Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-147

í 147. országos ülés äefzember 6. 1882. a pénzű gyministerium füzetébe kívánta volna tétetni. Engedelmet kérek, a közös" költségek, kivéve az előirányzat készítésekor való befolyást, nem illetik a pénzügytoinístert, mert a katonai és diplomatiai kiadás nem a pénzügyininkterre tartoznak; a fedezet kérdése pedig csakugyan a pénzügyminister tárczájába foglal helyt Ennélfogva azt, begy a kozösügyi kiadások a pénzügyministerium íüzetébe vétessenek nem találnám indokoltnak. A képviselő ur azt mondja, hogy nem lehet eligazodni a kezelési költségeken, mert azok össze-vissza hányva vannak; bár megengedi a képviselő ur, bogy nem szándékosan. A kezelési költségeknek különféle neme van. Először a tisztán administrativ költségek, melyek részint a központban, részint künn a vidéken fordulnak elő; vannak bizonyos jutalékok, melyek némely adók beszedéseért fizethetnek és más természetűek, mint a közigazgatási költségek és vannak bizonyos jövedelmi ágaknál, mint például az államjószágoknál, a só- és dohányjövedéknél termelési költségek, melyek szintén nem administrativ kiadások. Ezeket mind egy összegben feltüntetni akarni, sokkal nagyobb zavart idézne elő, mint a jelen beosztás szerint. De megengedem, hogy e tekintetben sokkal egyszerűbb és világosabb és áttekinthetőbb lenne a költségvetés, ka nettó költségvetést használnánk; a mostani azonban egyszerű következése a brutío költségvetési rendezernek, melyet a törvényhozás elfogadott. Az alapokra nézve szintén zavarosnak találja a képviselő ur a költségvetést s azt hiszi, hogy ezekre valami külön személyzet van rendelve. Ezzel semmi külön személyzet nem foglalkozik és minthogy a személyi tételek speciálisáivá vannak a legnagyobb részletességgel, a költségvetésben előforduló egyéneken kivül egyetlen egyet sem lehetne alkalmazni. Vannak ugyan bizonyos alapoknál, például a földtehermentesítésnél, a szőlődéz?ma-vá1íságnál bizonyos jutalékok felv éve és a pénzügyministeriumnál viszont bevételbe téve; de ebből nem az következik, hogy bizonyos tételek külön fizettetnek, hanem az, hogy mivel az állam ezen alapokat kezeli, az erre tett kiadások bizonyos része az államnak megtéríttetik és pedig felfogásom szerint, helyesen. A t. képviselő ur beszélt azonkívül az államadósságok után fizetett jutalékokról, hogy azok mire vonatkoznak. Nem hiszem, hogy akármely bankház minden jutalék nélkül az állam részére bizonyos fuuktiót elvállalna és megtérítés nélkül költségeket teljesítene. Hogy ezen jutalékok magasak-e, vagy csekélyek, az felfogás dolga és részben függ a kölcsön kötésekor fenforgott conjecturáktól. Ezen jutalékok szerződéseken alapulnak, melyektől eltérni nem lehet. De ha összehasonlítom az általunk fizetett jutalékokat azokkal, miket más államok fizetnek, a mieinket magasaknak egyátalán nem tekinthetem. Az összeg lehet egészben nagy, de a jutalékok nem magasak. Beszélt a t. képviselő ur a pénztári jegyek forgalmáról is és hibáztatja, hogy ezekről kimutatás nem tétetett közzé időközönként. Ha a t. képviselő ur megnézi a hivatalos lap közléseit, meg fogja találni hónapról hónapra a pénztári jegyekről szóló kimutatásokat. Tehát a kívánság, melynek a képviselő ur most kifejezést ad, már évek óta teljesítve van. A pénztári jegyekre vonatkozó másik ellenvetésére, mely szerint a pénzügyminister helytelenül járt el, hogy a kamatlábat felemelte s azt bizonyosan már meg is bánta, kijelentem, bogy én semmikép sem bántam meg, mert elhatározásom a pénzügyi hekyzet követelménye volt. Mikor Európában minden bank emelte a kamatlábat, Kénytelen voltam én is ezt követni, mert ha nem tettem volna, annak következése az lett volna, hogy mindenki, a ki másutt öt-hat kamatot kaphat, nem hagyja a kincstárnál pénzét négy és fél kamatra. A mit a t. képviselő ur a költségvetés berendezésére mondott, arra nézve azt jegyzem meg

; hogy én a költségvetés ezen berendezését, mely már évek óta gyakorlatban van, helyesnek tartom s azon változtatni nem szeretnék. Ez nemcsak az én nézetem, hanem a t. ház két szakbizottságáé is, a pénzügyi és zárszámadási bizottságé, melyek helyesnek tartják a jelen berendezést. És minthogy én igy vagyok meggyőződve, a t. képviselő ur ebbeli kívánságának megfelelni nem tudok; és pedig nemcsak azért, mert ezt a berendezést tartom helyesnek és mert a t. képviselő ur jelen felszólalásában nem mondta meg, mit tartana helyesnek, hanem azért is, mert a költségvetés berendezésében bizonyos állandóságot szeretek megtartani még akkor is, ha egyes részletben netalán jobbat érhetnék is el. Mert én nagy bajnak tartom a berendezés folytonos változtatását, minthogy ez a múlt évekkel való összehasonlítást szerfölött megnehezíti. Kérem a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Ugron Ákos: A t. pénzügyminister uraz én szavaimat félreértette és igy kénytelen vagyok előadásom értelmét constatálni és elmondani, mit akartam én kifejezni s mit akartam kérni a í. pénzügyminister úrtól. {Halljuk!) A kereseti adókivetéséért én nem okoltam a t. minister urat, hanem arra kértem, méltóztassék közegeit oda utasítani, hogy az illető iparosok magas kereseti adóval ne sújtassanak, mert tudjuk, hogy a kereseti adó kivetésénél a bizottságban a kormány közegei dominálják a hely-