Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.
Ülésnapok - 1881-192
102. oruágoi ülés f«hr»ár 21 188S. 195 1880. év végéig terjed, a melyen már régen túl vagyunk. De ép ugy, mint akkor a ház azon határozatát meghozta, most is igen természetesen a háztól függ, hogy akár törvény, akár határozat alakjában e kérdésben állást foglaljon és nyilatkozzék. De már volt is a t. ház ily helyzetben, a midőn az í 880-ban hozott határozatának végrehajtásáról volt szó. Akkor a végrehajtást nem kívánta és a kérdés eldöntését későbbre halasztotta, [gy tehát azon határozatra hivatkozni, a mely után már annyi különféle intézkedés történt, azt hiszem, alaposan nem lehet. Azt mondta Győrffy t. képviselő ur, hogy ezen törvényjavaslatnak egyik lényeges hibája az, hogy fegyelmezni akarja a nemzetet, „mert rendnek muszáj lenni" a mint tréfásan megjegyezte. Azt hiszem t. ház, hogy itt nem a nemzet fegyelmezéséről van szó, hanem arról, hogy ha törvényt alkotunk, alkossuk ugy, hogy az végrehajtható legyen, vagy ne alkossunk általában végrehajthatlan törvényt. (Helyeslés jobbfelöl.) Mondotta a- képviselő ur azt is, hogy milyen leleményes a pénzügyministor, folytonosan áj meg új adónemeket tár a nemzet elé. Engedelmet kérek, bármennyire élez akar ez lenni, ezen éleznem talál, mert itt nem új adónemről van szó, hanem az 1875 óta létező adótörvénynek módosításáról és pedig oly irányban való módosításáról, mely az eddig létezővel szemben kedvezményeket tartalmaz magában. Azok, a kik a ház 1880-iki határozatának alapján állanak, azt mondják, hogy a jelen törvényjavaslatban foglalt kedvezmények nem felelnek meg azon várakozásnak, melyeket akkor a ház többsége határozatában kívánt. Méltóztassanak megengedni, én merem állítani, hogy a törvényjavaslat lényeges kedvezményeket foglal magában és ha elfogadtatik, épen azon közönség, a melynek érdekében alkottatik, sokkal kedvezőbb helyzetben lesz. Itt van pl., hogy a vadászadó alól kivétetnek a vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőiknek vadászcselédei, a mező- és erdőgazdaságnál alkalmazott csőszök, pásztorok és erdőkerülők, felügyelő személyzet, mind ki vannak véve a vadászati adó alól; továbbá az erdőőri szakiskolák hallgatói azon kedvezményben részesittetnek, hogy az adónak csak felét kötelesek fizetni. Az eljárás jelentékenyen meg van könnyítve, sőt van, habár csekély, de pénzbeli kedvezmény is az által, hogy 50 kros bélyeg nem követeltetik. Vannak továbbá oly intézkedések, melyek a végrehajtást könnyítik és a törvény alkalmazását biztosítják. Ezek tehát oly könnyítések, melyeket a mostani helyzettel szemben tagadásba vonni nem lehet. Főczélja a javaslatnak az, hogy a törvény végrehajtható legyen; ez pedig eléretik az által, hogy azok jegyzéke, kik jegyeket váltottak, a hatóságokkal közöltetik, mi által egyszersmind az ellenőrzés is biztosítva van. Az is mondatott itt a házban és ma is felhozta Győrffy képviselő ur, hogy nemzetgazdaságilag csak azt. lehet megadóztatni, a mi jövedelmet hoz, a vadászat pedig nem hoz jövedelmet. Először is azt jegyzem meg, hogy nem áll az, hogy a vadászat, jövedelmet ne adna, mert igenis ad jövedelmet. De más vészről, hibás maga az állítás is, hogy csak azt lehet megadóztatni, a mi jövedelmet ad, inert ha ez állana, akkor semmi fogyasztási czikket nem lehetne megadóztatni. En részemről a törvényjavaslatot nemcsak pénzügyi, de más szempontból is indokoltnak tartom. Indokoltnak először is közbiztonsági szempontból. És bármint igyekezzék Győrffy képviselő ur nevetségessé tenni a rendőri államot, az kétségbe, vonhatatlan, hogy az államnak kötelessége, feladata a közbiztonságról gondoskodni, ez pedig erre lényegesen módot nyújt. De másrészről pénzügyi szempontból is fontossággal bír e javaslat. Pénzügyi helyzetünkben pedig a pénzügyi szempontokat nem igen lehet mellőzni. Végre közgazdasági szempontból is fontossággal bír, mert a vadászat nem pusztán csak mulatság, de oly országban, a hol kifejlődve van, egyeseknek és községeknek jelentékeny jövedelmet is ad; a jövedelmet pedig meglehet adóztatni. Az mondatott több alkalommal és ma is, hogy pénzügyi szempontból hiba fentartani a 12 frfcos tételt — ismétlem, nem új tétel — s ha 6 frtra leszállittatnék, többet jövedelmezne. Az igaz, hogy ha a törvény végre nem hajtathatik, a mint hogy az eddigi törvény sikeresen végrehajtható nem volt, sikkor ez csakugyan áll; de akkor sem a 12 frt, sem a 6 frt nem fog eléggé jövedelmezni. Hogyha pedig végrehaj tátik és a czélja a törvénynek az, hogy jobban végrehajtható legyen, akkor semmi kétség, hogv nagvobb jövedelem várható 12 frttal, mint 6 frttal. És méltóztassék megengedni, egy adó, mely, mint a fegyver- és vadászati adó, az eddigi lanyha eljárás mellett is félmilliónál többet jövedelmezett, nem oly csekélység, melyről viszonyaink közt le lehetne mondani. (Helyeslés jobbfelöl.) Mondatott és sok tekintetben alappal, hogy a tétel magas volt és azért az abból várható jövedelem évről évre leszállott. Bátor vagyok erre t. ház elé adatokat terjeszteni. (Halljuk!) 1875-ben, mikor a vadászati adó behozatott, váltatott 21,942 jegy. Kétséget nem szenved, hogy épen a rossz felügyelet folytán, a váltott, jegyek számHÍdőközbt 1 !) lejebb szállott, úgyhogy 1879-ben leszállt 15,300-ra. De midőn most a legutóbbi időben ismét valamivel több gond fordíttatott a törvény végrehajtására, ismét felemelkedett a jegyek száma 23,500-ra. Ezen szám mellett már a különbözet, hogy 6 frt fizettetik-e vagy 12, éven25*
