Képviselőházi napló, 1881. IX. kötet • 1883. január 12–január 31.

Ülésnapok - 1881-172

172- orsróg~s ülé* jaunÁr 23 1883 179 a társadalom szivében, időszerűnek látta a „Pester Lloyd" fájdalmasan visszaemlékezve a múltra, hogy felkiáltson: hová lett azon boldog idő, midőn a nemzetet a közjogi viták foglalkoztatták. Ebből azon tanúságot merítettem, hogy a zsidó, ha függetlenségi pártinak vallja is magát, nem történik másért, mint a köztük kicsinált szerepek beosztása kedveért és hogy a zsidóságnak egyáltalában nem áll érdekében, hogy Magyarország bármikor is független és önálló állam legyen, sőt ellenkezőleg, a üsidó fajnak az áll érdekében, hogy a közjogi viták ad graecas calendas elhúzódjanak. A mi t. ház, Jókai képviselő ur beszédét illeti, bátor leszek arra egy pár észrevétült tenni. 0 ugyanis azt állította, hogy maga a társadalom az oka, hogy a zsidók oly hatalomra, erőre és túlsúlyra vergődtek, hogy zsidó kérdésnek kellett magát felvetni. Velünk szemben hivatkozik saját kerületének helyzetére és azt mondja, hogy a székelyek közt nincs egyetlenegy zsidó sem, ennek pedig az az oka, mert a székelyek egy fokkal, egy árnyalattal takarékosabbak, jobban tudnak gazdálkodni, mint a magyarországiak. Én nem ismerem az ottani viszonyokat, meglehet, hogy jobban gazdálkodnak, meglehet, hogy takarékosabbak ; de azt tudom, hogy nem csak ott nincs azért zsidó, mert egyetlen talpalatnyi föld megvásárlását sem engedik ki kezükből a zsidóknak a keresztyén lakosok, hanem itt Magyarországon is vannak olyan vidékek, a hol hasonló okból egyetlen egy zsidó nincsen és mégis az egész vidék zsidóellenes; ott pedig, a hol el van terjedve a zsidóság, mint teszem a felvidéken, épen a t. előadó ur megyéjében, mondhatom, hogy ott a zsidókérdés hatalmasan dominálja a helyzetet. De ott már mitsem használ a székelyekéhez hasonló ellensúlyozó eljárás; ugyanis példát tudok felhozni, oly vidékről, hol szintén megkísérelték a zsidóság kiszivattyúzási eljárása ellen verseny által az ellensúlyozást. Épen a t. előadó urnak megyéjében is terek egy községet, a hol egy keresztény ember kivette a regálét haszonbérbe, hogy ez által útját vágja annak, hogy abba a községbe a zsidóság Gralicziából betoluljon. Midőn kivette a regálét, ezzel azonnal kitette magát a vidékbeli zsidóság nagymérvű öldözéseinek, a mi annyira ment, hogy végre házát felgyújtották, sőt mérgezési kisérletí'kkel is megtámadták, a mely mérgezési kísérletnek a családjához tartozó egy tag áldozatul is esett. Minálunk tehát fájdalom, a szabid versenynek a törvények által még csak megvédett tere s'ncs, mert hiszen zsidóval szemben melyik törvénynek végrehajtásával és ki védetik meg egy ily zsidó merényletek ellen a megtámadott szegény keresztény embernek élete és anyagi érdeke. Jókai t. képviselő ur még azt is érdemesnek tartotta felhozni, hogy az ő kerületében Sepsi-Szent-Györgyön milyen szép iskola van, oly szép t. i, hogy az oda illenék Nyíregyházára vármegyeházának is. Én nem tudom, milyen a sepsi-szent-györgyi iskola, meglehet, hogy nagyon szép; de azt az egyet mondhatom, hogy a nyíregyháziak a maguk törvényszéki épületével teljesen meg vannak elégedve. Ha pedig még a sepsi-szent-györgyi iskolát is mellé tennék, akkor Szabolcs vármegyének mindenesetre két törvényszéki épülete volna és én akkor első sorban is Jókai ur igazságszeretete iránt tiszteletből indítványoznám, hogy azt a szobrot, a mely ma a nyíregyházi törvényszék épületének homlokzatán van, helyezzék át a Jókai t. képviselő ur iskolából átakv kított uj törvényszéki épületére. Ott aztán ezen szobor, melynek egyik kezében az igazság mérlege van, a másik kezével pedig az égre emelve mutat s mely a maga mostani helyén Justitia istenaszony szobrát ábrázolja , hihetőleg azt jelentené, hogy „ott fenn van az igazság!" T. ház! Ha joguk van a hatalmaknak a politikai egyensúly fentartásában keresni a béke okot s ennek kedvéért sokszor egyes hatalmi túlterjeszkedések ellen még az úgynevezett rettrorád politika árán is gátat vetni, miért ne lehetne joguk a uépeknek, kik a hatalmasságoknál szintén nem kevesebb fontosságú jogokkal bírnak, egyes faj túlterjeszkedése, pusztítása és káros törekvései ellenében jogmegszorító intézkedések által határt szabni? Ha Európa legszabadelvűbb államaiban, például Svájezban a kantonok az eltörölt halálbüntetést újra visszaállították, ha Németországban a socialis democratiat érdemesnek találták üldözés alá helyezni, ha Franeziaországban a szerzetesrendeket eltörölték, sőt az országból ki is űzték, ha Amerikában a chinaiak bevándorlása és általában a dunaiak ellen és a mormonok visszaélései ellen szükségesnek látták megfelelő és gyors intézkedéseket tenni: én nem látom át, miért lenne épen csaK a zsidó azon grata persona, melynek vizsszaéiései, társadalomellenes törekvései és népiontó cormptiója ellen még csak érdemesnek se tartassék kevésbbé is orvosszerekhez folyamodni. A nemzet megadta nekik egy önfeledt perczében az 1867 : XVII. törvényezikkben a jogegyenlőséget, megadta a nélkül, hogy annak feltételeit megvizsgálta volna. Tette ezt a nemzet azon hiú reményben, hogy a zsidók átértve a haladás és szabadság magasztos szózatát, be fognak olvadni a nemzet testébe. Megtörtént-e ez ? beolvadtak-e? 14 évi jogegyeuloség után sem voltak képesek beolvadni, a mint nem voltak ké23*