassék az ügy ad graecas calendas. Ha tehát a t. ministerelnök ur szives lenne kijelenteni s azon reményben ringathatnám magamat, hogy e törvényjavaslat törvényerőre emeltetvén, nem fog előbb életbeléptettetni, mielőtt az egyesített állami czímer megálktpittatott: kész vagyok ellenindítvány ómat visszavonni és megnyugodni azon határozati javaslatban, t. i. hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, ha már önök ott a túlsó oldalon minden áron le akarják ezúttal részleteiben is tárgyaltatni, nem fog előbb életbeléptetni, mintsem azon törvényjavaslat benyujtatott. Ha, ezen értelemben megnyugtató nyilatkozatot kapok : akkor teljes készséggel kötelességemnek tartom e javaslatot a. részletes tárgyalás alapjául elfogadni, mert attól tartok, hogy megint, mint 1871-ben, az ügyel fog húzódni végtelen időig, amit, megvallom, nem szeretnék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A ministerelnök urnak válaszolókig- lelvén szabad annyit megjegyeznem azon 1858. évi Bach systema rendeleteire vonatkozólag, hogy anrinisterJ elnök ur akármint igyekezzék is magát kimagyaI rázni, hogy ő, amint magát kifej ezé, ezt csak a monarchia másik felére értette, nem pedig a magvar korona országaira, én ugy tudom, hogy akkor ott sem volt törvényhozás, hanem létezett absolutisnius, tehát a ministerelnök ur, mikor nemcsak a magyar korona országaira, de az idegen tartományokra, hivatkozik, akkor is az absolutismust pártolja és ebbeli hajlamának ad kifejezést, (Zajos helyeslés a szélsőbalról. Ellenmondás jobb' felől). Én tehát azt bátorkodom megjegyezni,hogy ez a hivatkozás, akár a „Gesammt Österxeiehra" vonatkozzék, mint ellenfeleink nevezik, aká,r pedig csak a túlsó államokra, valamint minden absolutisticus rendeletre, mint tekintélyre való hivatkozást perhorrescálok. Különben pedig tartom magam ahhoz, a, mit mondani bátor voltam. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház í A mi az indokolás és az elnevezés fölötti vitát illeti, nem szándékozom hosszasabban szólani róla. Először Thaly Kálmán képviselő urnak megjegyzem, hogy minden államban a világon vannak törvények a legabsolutisticusabb államban is. Higyje el a képviselő ur, épen oly kevéssé szeretem az absolutisticus úton létrejött törvényeket, mint ő ; de higyje el azt is és járjon végére, ha nekem el nem hiszi, hogy a monarchia másik államában azokra mint törvényekre hivatkoznak ma is. És így nem követhettem el semmi sérelmet, ha ugy neveztem, a mint azok nevezik, a kikre tartozik; már pedig nekik jobban kell tudni, mint másokmik, hogy rájuk nézve mi törvény, mi nem. Ez az egyik, a mit megjegyezni akartam. A mi Madarász képviselő ur felszólalását illeti, meg fogom neki mutatni, hogy 1867-től kifejezéseket nem olyat ,melyet én használtam, de olyanokat, melyeket részemről nem tartok correcteknek és mióta a törvények alkotására mint ministernek befolyásom van, sohasem használtattak. És ha én a törvényekben használt kifejezések közül használok egyet oly alakban, mint ez megállapítva volt — mert hiszen méltóztatnak emlékezni, ki lett mondva, hogy a „birodalom" szó nem helyes, tehát ha én a monarchia szót használom: akkor ezen támadások ellen nem védekezni érzem magam hivatva.,, hanem azokat egyszerűen visszautasítom. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi magát a do^ot illeti, azt kívánom a t. hág és különösen épen Irányi t. képviselő ur figyelmébe ajánlani, a kinek nézete, ugy látom, az, hogy az ország czimerét semmi módon ne használhassák mások, mint az országos hatóságok, hogy én nem akarom vitatni helyes-e ezen álláspont vagy nem, de azt akarom megvilágítani, hogy ha el nem fogadtatnék ezen törvényjavaslat, vájjon az éretik-e el, a. mit ő akar, vagy annak ellenkezője ? Szerintem az ellenkezője. Mert nem ez a