Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

181. országos ülés február 1. 1883. ragadja, megfojtsa, kipusztítsa áldozatát, (ügy van!) Én tehát attól, hogy egészen, vagy micsoda arányban beperelhető, vagy nem a korcsmai hitel? —attól én nem sokat várok; és miután ez nekem egészen közönyös, miután tudom, hogy a korcsmáros biró, elé legfelebb akkor viszi a dolgot, mikor áldozatának már semmiféle ingósága nincs és nem vehet el tőle semmi mást, mint azt a kis hajlékot vagy földet; minthogy tehát előttem nagy súlylyal nem bir az, hogy hogyan fogalmaztatik a törvény : készséggel hozzájárulok Bánffy Béla t. képviselőtársam módosításához. (Helyeslés.) A magam részéről csak majd ezen szakasz után leszek bátor egy külön szakaszt indítványozni. Most t. ház, miután megköszönöm, hogy eddig is megtűrte fejtegetésemet, csak arra kívánok reflectálni, hogy sok oldalról emlegettetik itt a társadalmi segélynek, az önsegélynek szüksége. (Sálijuk! Halljuk!) Én is ebben látom a gyökeres orvoslást. Hiszen t. ház, hogy állunk ma? Épen annak következtében, hogy sok más bajaink közt az iszákosság, a korcsmai hitel megnyomorította a népet testileg és lelkileg, annak munkakedve, becsületes iparkodása, takarékossági ösztöne mind jobban el van fojtva s a nép erkölcse, jelleme becsülete annyira meglazult, hogy egyik ember a másikban nem bízik, (ügy van!) Innen van, hogy az önsegély intézményei nem fejlődhetnek, hogy a hitetszövetkezetek a legnagyobb erőlködések mellett sem tudnak erőteljes fejlődésnek indulni. (Helyeslés.) Igyekezzünk, hogy reformáljuk a népet testében és lelkében. Érre lehet hatni oktatás által, a munkásság és takérokosság ösztönének fejlesztése és izmosítása által; erre lehet hatni az által, hogyha odaállunk valósággal a társadalomban ezen beteges rétegek élére, ha vezetjük, szervezzük őket; (ügy van ! Helyes!) de nem az által, hogy e házban meddő dictiókat tartunk a társadalmi reformról! (Helyeslés.) A társadalmi reformra igenis szükség van és pedig gyökeres reformra. El kell azt kezdeni a tűzhelynél, a gyermekek nevelésénél, munkára, takarékosságra szoktatásánál, a becsületesség újból való országos felépítésénél. (Általános helyeslés.) Meg kell teremteni a hitelképességet és hogy ha az embereknek lesz egymásba bizalmuk, ha ennek következtében egyetemleges jótálláson nyugvó hitelszövetkezeteket teremthetünk, az által jobban orvosolhatjuk a bajokat, mint mindenféle törvényhozási panaceákkal. (Helyeslés.) Ezek után, t. ház, annak a hangsúlyozásával zárom be beszédemet, hogy figyelmébe ajánlom a t. háznak és a t. kormánynak azon törvényeket, melyekkel rendelkezünk, az ipartörvény 5. §-a, a közegészségügyi törvény üdvös KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. X. KÖTET. intézkedéseit és a büntetőtörvény sújtó intézkedéseit. (Helyeslés.) Ezeket használjuk, alkalmazzuk ezeket a törvényeket és tegyük hatályosakká azokat. (Helyeslés.) Egyébiránt pedig elfogadom gr. Bánffy Béla módosítványát és majd ezen szakasz után, ha az elfogadtatnék, bátor leszek külön Önálló szakaszt ajánlani. (Helyeslés.) Lits Gyula: T. ház! Bármennyire szívesen üdvözöljem is ezen törvényjavaslatot, bármennyi reményt fűzzek is ahhoz, hogy annak erejével az uzsora üzelmeit és káros következményeit, ha nem is megakadályozni, de szelídíteni lehetne: a törvényjavaslatnak egyik másik fontosabb intézkedését közelebb szemügyre véve, nem zárkózhatom el azok véleménye elől, kik ezen vita folyamában azt emelték ki, hogy ezen törvényjavaslat nem a gyakorlatiasan gondolkozók kezének és eszének szüleménye (ügy van! a szélsőbalon) és nem zárkózhatom el ezen véleménytől ezen 21. §. gondos megfigyelése után — a mennyiben részemről a mint szükségesnek találtam volna, hogy az általános hitelezési és kölcsönügyleteknél a kamatmasimum, mint elengedhetlen feltétel megállapittassék (Helyeslés a szélsőbalon) — itt ellenkezőleg, czélra nem vezető és igen relatív értékű dolognak tekintem, hogy ha a korcsmai hitelnél bizonyos összeg állapittátik meg és egyáltalán a korcsmai hitel fentartatik. (Helyeslés a szélsőbalon.) Az előttem szólott t. képviselő urak egyben másban eltérnek ugyan az eredeti szövegtől, módosítványokat ajánlanak, de abban mégis egyetértenek, hogy & korcsmai hitel fentartassék. Ha a t. ház nagybecsű türelme megfogja engedni, bátor leszek ezen érvelésekre röviden visszatérni, de ezt megelőzőleg szabad legyen nekem az én és nézettársaimnak véleményét ezen szakaszra nézve röviden körvonaloznom. (Halljuk!) Mindazok, t. ház, a kik a nép alsóbb rétegeinek szokásait, természetét és hajlamait közelebbről megfigyelték, a kik ezen rétegekkel talán némi érintkezésben is voltak, tapasztalhatták azt, hogy azok, a kik az úgynevezett korcsmai hitelt igénybe veszik, nem az úgynevezett telkes osztályból kerülnek ki, kiknek saját földjük és a legtöbb vidéken saját szőlőjük is van. Ezek az önmaguk által termelt borokat szokták fogyasztani. (Igaz! a szélső báloldalon.) Hanem a korcsmai hitelt igénybe szokták venni a házas és hazátlan zsellérek, a mezei munkások, a cselédemberek és különösen a falusi kis-iparosok. Ezekre nézve a korcsmai hitelnek 4—6 frtig való kiterjesztése szerintem egyértelmű volna azzal, mint őket továbbra is a korcsmai uzsorás karmai között hagyni, (ügy van! a szélsőbalon.) És itt, t. ház, fel kell említenem a korcsmai uzsoráskodásnak sajátságos bár, de az ország legtöbb vidékein dívó szokását, mely abban nyil-