Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

181. országos ülés február 1. 1883. ragadja, megfojtsa, kipusztítsa áldozatát, (ügy van!) Én tehát attól, hogy egészen, vagy micsoda arányban beperelhető, vagy nem a korcsmai hitel? —attól én nem sokat várok; és miután ez nekem egészen közönyös, miután tudom, hogy a korcsmáros biró, elé legfelebb akkor viszi a dol­got, mikor áldozatának már semmiféle ingósága nincs és nem vehet el tőle semmi mást, mint azt a kis hajlékot vagy földet; minthogy tehát előt­tem nagy súlylyal nem bir az, hogy hogyan fogalmaztatik a törvény : készséggel hozzájárulok Bánffy Béla t. képviselőtársam módosításához. (Helyeslés.) A magam részéről csak majd ezen szakasz után leszek bátor egy külön szakaszt indítványozni. Most t. ház, miután megköszönöm, hogy eddig is megtűrte fejtegetésemet, csak arra kívá­nok reflectálni, hogy sok oldalról emlegettetik itt a társadalmi segélynek, az önsegélynek szük­sége. (Sálijuk! Halljuk!) Én is ebben látom a gyökeres orvoslást. Hiszen t. ház, hogy állunk ma? Épen annak következtében, hogy sok más bajaink közt az iszákosság, a korcsmai hitel megnyomorította a népet testileg és lelkileg, annak munkakedve, becsületes iparkodása, takarékossági ösztöne mind jobban el van fojtva s a nép erkölcse, jelleme becsülete annyira meglazult, hogy egyik ember a másikban nem bízik, (ügy van!) Innen van, hogy az önsegély intézményei nem fejlőd­hetnek, hogy a hitetszövetkezetek a legnagyobb erőlködések mellett sem tudnak erőteljes fejlő­désnek indulni. (Helyeslés.) Igyekezzünk, hogy reformáljuk a népet testében és lelkében. Érre lehet hatni oktatás által, a munkásság és takérokosság ösztönének fejlesztése és izmosítása által; erre lehet hatni az által, hogyha odaállunk valósággal a társada­lomban ezen beteges rétegek élére, ha vezetjük, szervezzük őket; (ügy van ! Helyes!) de nem az által, hogy e házban meddő dictiókat tartunk a társadalmi reformról! (Helyeslés.) A társadalmi reformra igenis szükség van és pedig gyökeres reformra. El kell azt kezdeni a tűzhelynél, a gyermekek nevelésénél, munkára, takarékosságra szoktatásánál, a becsületesség újból való országos felépítésénél. (Általános he­lyeslés.) Meg kell teremteni a hitelképességet és hogy ha az embereknek lesz egymásba bizal­muk, ha ennek következtében egyetemleges jót­álláson nyugvó hitelszövetkezeteket teremthetünk, az által jobban orvosolhatjuk a bajokat, mint mindenféle törvényhozási panaceákkal. (Helyeslés.) Ezek után, t. ház, annak a hangsúlyozásá­val zárom be beszédemet, hogy figyelmébe aján­lom a t. háznak és a t. kormánynak azon törvényeket, melyekkel rendelkezünk, az ipar­törvény 5. §-a, a közegészségügyi törvény üdvös KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. X. KÖTET. intézkedéseit és a büntetőtörvény sújtó intézke­déseit. (Helyeslés.) Ezeket használjuk, alkalmaz­zuk ezeket a törvényeket és tegyük hatályosakká azokat. (Helyeslés.) Egyébiránt pedig elfogadom gr. Bánffy Béla módosítványát és majd ezen szakasz után, ha az elfogadtatnék, bátor leszek külön Önálló szakaszt ajánlani. (Helyeslés.) Lits Gyula: T. ház! Bármennyire szíve­sen üdvözöljem is ezen törvényjavaslatot, bár­mennyi reményt fűzzek is ahhoz, hogy annak erejével az uzsora üzelmeit és káros következ­ményeit, ha nem is megakadályozni, de szelídí­teni lehetne: a törvényjavaslatnak egyik másik fontosabb intézkedését közelebb szemügyre véve, nem zárkózhatom el azok véleménye elől, kik ezen vita folyamában azt emelték ki, hogy ezen törvényjavaslat nem a gyakorlatiasan gondolko­zók kezének és eszének szüleménye (ügy van! a szélsőbalon) és nem zárkózhatom el ezen véle­ménytől ezen 21. §. gondos megfigyelése után — a mennyiben részemről a mint szükségesnek ta­láltam volna, hogy az általános hitelezési és kölcsönügyleteknél a kamatmasimum, mint el­engedhetlen feltétel megállapittassék (Helyeslés a szélsőbalon) — itt ellenkezőleg, czélra nem vezető és igen relatív értékű dolognak tekintem, hogy ha a korcsmai hitelnél bizonyos összeg állapit­tátik meg és egyáltalán a korcsmai hitel fen­tartatik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Az előttem szó­lott t. képviselő urak egyben másban eltérnek ugyan az eredeti szövegtől, módosítványokat ajánlanak, de abban mégis egyetértenek, hogy & korcsmai hitel fentartassék. Ha a t. ház nagy­becsű türelme megfogja engedni, bátor leszek ezen érvelésekre röviden visszatérni, de ezt meg­előzőleg szabad legyen nekem az én és nézet­társaimnak véleményét ezen szakaszra nézve röviden körvonaloznom. (Halljuk!) Mindazok, t. ház, a kik a nép alsóbb réte­geinek szokásait, természetét és hajlamait köze­lebbről megfigyelték, a kik ezen rétegekkel talán némi érintkezésben is voltak, tapasztalhatták azt, hogy azok, a kik az úgynevezett korcsmai hitelt igénybe veszik, nem az úgynevezett telkes osz­tályból kerülnek ki, kiknek saját földjük és a legtöbb vidéken saját szőlőjük is van. Ezek az önmaguk által termelt borokat szokták fogyasz­tani. (Igaz! a szélső báloldalon.) Hanem a korcs­mai hitelt igénybe szokták venni a házas és hazátlan zsellérek, a mezei munkások, a cseléd­emberek és különösen a falusi kis-iparosok. Ezekre nézve a korcsmai hitelnek 4—6 frtig való kiterjesztése szerintem egyértelmű volna azzal, mint őket továbbra is a korcsmai uzsorás karmai között hagyni, (ügy van! a szélsőbalon.) És itt, t. ház, fel kell említenem a korcsmai uzsoráskodásnak sajátságos bár, de az ország legtöbb vidékein dívó szokását, mely abban nyil-

Next

/
Oldalképek
Tartalom