Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-178

178. or>zágos ülé» januAr 29. 1883. 325 mondaná a t. igazságügyininister ur, hogy majd ha a discussio bezáratik, elmondja az okokat, akkor én erre azt felelném, hogy ezt nem akkor kell tennie, mikor már senki nem felelhet reá. Mert én nagyon sokra becsülöm a t. előadó urnak tanulmányát, (Derültség) buzgóságát, de azt már bajosan hiszem el, hogy a ministerelnök ur által elfogadott módosítványt oly határozottan fogja ellenezni. Hanem valószínűleg van bizonyos egyezőség a nézetekben a t. előadó ur és a ministerelnök ur közt. Hanem a baj nem abban áll csak, hanem itt módosításokat tett a forgalomra nézve Helfy t. képviselő ur, mert ő gondolom a telj esítés és vissztelj esítés közti arán}

Ttalanságot az ott helyben szokásos kamatkifejezéssel akarta megoldani. Még erre sem kapott a ház felvilágosítást. (Felkiáltások jobbfelöl: Teleszky adott !) Hát kapott a ház, habár nem hivatalos oldalról felvilágosítást. Valószínűleg azért történt, mert a 8%-os kamat 1875-iki törvényünkben mint szokásos kamat és igy is meg van határozva. Azután jött a jogügyi bizottság t. elnöke, Apáthy képviselő ur és megint adott be egy b. Kemény Jánosétól, de a kormány javaslatától és az igazságügyi bizottságétól is lényegesen eltérő módosítványt. 0 a hitelezési ügyletek helyett a kölcsönügyletekre akarja szorítani a bűncselekmény fogalmát, de minden kölcsönügyletet a fogalomba akar foglalni, nemcsak a pénzkölcsönt, de a fungibilis dolgokban adott kölcsönt is. Ez az egyik javaslata, A másik szerint ki akarja hagyni, hogy oly mérvűek a szolgáltatások, hogy a szolgáltatás az ellenszolgáltatással nem arányos, ezt ki akarja hagyni és megelégszik azon ismérvvel, mely benne van az ausztriai javaslatban. Azután beadott t, képviselőtársam Gáli is egy indítványt, de megvallom, hogy bár igen ügyeltem rá, de egész tisztán módosítványának értelmét felfogni nem bírtam, nem mint ha világos nem lettvolna, de mert a zajban a ház tagjai nagyobb részére nézve érthetetlen volt, Gáli József: Egyszerűen kihagyatni kívánom azon tételt, mely az aránytalanságról szól. Szilágyi Dezső: Tehát a hitelezési ügyleteket mind meg akarja tartani. Azután adott be Unger képviselőtársam szintén egy indítványt, mely lényegében arra vonatkozik, hogy a súlyosító és enyhítő körülmények, ugy mint a büntetőtörvénykönyvben meg vannak szabva, az uzsora vétségénél is alkalmaztassanak, kivéve, hogy a büntető törvénykönyv módosittatik az uzsora vétségére nézve azon értelemben, hogy a mig a büntető törvénykönyv szerint rendkívüli enyhítő körülmények összetalálkozása esetén a biró nemcsak a büntetés minimumán alól mehet, de a büntetés nemét is a legközelebbi enyhébbel helyettesítheti, az uzsora vétségénél az enyhítés módját ki akarja zárni. Mondhatom t. ház, hogy egy nagyon hosszá és a ház figyelmét talán nagyon is kifárasztó beszédet venne igénybe, mindezen javaslatokról részletesen beszélni és hogy némelyike — mindegyike a maga szempontjából érdekes — de némelyike ezen javaslatoknak talán felesleges, vagy némelyike azon javaslatoknak bizonyos aggályosságot mutat. Mindenesetre pedig azok legnagyobb része magának a bűncselekménynek fogalma iránt, mit itt lényegében statuálni kell a t. háznak, nevezetes eltéréseket mutat fel. Ezen különbségek oly finom természetűek és a jogi formulázás természeténél fogva oly tüzetes figyelmet érdemelnek, hogy teljesen indokoltnak tartom, hogy mindezen indítványok tüzetes jelentéstétel végett s esetleg a jelen törvényjavaslat szövegén módosítvány indítványozása végett oda utasíttassanak vissza, honnan a ház a szakszerű tájékozást első sorban várja, t. i. a jogügyi bizottsághoz. (Helyeslés balon.) Talán a t. kormány sem fogja azt ellenezni, mert én meg vagyok győződve, hogy az a törvényjavaslat késleltetését nem fogja előidézni. Nem is valami akadékoskodási hajlam téteti velem ezen indítványomat, hanem egyszerűen az, mert nem szeretem, hogy oly módon határozzon a t. ház, melynél nincs megadva a kellő mód arra, a megállapított szöveg egész horderejét megitélni. T. barátom Unger képviselő ur azzal indokolta indítványát, hogy meg kell említeni a törvényben különösen a súlyosító és enyhítő körülmények kiterjesztését magára a bűncselekményre, mert ha meg nem említtetnék, kétely támadhatna, hogy vájjon a büntető törvénykönyv általános részének ezen határozatai kiterjednek-e ezen vétségre? Ez indítványt, a mennyiben csak az a czélja, én feleslegesnek tartom. (Halljuk! Halljuk!) Én bátor vagyok azt a véleményt mondani s ha indítványom elfogadtatik, ezt annak idején ki is fejtendem, hogy a büntető törvénykönyv egész általános része, még ha nem említjük is meg, kiterjed ezen vétségre is. Nem szükséges különösen elrendelni, a mit Unger képviselő ur mondott, hogy az enyhítő és siilyosító körülményekre vonatkozó határozatok kiterjedjenek ezen vétségre, mert a kísérletre, a beszámításra, abűnrészeségre, az elévülésre vonatkozó határozatok, szóval a büntető törvénykönyvnek összes határozatai kiterjednek azokra. Haitt valaminekfelemlítése szükséges,az csak a büntetőtörvénykönyv általános részének azon határozata lehet, a melynek e vétségre való alkalmazását kizárni akarjuk. (Ugy van! balfelöl.)Hogy helyes-e a biró enyhítő jogát meg, vagy meg nem szorítani az uzsorára nézve: ez külön consideratiók tárgya lehet; de a netalán elfogadott megrontáson kívül másnak felemlítése felesleges. Eddig t. ház, azon szerencsés helyzetben volnék, hogy egyetértünk és talán a kormány is azt fogja mondani,nem fog ártani, hogy az ezen szakasz-