Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-174
174. orszácros üMs január 25. 1883. 231 javaslatot, sem azon ellenvetést, hogy azazértsem jó, mert idegen példa után készült, részemről elfogadhatónak nem tartom. A mi a részleteket illeti: fentartom magamnak annak idején, a mennyiben szükségesnek tartanám, nyilatkozni; itt csak Darányi képviselő urnak határozati javaslatára kell még határozottan nyilatkoznom. (Halljuk !) A váltótörvényt nem rég alkottak meg, annak intézkedéseit bővebb megfontolás után állapította meg a törvényhozás. Ha a változásnak szüksége tehát oly rövid idő alatt felmerül, ha oly sok oldalról hangoztattatik annak mellőzhetlensége, annak okait, forrásait, körülményeit kellőleg fontolóra venni s ehhez képest azután intézkedni szükséges. Itt mélyebb és bővebb tanulmányozások nélkül egy nem rég hozott törvényt megváltoztatni sem a politika, sem pedig az időszerűség követelményeinek nem felel meg; de a dolgot megfontolva, az illető szakértők meghallgatása után — a mire nézve helyes Szél Györgynek az az észrevétele, hogy ne csak egyoldalúlag, hanem a népnek több osztályából választassanak meg a szakértők — lehet e tekintetben indítványokat tenni, a javaslatokat, módosításokat czélszerűen alkotva a ház elébe terjeszteni. És miután Darányi képviselő ur indítványa ezt czélozza, miután a, kormányt arra utasítja, hogy a bepanaszolt bajnak orvoslási módját tanulmányozza, hogy léteznek-e azok és mennyiben, megfontolás és tanulmányozás tárgyává tegye, én részemről ezt a határozati javaslatot elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Körösi Sándor előadó: T. ház! (Zaj. Felkiáltások: Eláll! Halljuk.') Előadói jogommal csak igen rövid ideig fogok élni. Erre a rövid időre kérem a t. ház becses figyelmét. (Zaj. Halljuk!) Az általános vitában elmondott érvekre, melyek a törvényjavaslat álláspontja ellen felhozattak, nem czélom most ezúttal itt válaszolni. Az igen t. igazságügyminister ur ezekre általában igen alaposan és behatóan válaszolt. Én tehát csak annyit válaszolok az elmondott érvekre, hogy azok súlya alatt álláspontom iránt megingatva nem érzem magamat. Szükségesnek látom azonban a beterjesztett két határozati javaslatra nézve kijelenteni, hogy én Komjáthy Béla t. képviselőtársam határozati javaslatát, a mennyiben az a kamatmaximum megállapítását kéri, határozottan visszautasítom, azt nem fogadom el. Miért? azt tegnap kifejtettem és ha szükség lesz, majd lesz alkalmam az 1. §-nál kifejteni. Darányi t. képviselőtársam határozati javaslatára csak annyit mondok, hogy a mint mondtam, a váltótörvény nem egy ország törvénye, az nemzetközi intézmény, a felet egy nemzetnek országgyűlése a nélkül, hogy a többi országok váltótörvényeit figyelembe vegye, nem intézkedhetik. Az uzsora ellen nem a váltóképesség veszélyes' hanem a váltóval való visszaélés veszélyes, tehát nem a váltóképességét kell megszorítani, hanem a váltóval való visszaélést kell lehetetlenné tenni. Ez a czélja a jelen uzsoratörvényjavaslatnak. Ez meghagyja a váltó jótéteményét és kevesbbíti, ha nem teszi lehetetlenné a váltóval való visszaélés által okozható károkat. Ez okból tehát én Darányi képviselőtársam határozati javaslatát elfogadom azon szempontból, hogy ezen határozati javaslat a kormányhoz utasíttassák, hogy tanulmányozza, vájjon czélszerű lenne-e és niiképen hazánkban a váltóképességnek megszorítása? Én ebben veszélyt nem látok, mert tanulmányozni mindig okos és hasznos dolog. (Közbeszólások a szélső balról : Különösen a ministereknek!) Csupán egy pár szóval kívánok még reflectálni b. Prónay Dezső képviselő ur állítására, a mennyiben engem névszerint megnevezett és egyenesen reám hivatkozott. Azt állította a t. képviselő ur, hogy a gazda" közönségnek nincs szüksége váltóra. Már bocsánatot kérek, ezen állítását nem fogadhatom el, mert a gazda gépeket vásárol és nincs mindig készpénze, a gépek külföldről hozatnak be, a gazdának váltóra adják s megszoríttatnék a vásárban a gazdaközönség, ha nem birna szenvedő váltóképességgel. Egyátalán a gazdaközönségnek sok szükséglete van s ennek megszerzésére neki a váltó jótéteményeire szüksége van. A váltónak nemcsak rósz oldala van, hanem van jó oldala is. Rósz oldalát korlátolni kell, de jó oldalától a gazdaközönséget sem kívánom megfosztani. Valóságos csapás lenne gazdaközönségünkre, ha a váltó jótéteményétől megfosztatnék. Mind az ipar, mind a gazdászatnak intensivebb míveléséhez elkerülhetlenül szükséges ma már a váltó. Azt monda a t, képviselő ur, hogy a bejegyzett kereskedőkre kell szorítani a váltóképességet. Méltóztassék kereskedelmi törvényeinket megolvasni, oly tág a kereskedő fogalma, hogy abban benne van a hivatalnok, a tanár, a pap, az iparos, a gazda, mihelyt kereskedelmi ügyletet köt. Ezen kivül törvényeink megengedik, hogy minden nagykorú személy bejegyeztethesse magát; tehát, ha akar valaki a váltó jótéteményével élni, akkor bejegyezteti magát, de másrészről az uzsorás ha ki akar valakit zsákmányolni, akkor is be fogja jegyeztetni, ha épen az szükségeltetik hozzá. Én tehát ezen argumentumot el nem fogadom s valami javításnak sem ismerhetem el. A többiekre nem terjeszkedem ki, hanem általában most is azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a t. házhoz, hogy a Komjáthy t. képviselő úr határozati javaslatának mellőzésével méltóztassék általánosságban elfogadni a törvényjavaslatot. (Helyeslés johbfelöl.)
