Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-148
148. «t-»£g»» üléa.tleeztmber 7. 1SS2. 89 Tibád^Antal jegyző (olvassa): Összesen: 65,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevételek 8420 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Vizi utak kezelése, fentartása és építése. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 5. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 4. czím. Vizi utak fentartása és építése. Kiállások, a) Kezelés. Személyi járandóságok és dologi kiadások, összesen 70,105 frt. Thaly Kálmán: T. ház! Már jeleztem előbbi igénytelen felszólalásom alkalmával, hogy a vizi utak és csatornák kérdéséhez külön óhajtok szólani. Miután azonban a t. közmunka- és közlekedési minister ur Szederkényi és Hennán t. képviselő urak felszólalásaira néhány érdekes megjegyzést tett, méltóztassék a t. ház kegyesen megengedni, hogy a minister ur e megjegyzéseinek egynémelyikére refleetálkassak. A t. minister ur ezekkel a szavakkal fordult t. képviselőtársaimhoz, midőn tőle programmot követeltek, hogy a t. képviselő urakat bántja a kíváncsiság. Ipsissima verba. Hát t. képviselőház, már én engedelmet kérek, mikor egy kötelességét komolyan vevő képviselő a ministertől. a ki újonnan vesz át valamely tárezát, kívánja táreza-politikáját előadatni, azon váddal találkozik, hogy bántj a a képviselő urat a kíváncsiság, én nem tudom, vaijon akkor azon képviselő, vagy a minister fogja-e fel komolyan kötelességét és kicsoda kicsinyeskedik; azon képviselő-e, a ki az új közlekedési minister programmját kívánja ismerni, vagy a minister. a ki ily jogosan megkívánt programm előterjesztési kérést kíváncsiságnak nevez. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A minister ur mégis megfelelt némileg t. képviselőtársaim kívánságának, a mennyiben közben előadta, hogy nem annyira rendszer-változás, mint személy-változás történt a táreza-csere alkalmából. Hát ez is válasz; ezt is tudomásul vettük. A mi a rendszer-változást, vagyis inkább az előbbeni minister urnak rendszer nem változását, hanem elfogadását illeti, a mostam minister ur által, azt a vasúti politikát illetőleg nem kárhoztatom, miután az osztrák államvaspálya-társasággal kötött s az egész ház helyeslésével elfogadott szerződés még a régi minister müve volt s ha mindenütt az előbbi minister nyomdokain halad a jelenlegi minister ur, ugy nem fogja éles támadásra provocálni e tekintetben az ellenzéket. De a minister ur már egy más kérdésben, melyet szintén csak ugy mellékesen hozott fel, ellentétbe jöttezen nyilatkozatával. (Halljuk! a szélső balon.) Ugyanis a minister ur azt mondotta, hogy a vizi utak tekintetében óhajtaná, hogy már 1867 óta több történt és rendszeresebben történt volna. KÉPVH. ÍTAPLÓ. 1881—84. VIH.KÖTIT. Ezzel elkárhoztatta az eddigi közlekedési ministereknek a vizi utak tekintetében követett rendszerét, ezzel azt jelentette ki, hogy e tekintetben rendszerváltoztatásra készül, tehát ellentmondott előbbeni általános nyilatkozatának. Ezt ismét constatálni akartam. A t. minister ur, sok tekintetben méltán hivatkozott az ő főldmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister' korában szerzett érdemeire. En ezekről az ellenzéki padokról hivatkozhatom multamra, hogy fordultak elő esetek, mikor ezt elismertem némileg — mert mindig van annyi bátorságom — politikai álláspontom hiven megtartása mellett — hogy ott, hol valóban üdvös, vagy jó eredményt látok, a mostani kormány részéről is, azt nyíltan elismerjem. A minister urnak a mezőgazdaságterén csakugyan vannak ilyen érdemei, például a marha fajok nemesítése, tenyészbikák kiosztása és a eulturmérnöki intézmény behozatala által, szóval én nem akarom ezt tagadásba venni, mint ő maga is önérzettel hivatkozottra; azonban tegyük fel, ha a t. minister ur szorgalmas és jó kereskedelmi minister volt is — noha tárczájának minden ágazatára nézve ezt nem ismerhetem el—de még is mai felszólalásának egyik részéről azt következtetem, hogy ha jó minister volt is mint földmíveiésiminister, de rósz historicus. Ugyanis azt monda: Árpád apánk idejében azért volt jobb állapot, mert lovon jártak. Bizony jártak szekéren is. Méltóztassék visszaemlékezni, Árpád apánknak, mikor beköltözött, sőt többet mondok, Atillának is egész tábora volt szekerekből, márpedig az akkora mint a milyen szekértábor Atillának táborát körülfogta, az aíféle margitai, szolnoki utakat meg nem köszönte volna, a minők mai napság léteznek. Ezt csak mellékesen akartam megjegyezni. A mi a vizi közlekedési utakat illeti, az véghetetlen nagy fontosságú kérdés. Mindenki tudja, a ki közlekedési ügyekkel foglalkozik, hogy a viteldíjtarifák mennyire össze hasonlíthatlanul alacsonyabbak a vizi utakon, mint a vasutakon. A t. minister ur csak pár nap előtt jelentette ki, hogy tudomásalvanróla, hogy a Duna gőzhaj ózási- társulat az idei gazdag termés alkalmával a nyugati irányban majdnem kétszer annyi gabonát szállított, mint a Duna két partján elvonuló két vasút. Az kettős áldás volt rajtunk: az egyik, a jó termés, a másik, hogy a Duna gönyő-dévényi ága jól viselte magát. Ezen vizi ut, melynek siralmas állapotát már egyszer fejtegettem a t. ház előtt, az idén a. Duna kedvező vízállása következtében nem tagadta meg a szolgálatot, szeptember—október hóban, a mely hónapokban leginkább szükségünk van a gabonakivitel tekintetében ezen Dunaágra. Habár véghetetlenül fontosnak tartom ezen ügyet, most nem akarom ä t. ház figyelmét e tárgynál sokáig igénybe venni, minthogy ezzel —- mint mondám — már tüzetesen foglalkoztam máskor; tehát csak rövi12