Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-148
148. országos filí» dai»»mber 7. 1882. 81 vétkezése az lenne, hogy nem csak időszakilag akkor, midőn az időjárás megengedi, hanem helyes beosztás mellett az egész év folytán meg lenne az egészséges forgalom. A t. ninister ur figyelmébe ajánlom tehát azon kérdést, vájjon Magyarország vasúthálózata mellett nem okvetlenül szükséges-e a mellékhálózat előkészitéséről is gondolkozni s vájjon nem épen a fővonalok volnának-e azok, melyek a mellékközlekedés elümozditására legjobban hivatvák, mert hiszen saját érdeküket mozdítják elő vele? (Helyeslés a szélső halóidalon) Elnök: Szólásra senki sem levén feljegyezve, a vitát bezárom. A minister ur kivan szólani. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: A kőutak kérdésénél t. ház Szederkényi Nándor és Herman Ottó képviselő urak megjegyzéseket tettek. Szederkényi képviselő urat, mint már némelyeket rendkívül bántja a kívánság megtudni, hogy mi történt a ministerium kebelében, hogy a földmivelési minister közlekedési ministerré lett, a háznak egyik tagja ministerré lett s egyik volt minister kilépett a kormány kebeléből. Megvallom, nem tudom mi közvetettséggel birna ez a budget kérdéséhez, de hát minden esetre oly kérdés, melyet bármely képviselő felvethet.Egyébiránt méltóztatnak tudni, hogy midőn egyes minister változik, az nem jelent rendszerváltozást, hanem gyakran nem egyéb, mint hogy személyes viszonyok folynakbe a tárczacserélésrc, melyek a rendszerváltozást nem hozzák magúkkal. Thaly Kálmán (Közbeszól): Csak ezt akartuk tudni! B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister : Ezt egyébiránt tudhatták volna s azt gondolom, hogy ha higgadtan megitélték volna a dolgok állását, tudták is volna. (JJgy van! jobb felől.) Egyébiránt ez nem azt teszi, hogy egyátalában ne volna szükséges különösen a közgazdaság mezején egyet és mást tenni, mi eddig nem történt és nem azt teszi, hogy a közlekedés mezején az elindult működés folyamán kitűnő irányváltoztatásokat szintén ne kelljen megtenni. Én megvallom, sokkal inkább vagyo k a tettnek, mint a szónak embere. Sajnálom, hogy kénytelen vagyok rá hivatkozni: én nem mondtam ezifra programmot, mikor a kereskedelmi ministeri tárczát átvettem és mégis dicsekedhettem az ellenzék elismerésével is, hogy volt némi csekély sikere gyenge működésemnek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Sokkal jobb szeretem, ha utólag elmondhatom: ezt meg ezt cselekedtem, mint hogy ezifra szavakból rámát csináljak, mely mindvégig a kép beleillesztésére vár. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt azon kellemes helyzetben vagyok, hogy mihelyt a t. képviselő urak a nagy átalá- j j nosságokat elhagyva, egyes kérdésekre térnek át, azokra tudok felelni. Például Szederkényi t. képviselő ur miután neheztelte, hogy miért nem adott a kormány olyan felvilágosításokat, a milyeneket ő tartott helyesnek, rátért a közmunkára és rátért a kőutak kérdésére. Ezekről már tudok némelyeket mondani. A legelső, mit e tekintetben kiemelhetek az, hogy t. képviselőtársam a közmunka kérdéséről először azt mondta: ott állunk, a hol évtizedekkel ezelőtt; másodszor azt, hogy a közmunkakezelés legalább műszaki szempontból, az arra vonatkozó tervek elkészítése az államépítészeti hivataloknak adatott át. Szederkényi Nándor: Én a közmunkatörvény hiányát említettem. B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Tehát atörvény hiányát. De méltóztassék megengedni, van sok olyan kérdés is, amely néma törvény által oldatik meg,hanem intézkedések által. Törvényes intézkedés volt az, mely felállította az államépítészeti hivatalokat, mely kimondta, hogy ezek fogják kezelni a megyékben az eddig a megyei mérnökök által kezelt ügyeket. Ez elvi kimondás jelentékeny tény. De ha azt kérdi tőlem valaki, vájjon ugy tartom-e, hogy meg van állapítva a viszony, melyben az államépítészeti hivatal a törvényhatósággal van, elismerem, hogy ez nincs. Erre azonban nem szükséges törvényhozási intézkedés, ez szabályrendelet útján is megtörténhetik. És én biztosíthatom a t. képviselőházat, hogy már is gondolkoztam e dolog felől, pedig oly rövid idő óta vagyok e tárcza kezelője, hogy valami nagyszerű dolgot tőlem eddigelé a t. képviselő urak sem várhattak. Gondolkoztam róla, hogy rendezve legyen e viszony és tisztába hozassék, hogy miután e hivatalok kötelesek azon teendőket teljesíteni, melyeket eddig a megyei mérnökök teljesítettek, hogyan történhessék ez lehetőleg simán, hogy illetőségi összeütközés és keresztülviteli nehézségek fel ne merüljenek. Egyébiránt tudjuk, hogy a közmunkának kivetése, nagyságának megállapítása és a közmunkaerőnek felhasználása tekintetében nagyon sok mindenféle történik ugy, a mint nem kellene. E tekintetben törvény nélkül is lehet oly intézkedéseket tenni, a melyek nagy becsű ek lehetnek. Remélem, hogy sikerülni fog ennek gyakorlati megoldása, legalább törvény nélkül is. Nem óhajtom szavaimat ugy magyaráztatni, mintha a közmunkatörvény behozatalától idegenkedném, de azon törvényjavaslatot, a mely benyujtatott és a mely tárgyalíatottt, ezen alakban benyújtani nem szándékozom. Aközmunkaügygyel foglalkozom és remélem, hogy a közmunkatörvényjavaslatot nem valami hosszú idő múlva be is nyújthatom. Időt erre nem akarok mondani, mert nincs kényeseid*, mint e tekintetben parlamenti munkálataink között egy határozott időnek kijelölése.
