Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-162

162. országos ülés január 11. 1883. 3S5 biró kellene, ba azt kivánnók, hogy minden apró ügy a legfőbb itélőszéknél és a kir. táblá­nál tüzetesen tárgyaltassék, mely kívánat telje­sítése, meglehet, az anyagi hiány, de különösen a pénzügyi szempontnál fogva kielégíthetlen. Én azt hiszem, sokkal jobb garantia nyujtatik az állampolgároknak abban, ha az első bíró­ságok is, hol utoljára is majdnem ugyanazon qualifieatióval felruházott birák fognak ezen ügyekről ítélni, behatóbban é» szorgalmatosab­ban fognak ezen ügyekkel foglalkozni, mintha azok a sokkal fontosabb ügyek mellett a kir. tábla és a legfőbb ítélőszék által döntetnek el. Az okokra néive, a melyek miatt a hátralékok nagyon felszaporodnak, a vélemények eltérnek. Veszter képviselő ur azt említette, hogy a kisebb ügyek felszaporodásának az az oka, mert a leg­főbb ítélőszék judieaturája nem egyöntetű. Choriu Ferencz képviselő ur a felszaporo­dásokat abban találja, hogy az alsó bíróságok rosszul ítélnek és így a felek kénytelenek a felebbezéssel élni. Végre Lázár Ádám képviselő ur, azt említette, hogy ezen ügyek azért szapo­rodnak, mert igen sok magánjogi kérdés a bün­tető eljárásra tereltetik. Azt hiszem, ez utóbbinak van legtöbb alapja, mert igaz, hogy a felek azon utón iparkodnak orvoslást keresni, a melyen a legkevesebb költ­ségek okoztatnak. De ezen perlekedési viszke­tegen segíteni nézetem szerint csak ugy lehet, ha azon út és mód elzáratik, a melyen az ügyek végig mehetnek az összes bíróságokon. (Helyeslés jdbbfélől.) Van hasonlat ezen ügyek és a bagatell ügyek közi. Azokra nézve a jogi theoria jaj­veszékelt s azt mondta, hogy a bagatell-ügyek­ben követendő eljárás által a polgárok magán­jogi érdeke fog sértetni s az élet azt bizonyí­totta, hogy ezen ügyek ily elintézése által, még ha néha igazságtalanul intéztetnek is el, sokkal kevesebb kár háramlik az érdekeltekre, mintha azok az összes bíróságokon végig futottak volna. Azt hiszem, hogy ha ezen kisebb büntető ügyek az alsóbb biróságoknál tüzetesebben megvizsgál­tatnak, sokkal jobb elintézésben részesülnek, mint ha a legfőbb ítélőszék elé kerülnek és per tangtnem bíráltainak el. Végre Győry Elek t. képviselőtársamnak, a ki azt mondja, hogy az igazságügyi bizottság ezen törvényjavaslat beter­jesz'tsévtl azt tanúsította, hogy 8 is azon kap­kodó rendszerhez ragaszkodik, melyet az igaz­ságügyminister előterjesztéseiben követ, meg­jegyzem, hogy az igazságügyi bizottság a javas­latot ideiglenesnek tekinti, mert óhajtja, hogy a bűnvádi eljárás minél előbb szabályoztassék. Ezen ügyek szabályozásánál fog ezen ügyekről gondoskodás történni, de addig, a míg az tör­ténik, ezen remedium nézetem szerint, teljesen kielégítő és megnyugtató lehet a felekre nézve, megnyugtató különösen azért és azért hangsúlyozta azt,az igazságügyi bizottság jelentésében, hogy a törvényszékeket bizza meg ezen ügyeknek másod fokú ellátásával, mert a törvényszékek teendőiben tudvalevőleg a végrehajtási eljárás szabályozása, a járásbíróságok hatáskörének polgári perekben való kitágítása által csökkenés támad és így a törvény­székek fognak időt találni ezen ügyek ellátására. Ha t. képviselőtársaimnak, kik specialiter jogászok, aggályai vannak egyes szakaszokra nézve, melyek különösen a kihágási törvényből vannak idézve és ha azt gondolják, hogy egyik vagy másik eset fontosabb, semhogy azt a mos­tani illetékességi körtől el lehessen vonni: mél­tóztassanak arra a részletes tárgyalásnál az észre­vételeket megtenni, hogy a t. ház ismét fontolóra vehesse, ugy mint az igazságügyi bizottság fon­tolóra vette és bizonyosan nem fog az állam érdeke szenvedni. Ajánlom a javaslatot elfoga­dás végett. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: A tanácskozás befejeztetvén, követ­kezik a szavazás. Kérdem már most, elfogadja a t. ház „a felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbvitel korlátozásáról a királyi járás­bíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben" beadott törvényjavaslatot az igazságügyi bizott­ság szövegezése szerint általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? [A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Péchy Jenő jegyző (olvassa a törvényjavas­lat csíniét, mely változtatás nélkül elfogadtatván olvassa az 1. §-t.) Matuska Péter előadó: T. ház! Ezen 1. §. 3. pontjában sajtóhiba fordul elő. Az 1878: V. t.-czikkből hibásan van idézve a 161. és 173. §. Ezek helyett teendő: 1878: V. t.cz. 261. és 263. §§.; továbbá a4. pontnál az 1878: V. t.-cz. idézésénél a 301. §. után oda teendő: >302. §. 1. bekezdése<, mert a 301. §. csak általános rendelkezést tartalmaz, a részletes intézkedés ben­foglaltatik a 302. §. 1. bekezdésében. Teleszky István: Az előttünk fekvő tör­vényjavaslat 1. §-a tartalmazza tulajdonképen azon lényeges rendelkezéseket, a melyekre vonat­kozólag az igazságügyi bizottság javaslata eltér az igazságügyminister ur javaslatától és a mely kérdések az általános vitában megvitattätván, miután az ott felszólalt t. barátom Chorin Fe­rencz ezen az igazságügyi bizottság által elfoga­dott javaslat szerzőjéül engem nevezett meg, bá­tor vagyok ezen §. indokolására némelyeket fel­hozni, illetőleg t. barátom előadására némelye­ket megjegyezni, (Halljuk!) kijelentvén, hogy sajnálom, hogy nincs hozzá ezúttal szerencsém. A t. barátom, mint többen is a felszólalók közül a jogegység fentartására fektette a fősúlyt, 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom