Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-162
386 162. országos ülés január 11. 1883. s azt mondotta, hogy az igazságügyi bizottság tagjai a külföldi törvényhozásokra helytelenül hivatkoznak, helytelenül állítják azt, hogy a csekélyebb fontosságú bűnügyekben más államok sem nyújtják ugyanazon garantiákat, mint nagyobb fontosságú ügyekben. T. barátom ebbeli állításának támogatására hivatkozott a német birodalom büntető perrendtartására. Én megengedem, hogy a német birodalom büntető perrendtartása és az azzal kapcsolatos szervezeti törvény nagyobb garantiát ad, mint a mi ez ido szerinti eljárásunk ; hanem az, a mit állított az igazságügyi bizottság és a mit részemről ma is fentartok, hogy ott egyfelől a fontosabb bűnügyek, másfelől a esekélyebb fontosságú ügyek másnemű garantiákban részesittetnek, megczáfolhatlanul áll és e tekintetben az én t. barátomra esik vissza azon vád, mit nekünk mondott, hogy nem olvastuk meg jól a törvényt; mert a német birodalomban az összes kihágások és némely vétségek elintézésére illetékesek másodfokúlag az illető Landesgerichtek, ezeknek másodfokú ítéleteitől pedig a jogkérdésre szorítkozó felülvizsgálat a főt örvényszékekhez, melyeknek száma Németországban tudjuk mennyi, nem pedig, mint a súlyosabb vétségek és bűntettek eseteiben van a Eeiehsbofhoz megengedve. Hát mondhatni-e, hogy egyforma garantiákat nyújt és a jogegység fentartásának szempontjából indul-e ki a t. barátom által hivatolt külföldi törvényhozás. Még kevésbbé áll t. barátomnak a síatistikai adatokra fektetett érvelése és ez a fő, a mert én ezen szakasznál eljárásunk indokolása szempontjából szót kértem. Megvilágította äz általa felhozott statistiaki adatok értékét már egy részben az általános vitánál Mandel Pál t. barátom, hanem én bátor vagyok még megjegyezni, hogy a ki statistikai adatokkal akar bánni s azokkal bizonyítani, annak azokat nagy óvatossággal kell kezelni. Ugyanis a t. barátom az átmeneti 1881-iki év statistikai adataival operál. Én egy anecdotá • val fogom jelezni azoknak horderejét. (Halljuk!) 1880-ban egy kecskeméti ember lopás bűntettéért 4 hónapi fogházra Ítéltetett, az Ítéletet felebbezte és feljött fokozatosan a felső bíróságok hoz és a felső biróságok már az új büntető törvénykönyv életbeléptetése után Ítéltek benne, ennélfogva a btkv. 2. §. értelmében alkalmazván az új büntetőtörvénykönyvet, az itéltt következőleg szólott: „Az első biróság ítélete megváltoztatta tik, alperes bűntett helyett vétségben mondatik ki bűnösnek és 4 havi börtönbüntetése 4 hónapi fogházbüntetésre változtattatok." Indokok stb. Mikor az igy megváltoztatott Ítélet, a melyeknek hasonmásai a lényegesebb tényezőt képezik t. barátom statistikai adataiban — az elitéltnek kihirdettetett, akkor azt kérdezte a törvényszék elnöke az elitélttől, hogy megértette-e az ítéletet? Meg — feleié ő — csak azt nem tudom, minek czifrázták ki olyan nagyon, ha a büntetést lejjebb nem szállították. (Derültség.) Ilyenek azok az 1881-iki megváltoztató Ítéletek. Hanem visszatérve arra, hogy itt a statistikai adatokkal óvatosan kell bánni, miután itt nem bűntettekről, nem nagyobb beszámítása vétségekről, hanem tisztán a kir. járásbíróságokhoz utalt vétségekről van szó: én bátor leszek pár évi tisztán járásbirósági statistikai adatokat felhozni, mert azt hiszem, hogy csak ezek alapján lehet ezen ügyekben a járásbirósági ítéletek megbízhatóságára következtetést vonni. 1875-ben valamennyi járásbíróságtól felebbezett büntető ügyben hozatott 8575. helybenhagyó ítélet és 1771-ben megváltoztató ítélet; 1876-ban 9324. ügyben hozatott helyben hagyó ítélet, 1855-ben hozatott megváltoztató ítélet; 1877-ben 10,422 ügyben hozatott helybenhagyó ítélet és 2036-ban hozatott megváltoztató ítélet. És ha azt vesszük figyelembe, pedig azt kell figyelembe venni, hogy minő arányban felebbeztettek a járásbíróságokhoz utalt büntető ügyekben a a járásbíróságok által hozott bűnvádi Ítéletek, minő arányban állnak az összes büntetőügyben' Ítéletek a megváltoztatott ítéletekkel, akkor azt fogjuk látni, hogy 1875-ben 62,771 kihágási ítélet hozatott a járásbíróságok által, melynek nagy része nem felébb eztetett, a felebbezettek közül pedig megváltoztattatott 1771-ben az Ítélet, tehát nem egészen 3°/<>-ában az összes Ítéleteknek. 1876-ban hozatott a járásbíróságok által 65,032 itélet, megváltoztattatott felebbezés folytán 1855 itélet, tehát a megváltoztató ítéletek száma itt stm megy egészen 3%-ra. Végre 1877-ben hozatott 72,464 itélet a járásbíróságok által büntetőügyekben és megváltoztattatott 2036 ügyben az itélet, tehát itt sem volt a megváltoztató ítéletek száma 3°/o. Azt hiszem, hogy ez megnyugtató adatul szolgálhat a t. háznak arra nézve, hogy az ilyen apró ügyekben, a melyekben már a járásbíróság ítéletének csak 37°-a változtattatok meg, a felebbvitelek másodfokúlag a kir. törvényszékhez és esetleg korlátozva a kir. táblához utaltatnak. Ennélfogva kérem, méltóztassék az első szakaszt elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra nincs senki feljegyezve. Minthogy az 1. §. nem tároadtatott meg, kijelentem, hogy az előadó ur által indítványozott sajtóhiba kiigazításával az 1. §- elfogadtatott. Péchy Jenő jegyző (olvassa a 2. §-t). Szemenyey János: T. ház! A második szakasz második pontjához egy raódosítványt vagyok bátor ajánlani, a melyben kimondatni kívánom, hogy az első bíróságoknak mindazon határozatai felebbezhetők legyenek, a melyekben szabadságvesztés feltétlenül mondatik ki, tekintet •