Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.
Ülésnapok - 1881-172
180 172. országos ülés január 23. 1883. pesek soha 3 ezer év óta egyetlen nemzet testébe sem beolvadni. Az az egész törvény, mely ötödfél sorból áll, hozatott épen akkor, midőn 16 millió forintos államvasút! kölcsön köttetett. Ez is jellemzi azon körülményeket, melyek között az emaneipátió kimondatott. Én azt az egész törvényt nem tekintem egyébnek, mint a nemzet jogainak, a nemzet szabadságának a zsidók kezébe helyezésének, mely semmi más nem volt, mint a nemzet jogainak Ezsau lencséjeért árúba boesájtása. Meglehet t. ház, sőt el vagyunk rá készülve, hogy a mi beadott határozati javaslatunk épen azon tekintet alá fog ma esni, a mely alá a parlament jelen viszonyai között esett másszor is. Meglehet, hogy a tapolczai kérvény felett a ház napirendre fog térni. Ebből azonban ne vonja le senki azon következtetést, hogy ezzel a nemzet jogos kivánságának van elég téve, mert a tapolczai kérvény, meglehet, holnap tízszer annyi aláirással s lehet holnapután 100-szor azután 100,000-szer annyi aláirással ismét a ház asztalára fog kerülni s akkor be fog állani azon különös helyzet, hogy méltán fogja kérdhetni a magyar nép, vájjon a magyar parlament csakugyan a souverain nép kifolyása-e, vájjon csakugyan a magyar nép érdekeit képviseli-e? Én nem akarnám azt, hogy a nemzet örökös küzdelemben éljen a nélkül, hogy czéljait elérni tudná. Én azt akarom, hogy a szabadság és haladás terén minéleló'bb megközelítse azon czélt, melyet elébe a korszellem s saját jól felfogott érdeke kitűz. És meg vagyok arról győződve, hogy ezen czél csakis az emaneipátió eltörlése által érhető el és meg vagyok arról győződve, hogy a magyar nemzet előbb-utóbb hozzá is fog járulni ellenállhatlanul a mi eszméink szentesítéséhez. Pártolom Istóczy t. barátom határozati javaslatát s az esetben, ha az el nem fogadtatnék, csatlakozom Verhovay határozati javaslatához. Elnök: Mielőtt a tanácskozást folytatnók, méltóztassék a t. ház egy főrendi izenetet meghallgatni. B. Nyáry Jenő, a főrendiház jegyzője : Nagyméltóságú elnök ur! T. ház! A inéit, főrendek megbízásából vagyok bátor jelenteni, hogy a főrendek az 1881 : IV. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslatot mai ülésükben érdemlegesen tárgyalták s változatlanul elfogadták. Van szerencsém az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot ezennel átnyújtani. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnöki Ekként az 1881-iki IV. t.-czikk módosításáról szóló törvényjavaslatra nézve a két ház közt teljes egyetértés jővén létre, nevezett törvény czikk legfelsőbb szentesítés czéljából szokott módon hódoló tisztelettel ő Felségéhez fog föl terjesztetni. Herman Ottó : T. ház! Azzal a kijelentéssel kezdem beszédemet, hogy ha a t. előadó ur az ő emelkedett hangú beszédében a jogegyenlőséget mint eszményt értette, azt hiszem, hogy akként értette, hogy ezen eszmény senki által meg nem tagadható: akkor én, ha a kérvényi bizottság határozati javaslata a jogegyenlőség védelmére kel, vagyis annak megtámadhatatlanságát akarja enuntiálni, azt a magam részéről elfogadom. De, hogy a jogegyenlőséget a gyakorlati élet postulatumaival szemben is, társadalmi mozgalmak pillanataiban mindig csak eszmény alapján lehessen alkalmazni az életre, ezt én — sajnálom — de kénytelen vagyok tagadásba venni. (Helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! bármily magaslatra emelkedjenek a beszédek patbosban, bármiként utaljanak a történelem tanúságára, egy elől nem zárkózhatnak el és ez az, hogy nekünk concrét helyzettel van dolgunk, (Helyeslés a szélső balon) melyet én sem tréfásan, sem burkoltan, hanem nagyon komolyan vagyok elhatározva venni. (Helyeslések.) T. ház, midőn a magyar alföld egyik városában bevonulás történt, olyan bevonulás, minő történt a múlt vasárnap Kecskemét városában, ez komoly jellegű, bármily csekélynek nézte is a ministerelnök ur. Tény az, hogy ez Kecskemét városában ' történt s midőn nekem közvetlen tapasztalásból tudomásom van, hogy Magyarországnak legmegbízhatóbb elemei fel vannak kavarva, hogy a társadalomban mélyen lüktet a baj, akkor könnyű szerével elmenni egy ilyen kérdés felett, szerintem nem okos, nem is politikus. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Ha az áramlatokat megfigyeljük, úgy a mint azok most Magyarországon jelentkeznek, megtalálhatjuk a mai nyilatkozatokban is, némelyek könnyedén veszik, némelyek nem mennek a voltaképeni okokra, hanem veszik némi történelmi alapon mégis csak fölszinességgel, mások ide állítják a gyűlöletet, a mi szerintem vak. Mind a három irányban elindulva, egyenkint nem fogjuk megtalálni szerintem a baj orvoslását. A baj t. ház sokkalta mélyebben fekszik. Én részemről már ezelőtt két évvel az irodalom terén kifejezést adtam annak, hogy véghetetlenül csalódnak azok, kik a zsidókérdésnek létezését Magyarországon tagadják. E kérdés tényleg megvan, ennek lüktetése érezhető és bekövetkezhetnek külső események, melyek e kérdést ki fogják domborítani, melyek ennek hatását szaporítani fogják, melyek a mozgalmat ki fogják terjeszteni és mélyíteni. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.)
