Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

4 181. orszítgo* üléi február 1. 1SSS. Berzeviczy Albert a kérvényi bizottság előadója: T. képviselőház! Az utóbb múlt napokban több kérvény érkezett a t. házhoz, nevezetesen Hontmegye közönségének felirata, mely szerint a hitfelekezetek által alkalmazott tanítók- és tanároknak csak állami megerősítés utón való működtetése és kötelességmulasztás miatt az államkormány által való feifüggeszthetése kérelmeztetik. Ezen kérvényt pártolja még Öt más törvényhatósági felirat. Rokotitárgyra vonatkozik a félegyházi algyninásram tanári karának kérvénye, melyben a középiskolai oktatásról szóló törvényben a tanári fizetés minimumát legalább 1000 írtban megállapíttatik kéri. Minthogy e kérvények az utóbbi napokban érkeztek, a kérvényi bizottság pedig azóta ülést nem tartott és úgy azokat sorjegyzékbe foglalva elő nem terjeszthette, azon kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz, méltóztassék akként intézkedni, hogy a kérvények azonnal tétetnének át a közoktatásügyi bizottsághoz, mely épen most tárgyalja a középiskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot s igy ha e kérvények később érkeznének oda. a bizottság azokat tárgyalásánál többé nem vehetné tekintetbe. Kérem tehát a kérvényeknek a közoktatási bizottsághoz való utasítását. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy a közoktatási bizottság épen most foglalkozik ez ügygyei, azt hiszem, legezélszerűbb lesz a kérvényeket egyenesen e bizottsághoz átteui. (Helyeslés.) E szerint azon kérvények a közoktatás bizottsághoz áttétetni határ oztatnak. Következik a napirend; az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló törvény)avaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 21. §, tárgyalása. Bobránszky Péter: T. képviselőház! Nagy közgazdasági bajok kiáltanak a törvényhozáshoz orvoslásért. A nép az uzsora rabszolgaságában görnyedez. Altalános a nyomor, a szükség, melyei azon aránytalanság idéz elő országszerte, hogy kevés, drága, hozzáférhetlen a tőke és általában országszerte a vidéken kevés a hitelképesség. Azt mondják, ezek a bajok oly pusztítók és tények bizonyítják, hogy pusztítók, hogy leveszik a népről a testi ruhát, elveszik lábaik alól a földet és hajléktalanná száműzik őket tűzhelyeikről. Közgazdasági baj, hogy rombol a kocsmai hitelezés, megrontja a uépnek testét, lelkét, egészségét, erkölcseit, vagyoni állapotát, megmérgezi a népesség egyik legegészségesebb, valósággal fentartó természettel biró rétegét. Hagy bajok, nagy közgazdasági, nagy társadalmi bajok ezek t. törvényhozás — és midőn ezen bajok ellen kellene intézkednünk, mit csinálunk? Azt tesszük, hogy kikerüljük a kérdési, a tulajdonképeni ezélt és büntetéssel el akarjuk rémíteni a bajt. Azt tesszük, hogy midőn közgazdasági bajokat, hitelayomórokat kellene orvosolnunk, akkor büntetőtörvényt csinálunk, mintha nem volna büntetőtörvényünk. Es én attól tartok, hogy az ilyeu intézkedés csak arra való, hogy igenis büntetni fog, de büntetni fogja először az uzsorások által nyomorítottakat a megmaradó uzsorás kamatokon felül még a hozzá járuló risiquo-praemiumokkal. Attól tartok, hogy büntetni fogja a törvény boldogtalan bóráinkat, kiket megnyomorít a törvényhozás azon észbontó feladattal, hogy a mit a törvényhozás nem tud megállapítani, azt állapítsa meg a biró. Attól tartok, t. ház, hogy ez a törvény az erkölcstelenségek, a kijátszások erkölcstelenségeinek teremtésére és tenyésztésére; attól tartok, hogy ez törvény a törvény hitelének és tekintélyének kárára és megingatására fog szolgálni. Midőn közgazdasági, társadalmi bajok orvoslásáról van szó, gyökerénél kell megfogni a bajokat és ha ősziutón és nyíltan akarunk orvosolni, egyenesen a czél felé kell törekednünk. Elismerem, magas eszme: az állam ne tűrje a gonoszt, sújtsa, büntesse. Azonban ez csak egyik réä&e a kérdésnek; csupán az erkölcsi eszköz, A baj orvoslásának más eszközei is vannak. En az uzsoratörvényjavaslat tárgyalásánál az általános vitába, mely itt folyt, melyet meddőnek és haszontalannak, czélra nem vezetőnek bizonyított be századok és évezredek tapasztalata, tudománya és jogtörténete, nem avatkoztam belé és ha elfogadtam a törvényjavaslatot, tettem azt tisztán azért, mert úgy állíttatik oda, hogy ezen törvénynek megalkotása köz óhaj és én mindenkor meghajlok a közakarat előtt; azonban ily törvényes intézkedésektől ily természetű bajok ellenében nekem vérmes reményeim nem lehetnek. Annál nagyobb súlyt és fontosságot keli helyeznem, t. ház, egy oly törvényes intézkedésre, a mely a bajok gyökerét, valódi okát keresi fel és ezen gyökérre akarja alkalmazni az irtó fejszét. És tagadhatlanul egyike azon pusztító és romboló betegségeknek, társadalmunk és népünk körében az iszákosság. Itt engedje meg a t. ház, hogy még oly kérdés megvilágításával is foglalkozzam egy kissé, a melyről csakugyan nem hittem, hogy szükség legyen foglalkozni; mert még némely részről az is kérdésessé tétetett, vájjon csakugyan létezik-e ez a baj hazánkban, másrészről még arra nézve is sajátságos értelmű nyilatkozat tétetett, hogy ha létezik ez az isaákosság bizonyos értelemben, képezhet-e méltánylást érdemlő életszükségletet. Erre nézve, t. ház, nem vagyok azon «E«rencsés helyzetben, hogy hazánk viszonyait saját