Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-192

192. országos ülés február 81. 1883. 199 elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Félkiáltások a szélső baloldalon: Kisebbség!) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s igy a módosítvány elesett. T. ház! Mielőtt a részletek tárgyalása tovább folytattatnék, jelentem a t. háznak, hogy a pénztigyminister ur a részleteknél netán szükséglendő felvilágosítások czéljábóí megbizottjául a házszalyok 144. §-a értelmében Márffy ministeri tanácsos urat jelölte ki és igy őt a szükséges felvilágosítások czéljábóí a szó meg fogja illetni. Baross Gábor Jegyző (olvassa az I. fejeset czímét, az 1. és 2. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 3. §-t). Gyurgyik Gyula: A 3. §. szerint a fegyveradón kivül, vadászati adót fizet az, ki a vadászati jogot szabályozó törvények által a vadászat gyakorlására jogosítva van s ezen joggal a törvényszabta korlátok között akár saját földbirtokán, akár más földjén élni kivan. A vadászati törvény szerint a vadászati jog gyakorlására jogosítva van az, a kinek kétszáz holdnyi, vagy annál nagyobb vadászterülete van, vagy ily területet bérel. De megtörténhetik, hogy valakinek sem saját vadászterülete nincs, sem ilyet nem bérel, hanem például meghivatik vendégül egy vadászterülettel biró által, ott vadászni kivan, megfizette a 12 forint vadászati adót s e szakasz szerint nem vadászhat, mert a vadászatot szabályozó törvény által a vadászat gyakorlására jogosítva nincs. Ennélfogva bátor vagyok egy módosítványt beadni, mely szerint a 3. §. első sorában ezen szavaktól: „és annak gyakorlását" egészen ezen szavakig: „korlátok között* hagyassék ki. Baross Gábor jegyző (olvassa ^Gyurgyik Gyula módositványát) : Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister": Nem csak stylaris tekintetben, de érdemileg is van észrevételem a beadott módosítvány ellen, mert első hallásra legalább a szövegnek a módosítás szerint nem volna kellő összefüggése. De ezen szakasz nem akarja semmiképen sem megállapítani a jogosultságot, hanem pusztán hivatkozik a vadászatról szóló törvényre, mely a vadászatra a jogot adja s a ki a szerint jogosítva van a vadászatra, az ezen jogával e szakasz értelmében élhet. Kérem tehát, ne méltóztassék elfogadni a módosítványt. Elnök: Gyurgyik Gyula képviselő ur egy módosítványt adott be, mely szerint a 3. §. első sorában ezen szavaktól: „és annak gyakorlását" egészen e szavakig „korlátok között" hagyassék ki. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 3-dik §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor Gyurgyik képviselő ur inódosítványa elesett. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a 3. §-t a bizottság szövegezése szerint változatlanul, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a 3. §-t s igy Gyurgyik kép viselő ur módosítványa elesett. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4. §-t). Csanády Sándor: T. ház! Legyen szabad kérdést intéznem a t. pénzügyminister úrhoz. Kérdésem az, hogy kiket ért az uralkodó család tagjainak elnevezése alatt? Mert például, hogy magának a koronás királynak megengedjük, hogy fegyverdíjat, vagy vadászati dijat ne fizessen, azt elfogadom: de hogy azért, mert valaki herczegnek születik, ezen adónem alól mentes legyen, azt egyáltalán nem fogadhatom el. A berezegek ép olyan emberek, mint mi vagyunk, következőleg hordozzák a terheket ép ugy, mint mi. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Határozott kérdést intézett hozzám a képviselő ur, én kénytelen vagyok arra határozottan válaszolni, bár azt hiszem, hogy a választ önmaga is megadhatta volna magának és a képviselőház bármely tagja is megadhatja magának. Általánosan elfogadott kifejezés az: „az uralkodó család tagjai". Hogy kik tartoznak ahhoz, arra természetesen a válasz csak az lehet, hogy az uralkodó rokonai, az uralkodó családjának tagjai. És minthogy ezek minden adózás alól ki vannak véve törvényeinkben, kérem a t. házat, méltóztassék a 4. §-t elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik a 4. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Baross Gábor jegyző (olvassa az 5.§-t). "Vidovich György: Az 5. §. elősorolja azon fegyvereket, melyek adómentesek. Azonban előttem szólott igen t. képviselőtársam Irányi Dániel kifejtette, hogy akárhányan vannak azon helyzetben, hogy önvédelmi czélból kénytelenek fegyvert tartani. Az önvédelmi czélra tartott fegyvert megadóztatni az államnak nincs joga. Ez nem fényűzési tárgy. A fényűzési adót eltörültük és most meg akarnók adóztatni az önvédelem eszközeit? Sokan vannak azon helyzetben, hogy fegyvert kénytelenek tartani. Vegyük a tanyai birtokosokat. Ezek rablók és zsiványok jövetele elien sohasem biztosak. Az egyetlen eszköz, rnelylyel biztosíthatják magukat, az, hogy fegyvert tartanak. Az állam sohasem képes arra, hogy minden állampolgárnak személy- és vagyonbiztonságát megőrizze. A polgár maga is kénytelen gondoskodni biztonságáról. Vegyük azokat, a kik vásárról-