Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-174
174. országos ülés január 25. 1883. 233 tartom azt, hogy az uzsora meghatározásánál ne a tőke után adott kamat aránytalansága képezze az ismérvet. (Helyeslés a szélső balon-) Az 1877: VHI. t.-ez. megszabta a kamatmaximumot 87.-ban és a mi azonfelül kamat köttetett ki, vagy szedetik, attól a jogsegélyt elvonta. A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 20. §-a az ezen 1877. évi VIII. t.-cz.-et hatályban meghagyja. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 4. §-a azt rendeli, hogy a 8%-on alól uzsora iránt bűnvádi eljárás nem indítható. Ezen momentumokra támaszkodva, bátor vagyok a t. háznak ezen 1. §-hoz módosítványt nyújtani be és kérem annak elfogadását. Ezen módosítvány nem zárkózik el attól, hogy a pénzbirságban bizonyos fluetuatiók lehetnek. Nem foglalja magában azt, hogy némelykor a kamatok maximumának, illetőleg a 8°/o-nak áthágása okvetlenül büntetendő cselekményt képezne, hanem mindenesetre lehetővé teszi. hogy ott, a hol valósággal uzsora foglaltatik, az megtoroltassék. Módosítványom következőleg hangzik: Módosítvány. Az 1-ső bekezdés helyett teendő : A ki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kamat mellett ad pénz-kölcsönt vagy fizetési halasztást, mely az eset körülményeihez képest aránytalanul magas, az uzsora vétségét követi el és 1 hónaptól 6 hónapig terjedhető fogházzal és 100 forinttól 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (Helyeslés.) A 2-ik bekezdés marad. Rakovszky István jegyző (olvassa a módosítványt). Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök urnak tegnapi napon tett nyilatkozatát követve és a vitát magam is azon mederbe óhajtván terelni, melybe ő azt tegnap kívánatosnak jelentette : felszólalásomat, daczára annak, hogy elvi fontosságú kérdésre vonatkozik, a részletes vitára, illetőleg az l.§-ra halasztottam. (Halljuk!) A jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal szemben a háznak minden tagja igen kedvező helyzetben van a fenforgó tárgynak teljesen objeetiv mérlegelésére nézve, nemcsak azért, mert a mint mindenki tudja, ez a kérdés és annak miféle módon való megoldása nem függ össze a politikai pártok által elfoglalt állással, mint a hogy látjuk és valószínűleg még világosabban fogjuk látni, hogy ezen pártoknak kereteiben mutatkoznak ellentétes nézetek; de főleg azért, mert ezt az alaptételt, a melyből ez az egész törvényhozási aetio kiindul, hogy t. i. az uzsora ellen valamit, még pedig a lehető leghamarább kell tenni, azt az alaptételt, legalább a felszólalások szerint Ítélve, senki sem támadja meg, ez — ugy látszik — az KÉPTU. NAPLÓ. 1881—84. IX. KÖTIT. egész háznak osztatlan meggyőződését képezi. (ügy van!) A meggyőződésnek közössége ebben a pontban, mint mondom, ha talán némi tekintetben megfosztja is a szónokokat a kérdésnek hálás, hogy ugy mondjam, agitatórius oldalától, a mennyiben feleslegessé teszi az uzsora pusztításainak hosszas ecsetelését: másrészről azon kérdés megoldását, hogy melyek tehát a legpracticábilisahb eszközök az uzsora bajainak orvoslására, nagyon megkönynyíti, mert a legridegebb objectivitás terére viszi át a djscussiót. Én ezen előzményből kiindulva, előre is bocsánatot kérek t. képviselőtársaimtól, ha ezen— mint mondám — üdvös ridegség és szárazság az általam előadandókban is némi kifejezést fog nyerni. (Halljuk! Halljuk!) Én ezen szakasz ellen írattam fel magamat; de ezt nem ugy kívánom értelmeztetni, mintha az ezen szakaszban foglalt rendelkezést nem helyeselném. Megmondom mindjárt most felszólalásom elején, hogy az uzsora vétségének egyik ismérvéül, vagyis tökéletesen kielégítő ismérvéül is a törvény által megállapítandó egy bizonyos kamatmaximumnak átlépését tekintem. (Helyeslés több oldalról.) De ezen nézetemnek kifejezésével nem akarom ezt az ismérvet azoknak helyébe állítani, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak; hanem cumulálni kívánom (Élénk helyeslés többfelöl) és ugyanazon bűncselekménynek két különböző fokozatát kívánom megállapítani: egyrészt a törvényes kamatlábnak egyszerű átlépésében, másrészt azon qualificált uzsorában, melyet a jelenlegi tövényjavaslat egyedül vesz büntetendő alapul. (Élénk helyeslés több oldalról.) A kamatmaximum mellett sok mindenféle szempontból lehet érvelni. Történt érvelés a bűncselekmény könnyebb constatálhatósága és ennek folytán a büntetőjogi sanctió érvényesítésének nagyobb biztonsága szempontjából. Voltak és vannak nemcsak ebben a parlamentbe]!, de más országok törvényhozásaiban is olyanok, a kik a kamatmaximum mellett azzal érvelnek, hogy az állami törvényhozásnak a feladata a munka nélkül élvezett tőkenyereséget a vállalkozói nyereséggel bizonyos harmóniába hozni. Én ezen érvelések egyikének sem mellette, sem ellene állást foglalni ez alkalommal szükségesnek nem tartom. Mások sokkal hivatottabbak nálam arra, hogy vizsgálják, vájjon a bűnvádi eljárásnak practicábilitása és a biztos büntetésnek szempontjából milyen előnyöket nyújt az uzsoratörvénynek ilyen vagy amolyan alapokra fektetése. A mi pedig az általam felhozott másik érvelési csoportot illeti, azon nagy kérdést, hogy az államnak positiv intézkedései a társadalmi gazdagság és összjövedelemnek elosztására minő mérvben 30
