Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-162

374 162 országos filét jannár 11. 1883. tidkat illeti, ez t. képviselőház abban áll, hogy ott, a hol a polgárok szabadságáról van szó, korlátlan és szabad legyen a felebbvitel egészen a legfőbb itélőszékig. Nemesekre nézve századokon át ezen álláspontot foglalta el a magyar törvényhozás; nem nemesekre nézve már az 1791-iki XLIII, törvényczikk részben szintén kiterjesztette azon jogot, a bűnügyeket a felsőbb birák elébe vinni. Az országbírói értekezlet pedig lerontván a nemesek és nem nemesek közti válaszfalat, ugyanazon jogokkal ruházta fel a nem nemeseket is, melyekkel azelőtt csak a nemesek bírtak. Ezt az igen t. igazságügyi minister ur is beismeri, midőn indokolásában azt mondja: „Nem volt különben ismeretlen a fennállott régi magyar joggyakorlatban sem a fellebbviteli jognak bűnügyekben való korlátozása, a mennyiben nem nemeseknek büntető pereikben a felebbviteli jog s ez is megszorítással, csak az 1791. évi XLIII. törvényczikk, illetőleg 1836. évi XVII. törvényczikk által adatott meg." Ebben igazsága van a t. minister urnak. De hát oda akarja sülyeszteni a honpolgárokat a 19-ik század végén, hogy azon jogokkal bírjanak csak, a melyekkel a jobbágyok 1791 előtt felruházva voltak ? Azért küzdött a magyar nemzet, hogy ma csak azon garantiákkal ruháztassanak fel a vádlott honpolgárok, melyekkel 1791 előtt a jobbágyok birtak? Ez valóban sajnos reactió volna a XIX. század végén, a midőn odatörekszik minden állam, hogy a polgári szabadságot bűnügyekben minél több biztosítékban részesítse. S milyen garantiánk van az alsó biróságok ítéleteiben? Száz eset közül hatvan esetben érdemben változtatik meg az ítélet a felső biróság által. Mit akar tehát ezzel szemben a t. igazságügyminister ur? El akarja törülni az utolsó garantiát az igazság nevében fenyegető jogtalanság ellen a nélkül, hogy a megszűnt biztosítékok másokkal pótoltatnának. Be akarja talán hozni a szóbeliséget és közvetlenséget ? Nem, hanem meghagyja a jelen rendszert. T. ház! Garantiákat elvenni a nélkül, hogy ujabb garantiák nyújtassanak, ez az igazságszolgáltatásban a reactió. (Ugy van! a baloldalon.) Ez megszorítása azon jogoknak, melyeket a törvényhozás a honpolgároknak adott. Ez megszüntetése azon biztosítékoknak, melyeket a törvényhozás a bíróságok jogtalan, törvénytelen ítéletei ellen nyújtott. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De azt mondja a túloldalon felszólalt t. barátom, hogy hiszen ez nem új dolog, mert Európa más államaiban, nevezetesen Németországban, Ausztriában, a kisebb bűnügyek, vétségek és kihágások a fellebbezés tekintetében hasonló elbánás alá esnek. T. barátom azonban vagy nem jól olvasta el a német és osztrák bűnvádi eljárást, vagy szándékosan elferdíti a tényeket. j Hogy áll a dolog Németországban? A kihágások és vétségek az egyes biró és két népbiró által intéztetnek el, tehát oly eollegialis biróság által, mely mindenesetre nagyobb garantiát nyújt, mint a járásbirósági rendszer, mely Magyarországon létezik. Ezen ügyek elintéztetnek nem Írásbeli eljárás alapján, hanem szóbeliség és közvetlenség alapján; mind a királyi ügyésznek, mind a vádlottnak jogában áll új bizonyítékokat felhozni és a törvényszék előtt az ügy újbóli felvételét kérni és igy contradictorius eljárás alapján hoz ítéletet azon esetekben, a melyeket a javaslat az első folyamodású kir. törvényszékekre írásbeli eljárás mellett akar bizni. Ha tehát t. barátaim kény telének elismerni azt, hogy a szóbeli eljárás hasonlíthatatlanul több garantiát nyújt, mint az Írásbeli eljárás, mely ma hazánkban létezik, akkor kénytelenek elismerni azt is, hogy oly javaslat elfogadását ajánlják, mely hasonlíthatatlanul kevesebb garantiát nyújt, mint azon eljárások, melyek Európa más államaiban fennállanak. (Ugy van! a haloldalon.) T. képviselőház! (Halljuk.') Én a beterjesztett javaslatot annál szerencsétlenebbnek, annál veszélyesebbnek tartom, mert egy alig életbeléptetett bünteti) törvénykönyv alkalmaztatásáról van , szó. Ott, a hol az arbitrarius rendszert codificált rendszer váltja fel, ott, a hol az ügyekre nézve, melyekben eddig a biró belátása döntött, codificált törvénykönyv lépett életbe, a biróság feladata kezdetben, míg a legfőbb ítélőszék tudományos alapokra fektetett ítélések által nem jelöli ki az irányt, melyet az alsó fokú biróságokl nak követni kell, sokkal nehezebb, mint ott, hoa büntető törvénykönyv századok óta már hatály ban van. És ma, midőn naponkint tapasztaljuk. hogy az első folyamodású bíróságok nem bírnak még kellő jártassággal az új büntetőtörvény alkalmazásánál; midőn e tekintetben az egyedüli garantía a magasabb bíróságok felülvizsgálatában rejlik: a t. igazságügyminister ur azt javasolja a háznak, hogy zárjuk el a vádlottakat annak a lehetőségétől, hogy az alaptalan, az ő szabadságukat, az 5 vagyonukat, legszentebb érdekeiket fenyegető bírósági Ítéletek ellen ott keressenek orvoslást, a hol az új büntető törvénykönyv helyes alkalmazása még hosszú időn által egyedül remélhető. Ezen politika eredménye előre látható: az új büntető törvénykönyv az azt alkalmazó 55 törvényszék által foszlányokra fog szétbontatni; hiányozni fog az ellenőrzés, az útbaigazítás a felső bíróságok részéről és — a mi a legsajnosabb — azon baj, mely ma észlelhető a kir. táblán és a Gurián, a birák túlterheltsége, rövid idő múlva észlelhető lesz az első fokú törvény| székeknél. És fel fogjuk forgatni a bírói-