Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-147
147. országos ülés deczember 6. 1882. 57 telesen olt, a hol múlhatatlan szükség van reá, de nem általánosságban, mert az ország azt jelen pénzügyi helyzetében meg nem bimá. A kormány ezen költségvetés előterjesztésénél már is tanújelét adta annak, hogy a kisebb fizetésű tisztviselők helyzetén segíteni óhajt, különösen a fővárosban levő tisztviselők lakpénzét illetőleg, mely csakugyan nem volt arányban a tényleg fizetett lakbérrel, (Ugy van! jobbfelöl.) He ez a kormány erre vonatkozó intézkedéseinek legcsekélyebbike; mert méltóztassék csak megtekinteni azon intézkedésemet, mely különösen a pénzügyi tisztviselőkre vonatkozik, a kiknél csakugyan a kisebb fizetéssel, 500—600 fittal birok létszáma, szemben a nagyobb fizetéssel ellátott tisztviselőkével csakugyan nem állott arányban. En ezen tisztviselők sorsán, a kik mint gazdasági, mint számtisztek, mint adótisztek vaunak alkalmazva, az által igyekeztem segíteni, hogy helyesebb arányt hoztam létre, a mennyiben nagyobb számmal vannak már nagyobb fizetéssel ellátott tisztviselők bevéve, még pedig ugy, hogy a most alkalmazottak közül számosan nagyobb fizetésbe léphetvén, az 500—-600 forint fizetéssel ellátott tisztviselőknek ezentúl nem kellene! annyi ideig várni, mig nagyobb fizetésbe juthatnak. E tekintetben tehát azt hiszem, sok történt, hogy az alsóbb tisztviselők helyzete javiítassék. Nem zárkózik tehát el a kormány attól, hogy a tisztviselők sorsán javítson és nem áll tehát az, hogy egyátalában semmit sem akarna tenni a koimány e tekintetben, mert igenis kivételesen tett és jövőre nézve is tenni fog; hanem hogy általánosságban fizetésfelemelést hozzon javaslatba, ezt az ország pénzügyi helyzete nem engedi meg. A mi az Ugron Ákos képviselő ur által felemlített eseteket illeti, hogy t. í. a kereseti adó kiszabásánál mily rendkívüli hibás eljárás követtetik, bátor vagyok a t. ház figyelmét arra irányozni, hogy ezen kereseti adó kivetésére a kormánynak csak a legvégső stádiumában van befolyása. Első fokban ugyanis az adókivetési bizottságok állapítják meg a keresi adót, másod fokon az adófelszólamlási bizottságok határoznak és csak a legvégsőbb fokon történik a fellebbezés a pénzügy ministerbez. De ekkor is a törvény értelmében csak akkor változtatja meg a kereseti adó mennyiségét, ha a két első fórum végzése nem egyenlő, mert ha egyenlő, akkor a pénzügy mini ster nem is változtathat a dolgon. A dolgok ily állásában tehát, ha történik hiba, ne méltóztassanak ezért a pénzügyministert hibáztatni, a kinek a törvény értelmében erre alig van befolyása. Megengedem, hogy egyes visszásságok fordulnak elő, hogy egyesek nagyobb adóval rovatnak meg, mint azt az illető, vagy a hozzá közel állók méltányosnak hiszik: de ha KÉPTH. NAPLÖ 1881 — 84. VIII. KÖTET. méltóztatnak tekintetbe venni ezen adó természetét, kénytelenek bevallani, hogy ezen adó aránylag könnyebben viselhető, mint bármely más, pl. a föld- vagy házadó; a mi onnan van, hogy a kereseti adónál mindig nehezebben lehet megállapítani a valóságos jövedelmet, mint más egyenes adónál. Azért, ha van is egyes esetben visszásság, azért ezt általánosságban mondani nem lehet. A t. képviselő ur szememre vetette, hogy a vadászati adóra nézve tett intézkedésem ellenkezik a törvénynyel. Azt az észrevételt tette ugyanis a t. képviselő ur, hogy most a vadászati jegyek egész évre adatnak ki 12 írtjával, holott ezelőtt félévre szoktak 6 írtjával kiadatni. Hát a t. képviselő urnak azt vagyok bátor erre megj jegyezni, hogy épen az az intézkedés, hogy a I vadászati jegyek 12 írtjával egy évre szólanak, alapszik a törvényen: azon előbbi intézkedésem, | mely szerint félévre adattak ki 6 írtjával a vadáI szati jegyek, ideiglenes természetű volt és ugy j történt, hogy azt reméltem, hogy a vadászati | adó módosítására vonatkozólag beadott törvény| javaslat idejében törvénynyé fog válni. Úgyde | az hosszabb idő múlva sem következhetvén be, j nem tehettem mást, mint hogy a törvény értelI mében a vadászati jegyeket a félév lejárta után I egy évre rendeltem ismét kiadatni. A mi a képviselő urnak a szeszadóra vonatkozó kérdését illeti s azon panaszát, hogy ez iránt még most sincs törvényjavaslat a ház előtt, kijelentettem, hogy senki őszintébben nem óhajtja, mint én azt, hogy a szeszadó módosításáról szóló törvényjavaslat a ház előtt lehessen és törvénynyé váljék; és erre nézve minden intézkedés meg is történt. Méltóztatik azonban tudni, hogy a monarchia másik felével fennálló vám- és kereskedelmi szövetség szerint, ily tárgyban életbe nem léptethető egy törvény addig, mig a monarchia másik törvényhozása hasonló alapelveken szerkesztett törvényt nem hoz. Erre nézve már a szükséges lépések megtétettek, a kérdés nem nyugszik és nem kerülte talán el a képviselő ur figyelmét, hogy Ausztriában már tanácskoznak a kérdésről. Áttérek t. ház Helfy képviselő urnak azon észrevételeire, melyek a költségvetés belső berendezésére vonatkoznak. Azt hiszem, hogy bármely rovatban és füzetben jelenjék is meg az államadósság, az mindig önálló czímet képez és külön bírálandó meg; de abból, hogy az államadósságok az első füzetben foglaltatnak, nem S következik, hogy azok a pénzügyminister hatás] köréből kivonatnának, mert azokért ép ugy felelős a pénzügyminister, mintha a harmadik füzetben foglaltatnának. | A képviselő ur a közösügyi kiadásokat is 8
