Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-192

192. országos ülés február 81. 1883. 199 elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Félkiáltások a szélső baloldalon: Kisebbség!) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a módosítvány elesett. T. ház! Mielőtt a részletek tárgyalása tovább folytattatnék, jelentem a t. háznak, hogy a pénz­tigyminister ur a részleteknél netán szükséglendő felvilágosítások czéljábóí megbizottjául a házsza­lyok 144. §-a értelmében Márffy ministeri tanácsos urat jelölte ki és igy őt a szükséges felvilá­gosítások czéljábóí a szó meg fogja illetni. Baross Gábor Jegyző (olvassa az I. feje­set czímét, az 1. és 2. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 3. §-t). Gyurgyik Gyula: A 3. §. szerint a fegy­veradón kivül, vadászati adót fizet az, ki a va­dászati jogot szabályozó törvények által a va­dászat gyakorlására jogosítva van s ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját föld­birtokán, akár más földjén élni kivan. A vadászati törvény szerint a vadászati jog gyakorlására jogosítva van az, a kinek kétszáz holdnyi, vagy annál nagyobb vadászterülete van, vagy ily területet bérel. De megtörténhetik, hogy valakinek sem saját vadászterülete nincs, sem ilyet nem bérel, hanem például meghivatik ven­dégül egy vadászterülettel biró által, ott vadászni kivan, megfizette a 12 forint vadászati adót s e szakasz szerint nem vadászhat, mert a vadásza­tot szabályozó törvény által a vadászat gyakor­lására jogosítva nincs. Ennélfogva bátor vagyok egy módosítványt beadni, mely szerint a 3. §. első sorában ezen szavaktól: „és annak gyakorlását" egészen ezen szavakig: „korlátok között* hagyassék ki. Baross Gábor jegyző (olvassa ^Gyurgyik Gyula módositványát) : Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister": Nem csak stylaris tekintetben, de érdemileg is van észrevételem a beadott módosítvány ellen, mert első hallásra legalább a szövegnek a módo­sítás szerint nem volna kellő összefüggése. De ezen szakasz nem akarja semmiképen sem meg­állapítani a jogosultságot, hanem pusztán hivat­kozik a vadászatról szóló törvényre, mely a va­dászatra a jogot adja s a ki a szerint jogosítva van a vadászatra, az ezen jogával e szakasz ér­telmében élhet. Kérem tehát, ne méltóztassék el­fogadni a módosítványt. Elnök: Gyurgyik Gyula képviselő ur egy módosítványt adott be, mely szerint a 3. §. első sorában ezen szavaktól: „és annak gyakorlását" egészen e szavakig „korlátok között" hagyas­sék ki. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 3-dik §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor Gyur­gyik képviselő ur inódosítványa elesett. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a 3. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a 3. §-t s igy Gyurgyik kép viselő ur módosítványa elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4. §-t). Csanády Sándor: T. ház! Legyen szabad kérdést intéznem a t. pénzügyminister úrhoz. Kér­désem az, hogy kiket ért az uralkodó család tag­jainak elnevezése alatt? Mert például, hogy magának a koronás királynak megengedjük, hogy fegyverdíjat, vagy vadászati dijat ne fizessen, azt elfogadom: de hogy azért, mert valaki herczeg­nek születik, ezen adónem alól mentes legyen, azt egyáltalán nem fogadhatom el. A berezegek ép olyan emberek, mint mi vagyunk, következőleg hordozzák a terheket ép ugy, mint mi. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Határozott kérdést intézett hozzám a képviselő ur, én kénytelen vagyok arra határozottan válaszolni, bár azt hiszem, hogy a választ önmaga is meg­adhatta volna magának és a képviselőház bár­mely tagja is megadhatja magának. Általánosan elfogadott kifejezés az: „az uralkodó család tag­jai". Hogy kik tartoznak ahhoz, arra természetesen a válasz csak az lehet, hogy az uralkodó rokonai, az uralkodó családjának tagjai. És minthogy ezek minden adózás alól ki vannak véve törvényeink­ben, kérem a t. házat, méltóztassék a 4. §-t el­fogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a 4. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség elfogadta. Baross Gábor jegyző (olvassa az 5.§-t). "Vidovich György: Az 5. §. elősorolja azon fegyvereket, melyek adómentesek. Azonban előttem szólott igen t. képviselőtársam Irányi Dániel kifejtette, hogy akárhányan vannak azon helyzetben, hogy önvédelmi czélból kénytelenek fegyvert tartani. Az önvédelmi czélra tartott fegy­vert megadóztatni az államnak nincs joga. Ez nem fényűzési tárgy. A fényűzési adót eltörültük és most meg akarnók adóztatni az önvédelem eszkö­zeit? Sokan vannak azon helyzetben, hogy fegy­vert kénytelenek tartani. Vegyük a tanyai birto­kosokat. Ezek rablók és zsiványok jövetele elien sohasem biztosak. Az egyetlen eszköz, rnelylyel biztosíthatják magukat, az, hogy fegyvert tartanak. Az állam sohasem képes arra, hogy minden állam­polgárnak személy- és vagyonbiztonságát meg­őrizze. A polgár maga is kénytelen gondoskodni biztonságáról. Vegyük azokat, a kik vásárról-

Next

/
Oldalképek
Tartalom