Képviselőházi napló, 1881. X. kötet • 1883. február 1–márczius 8.

Ülésnapok - 1881-181

ISI, országos üléa m február 1. 188d. 5 staíistikai tanulmányozások alapján ismertethet­ném. Sajnálom, hogy e térre és igen sok nagy­fontosságú közgazdasági, közerkölcsi és köz­művelődési tényre nálunk a megfigyelések még nem terjedtek ki és nem lehet eléggé hang­súlyozni, hogy a hivatalos statistika, a melynek épen feladata az ország viszonyainak mindé;! irányban és minden mozzanatban való észlelése és tanulmányozása, hogy az ország elé az álla­potok hü képét tárhassa, kiterjeszsze végre ezen fontos közgazdasági és társadalmi térre is a megfigyelést. Történtek azonban más országokban ez irányban már mélyre menő tanulmányozások, a melyek nekünk igenis bebizonyítják azt, bogy többé kérdésessé tenui nem lehet, hogy a szeszes italok, nevezetesen pedig a spirituosák, a spiritus, a liqueurök és a pálinka élvezete minden osz­tályban a legijesztőbb pusztításokat tette és teszi. Nevezetesen angol Amerikában — sehol sem oly mértékben mint épen ott — Angliában, Német­országban, Dániában, Francziaországban, Muszka­országban, Olaszországban, nálunk, Belgiumban, szerteszéjjel, mindenütt constatálva van az irtóz­tatón terjedő baj. Engedje meg a t. ház, hogy a midőn kérdéssé tétetik az, hogy a szeszes italok élvezete ártalmas lehet-e a nép egészségére, testére — nem is szólva most a közgazdasági viszonyokról — egy kis igen rövid staíistikávaí bemutassam azon irtóztató állapotok képét, a a melyet oly országokban constatálnak, a hol azon nagyfontosságú közgazdasági, társadalmi, erkölcsi kérdéssel komolyan foglalkoznak. Nevezetesen constatálva van, hogy az iszákos­ság mindenütt általában egyenes aranyban áll, no és terjed a nyomorral minden irányban. Constatálva van, hogy a hol az izgalmak, forrongások, szen­vedélyek kitörései észlelhetők, ott egyúttal az iszákosság is fogékonyabb talajt, testet talál és jobban pusztít. Constatálva vau Nelson, ezen híres angol szerint, hogy Francziaországban 1000 iszákos ember közül elhalt 58, mig 1000 nem iszákos közül csak 19. Az arány tehát az iszákos és nem iszákos elhunytak közt olyan, mint három az egyhez. Tehát háromszorta nagyobb az iszákosok halandósága. A mi az elmebetegség elharapódzását és terjedését illeti. (Zaj. Halljuk!) T. ház! Megérdemli ez a nagy kérdéö, hogy foglalkozzunk vele, hogy ne csak kor­házakat, tébolydákat méltóztassanak felállítani a már elszaporodott elmebetegek számára, hanem igyekezzünk a bajt gyökerében a kezdeténél el­fojtani, ez az igazi orvoslás. (Helyeslés.) Baernek, ezen nagy porosz szakembernek tanulmányai szerint Francziaországban a követ­kező összefüggés van a pálinka-fogyasztás és az elmebetegek aránya közt. 184l-ben, mikor a népességre általában fejenkint \ x h liter pálinka fogyasztása jutott, isszákosság miatt elmebeteg lett 2­64 százalék; 1851-ben, mikor nagyobbo­dott a pálinka-fogyasztás, t. i. fejenkint a népes­ségre 1'74 liter pálinka-fogyasztás jutott, akkor már í"83-y u-át képezték az iszákosság követ­keztében lett elmebetegek létszáma. 1861-ben a pálinka élvezete felemelkedett 2*23 literre s ugyanakkor az elmebetegek száma 8*89%, tehát közel 97» volt. 1870 ban a pálinkáivás felemel­kedett 2'53 literre, u^y.makkor 10/ u-ra növeke­dett az elmebetegek száma. Nem akarom tovább folytatni, hogy a pálin­kának ily fokozatos élvezete meliett a midőn 1871 és 1873-ban már 2*84 liter pálinka fogyasz­tása jutott egy főre, ugyanakkor felemelkedett az iszákosság következtében az elmebetegek száma 14%-a! T. ház! Ezek nem phantáziák, ezek tények. A mi az öngyilkosságoknak elijesztő szaporo­dását illeti, nem vagyok abban az egyoldalú nézetbeu, hogy ez tisztán és egyedül talán az i&zákosságnak volna tulajdonítandó, azonban, hogy az öngyilkos? ág terjedésére az iszákosság minő hatással van, bátor vagyok Le Roy tanul­mányaínak eredményére hivatkozni. T. i. i:-64-ben Francziaországban sucoholismus következtében kivégezte magát 389, rezg-örj be, delírium tre­raens-be esett 1078. 1865-ben aleobolismus miatt öngyilkos lett 441 és rezg-örj-be esett 1126 és 1866-ban folyvást emelkedett ezek száma ugy, hogy alcoholismus miatt öngyilkos lett 471 és delírium tremens be esett 1269. És t. ház, hogy az alcohol, a szesz, a pálinka mind tovább terjedő élvezetének borzasztó hatását még megfoghatóbb módon ecsetelhessem, bátor vagyok arra mutatni, hogy a nemzedékek elkorcsosulása, testi elfaju­lása minő összefüggésben van az alcoholismussal, a terjedő palin kaivással. (Halljuk!) Franczia­országban kénytelenek voltak a növekedő pálinka­ivás miatt elkorcsosodott nemzedék kis mértéke következtében leszállítani a minimalis mértéket, a melyet a katonaságra alkalmasoknál előbb al­kalmaztak. De nem megyek idegen országba, maguuk körében maradok, érdemes a dolog a meg­figyelésre, mert az hazánk védképességének kér­désével függ össze. Glochler Áustriában a követ­kezőkben tárja fel az ugy neveze.'t „Untaugliek­kelts-percentet" t. i. azok százalékát, a kik d, katonaszolgálatra alkalmatlanoknak találtattak: 1853 —57-ig 477 0 volt az újonezok közt untauglich, 1858 —63 ig már 57Vu volt, 1864—68 ; ig már 69-27,, volt, 1874—75 már 80*27u. És. t. ház, kitűnt a katonai vizs­gáló bizottság előtt, hogy 1000 megvizs­gált ifjú közt gyenge, „Scliwächlíng" volt 1870 ben 279, 1871-ben 28Í, 1872-ben 309, 1873-ban 367 és ez igy növekedik folytonosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom