Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-174

174. ersüáges ilés január 25. 1883. ű>j<j sággal, tisztelt ház? Aregáletiüajdonosok jelenleg megkapják a megfelelő hasznot; teszem, egy köz­ségben 1000 frt regálejövédelmet; lehet azonban, hogy e törvénynek oly üdvös hatása lesz, hogy az lOOOjjfrtos regálé leszáll 500 írtra; de a mely kö­rülménynek csak szivünkből örülhetnénk, mert jele volna népünk józanságának, takarékosságá­nak ; mi pedig a hazára nézve a legnagyobb capi­tális. Nem volna-e almomig helyzet s méltány­talan eljárás: megváltatni már most előre azon községgel az 1000 írtos jövedelmet, holott az kár­pótlásul csak 500 irtot nyerne; kivált, ha a törvény oly értelemben hozatnék, hogy korcsmai hitel egyáltalában"ne legyen. Én feltételezek annyi áldozatkészséget ha­zánk azon nagyrabecsült osztályáról, hogy tekin­tettel azon jelentékeny, nagy erkölcsi előnyükre, melyeket e törvény megalkotásától reménylek, szívesen lemond azon jövedelem-különbözetről, mely reája nézve lehet, nem kedvezi!, de magára az államra nézve annál előnyösebb; mert azt tar­tom :" sarus reipublicae suprema lex esto! (Helyes­lés jobbfelöl.) Széll György: T. képviselőház ! A tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat feletti nézeteimet tüzetesen a „Magyar Föld", e közgazdasági napi­lapunk hasábjain már kifejtem. Nagy megnyugta­tásomra szolgál t. ház, hogy az ott jelzett hiányok itt a t. ház tárgyalása alkalmával több oldalról felismertettek és nehezteltettek. Komjáthy t. képviselőtársam tegnapi szak­szerű és valójában kimerítő előadásában rámutatott általánosságban a bajok és sérelmek forrására, ki­jelölte szintén általánosságban az azok orvoslására vezető utakat és módokat. Azonban nem érintette részleteiben a szükséges eszközöket, melyeket azonban épen most érintetlen hagyni csak azért sem lehet, hogy a beadandó törvényjavaslat a mostani törvényjavaslat sorsára ne jusson. Ugyanis a határozati javaslat t. ház, nem reflectál azon tömeg nyomor okainak kipuhatolása és ennek megszüntetése iránt szükséges intézkedé­sek foganatba vételére. Továbbá ennek követ­keztében t. ház, különösen nem jelöli ki, hogy a képviselőház igazságügyi bizottsága mely szak­férfiakat, minő szakvéleményeket használjon fel a kamatmaximum megállapítására nézve. Ugyan­azért én ezen határozati javaslathoz módosítványt nem nyújtok be. Csak az igen t. igazságügyminis­ter ur nagybecsű ügyeimét arra hivom fel, hogy a mennyiben köztudomású, hogy az uzsora és a káros hitelügyletek különösen a nagy gazdaközönség köréből szedték áldozataikat, a bemutatandó tör­vényjavaslat elkészítéséhez különösen a vidéki gazdasági egyletek, a helyben székelő gazdakör és az országos gazdasági egyesület véleményét kikérni méltóztassék. Továbbá t. ház, én nem tehe­tek róla, de nem habozom kimondani, miként az KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. IX, KÖTET. én agyamba nem férhet az a tudat, miként lehet a gazdaközönség, ezen társadalminagy factor hozzá­járulásának, mondhatni mellőzésével, a társadalom­ban külön kasztot képező elemekből egy testület, értem a börzetestület alkotását megengedni. Es ha már fennáll, a gazdaközönség rovására miként lehet azt különös jogokkal és kiváltságokkal a közjóra irányuló kötelesség teljesítése nélkül fel­ruházni. De t. ház, ezen börze körében jővén létre a legveszélyesebb és a legtöbb káros hitelű kötések, nem-e kötelessége, nélkülözhetetlen kötelessége a törvényhozásnak gondoskodni, mikor a bajt ismeri, hogy a börzejogszokások módosíttassanak. Hiszen t. ház, nekem teljes meggyőződésem az, hogy az uzsora és káros hitelügyletek kérdése a börzejog­szokások módosítása nélkül tisztába nem hozható. Ugyanezért t. ház, e tekintetben is felhívom az igen t. igazságügyminister urat, hogy az alko­tandó törvényjavaslat körül erre is kiterjeszteni méltóztassék nagybecsű figyelmét; de t. képviselő­ház, általánosságban a bemutatott törvényjavaslat még nélkülözi a zálogintézetek kamataira nézve elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket. Tud­juk ugyanis, hogy az 1872: VIII. t.-cz. szabaddá tette a záíogintézeteket, az 1881 : VIII. t.-cz. azon­ban a kamatinaximumot meg nem határozta, hanem megbízta a kormányt, hogy esetről esetre belátásá­hoz képest a kamatot és a díj mennyiséget hatás­körében maga határozza meg. Most jól tudjuk t. képviselőház, hogy a tör­vényhozásnak e meggondolatlan és elhirtelenkedett intézkedése következtében a pesti zálogintézetek, melyek ezüstneműekre, értékekre kölcsönöznek 24 u Á,-kot s ezenfelüli kamatot szednek. Már most t. ház, ennek következtében szintén fel kell hívnom a t. igazságügyminister ur figyel­mét, hogy az alkotandó törvényjavaslatba ez iránt is intézkedést felvenni méltóztassék. Végül t. ház. nem mulaszthatom el mind­annak daczára, hogy nincs itt a t. pénzügyminister ur, az ő figyelmét, illetőleg tehát az igazságügy­minister ur figyelmét oda felhívni, hogy tapasztalt erélyességéről felteszem és azt el is várom, hogy részint az iparos osztály, részint a gazdaközönség vállaira nehezült terhek megkönnyebbítése, részint és különösen a halomról hegygyé emelkedett defi­citünk apasztása végett, a börzekötések és for­galma után prozentuális, vagy bélyegadó kivetésé­ről ennek érdekében szükségelt törvényjavaslat bemutatásával gondoskodni méltóztassák. Hodossylmre: T. képviselőház\(Halljuk!) Habár a törvényjavaslat ellen általánosságban semmi kifogás nem tétetett is és ugy látszik, hogy azt a t. képviselőház általánosságban, egyhangú­lag fogja elfogadni: mindazonáltal már eddig is oly lényeges ellenvetések tétettek az ezen törvény­j avaslatban lefektetett elvek ellenében, hogy én 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom