Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-176

fggg 176. országos ülés jftnuir 27. 1885. bolniok kellett a régi institutiókat és csak az a tévedés, hogy nem tudtak beleszokni abba, hogy az a munka, mit végeztek, bármily nagy volt, csak negativ munka volt és hogy most a positiv munka ideje jön el. Ezen urak és köztük Irányi t. képviselőtársam is, ugy látszik, azt hiszik, hogy a jelen viszonyok örökkévalók; ámbár világos, hogy más idők fognak következni. Az önök kezében van, hogy minők. Én nem viszonzom azon erős szavakat, a miket Mocsáry és Jókai t. képviselőtársam ellenünk használtak; nem teszem már az irántuk viseltetett tiszteletnél fogva sem: de legyen szabad egy kérést intéznem, hogy ne nyilatkozzanak oly felületesen, mint pl. Jókai t. képviselőtársam, ki az örményeket is a sémitákhoz számította, bár azok tudvalevőleg indogermán eredetűek; továbbá a jászkunokból is zsidókat csinál; nem tesz különbséget az arabs és a török között, ámbár az arabs a sémi fajhoz tartozik, a török pedig ural-altaji és hallott valamit hangoztatni a kazáni birodalomról, a mely Krimiában rövid ideig fennállott, reá fogja, hogy az rövid ideig a zsidóságot felvette. Ez sem igaz, mert a történet kimutatta, hogy részben keresztények, részben mohamedánok voltak, valószínűleg zsidók is költözködtek oda. Nagy tévedés az, hogy egy a magyarhoz közel álló fajt, mint a jászokat és kunokat, zsidóknak mondja, meglehet, talán azért, mert, mint egy pesti élez mondja — nem én vagyok a szerzője, idegen tollakkal nem ékeskedem — annyi Kohn változtatta át nevét Kun-ra és Kunossy-ra, azért gondolja, hogy a kunok zsidók. Arra kérem a t. urakat, hogy legyenek kegyesek talán mégis egy kissé alaposabban az ily kérdések megbirálásába fogni, szálljanak le az olympusi magaslatról. Tétettek már positiv indítványok, nálam nagyobb, kitűnőbb, tanultabb emberek részéről és mit láttunk ? Azt, hogy egy az Olympusból leküldött hangzatos phrásissal a szabadságra való törekvéseket agyon ütötték, vagy legalább agyon akarták ütni. Itt volt az agrar-kérdég, souveraini fölénye indokoltatott és Mocsáry t. képviselőtársam azt mondta rá, hogy az reactio. Megpeudittetett egy év előtt itt a házban és ime, most már itt van előttünk a szőnyegen. A parlament reform-kérdését, azt is felhoztam, azt is agyonütötték egy phrásissal, azt mondták, reaetió. Most itt van az antisemitismus kérdése, azt mondják, ez is reaetió. Emlékezzenek szavaimra t. ház, egy-két év múlva sokkal kimerítőbben fog ezzel foglalkozni a ház, mintsem most tetszenék és mintsem hinnék. Ennek világos bizonyítékát adta Irányi képviselő ur maga. A képviselő ur igen helyesen és becsületes meggyőződését követve, azt indítványozta, hogy a váltóképesség szoríttassák meg és hogy a korcsmai adósságok behajtásának megakadályozására törvény hozassék. Ez nem más t. ház, mint negátiója, tagadása azon elvnek, melyet egyéni szabadságnak, jogegyenlőségnek hívnak, melyekből egyedül lehet, habár roszul, a zsidók ügyét védeni. Herman Ottó képviselőtársam igen kitűnő beszédében szemére lobbantotta a zsidóságnak, hogy a gazdag zsidó már nem törődik a szegény zsidó ügyével. Ez igen nagy tévedés t. ház. Hiszen épen ellenkezőleg az a fő momentum a dologban, hogy a zsidóság az egész kerek földön mindenütt Francziaországban, Olaszországban, Németországban és Magyarországban is egészen a részletekig kidolgozott egységes terv szerint működik. Sokan említették az assimilálódás kérdését. Már t. ház, e tekintetben nincs kétségem az iránt, hogy a zsidóság velünk semminemű reform után sem fog assimilálódni. Az kétségtelen, hogy ha egy térségen, a hol több 100 ezer ember lakik, kétszáz jól fegyverkezett és egy commandóra hallgató ember megjelenik, az uralkodni fog azon téren. így működik a zsidóság, ez lesz szerepe jövőre is. A történelem azt bizonyítja, hogy népek, mint a gyermekek csak a rósz tulajdonságokat szokták egymástól elsajátítani. Ha ez áll s az assimilálásra alkalmazzuk, akkor mi a zsidóságnak nem a jó tulajdonságait, nem a szorgalmát, mozgékonyságát, élelmességet, családja iránt való nagy pietását, hanem igenis elsajátítjuk a börzejátékot, a hamar gazdagodás vágyát, üzleti fogásokat, melyeket, hogy elfogulatlanságomat bizonyítsam, kimondom, hogy sokkal ügyetlenebbül fogunk űzni, mint a zsidók ; viszont másfelől a zsidók tőlünk nem a becsületes tisztességes életmódot, politikai erőnket, hanem elsajátítják az urhatnámságot és a fényűzési hajlamot. T. ház! Beszédem végéhez közeledem. (Éljenzések. Derültség.) Azt hallom körülöttem, hogy positiv adatokat várnak tőlem, hogy támadást intézzek a kormány és minister ur ellen. Én ezt nem teszem t. ház. És megmondom miért. Azért, mert meg vagyok győződve arról, hogy Tisza Kálmán ministerelnök ur antisemita, még pedig határozott antisemita. [Elénk hosszas derültség) Engedjék meg, hogy ezt bebizonyítsam. (Halljuk!) 0 nagyon elhatározott, hogy ne mondjam fanaticus antisemita. Sokan támadták-már meg a t. ministerelnök urat, de senki sem tagadta s én, ki mindig személyes tisztelője voltam, legkevésbé tagadtam, hogy ő egy kitűnő eszes ember. 0, mint régi parlamentális ember tudja jól, hogy egy mozgalmat avval lehet legjobban legyőzni, hogy azt törvényes térre tereljük, hogy lássák, hogy legalább az orvoslás megkísértetett. Másrészt azt is mindenki tudja, hogy eemmi sem képes egy dolgot annyira el-