Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-159
346 159. országos ülés deezemfc'ir 20 1883. pesti nemzeti színháznál az 1882-ik évben eszközölt építkezések költségeiről. Elnök l Méltóztatik a t. ház a czímre nézve elfogadni a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa az is §§-&''íf, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Ekként a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Tisza Kálmán ministerelnök; T. képviselőház! {Halljuk!) Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot a magyar korona országai egyesített czímerének és az ország külön czímerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használásáról, indokolásával együtt. Kérem a t. házat, méltóztassék elrendelni, hogy az kinyomassák és előzetes tárgyalás végett a közigazgatási bízottsághoz utasítassék. Továbbá az 1881: III. t.-ezikk 7. §-áoak rendedcezéséhez képest van szerencsém benyújtani egy előterjesztést, az élethossziglan kinevezett s alkalmazást nem nyert megyei közbiztonsági volt közegek végkielégítése iránt tett intézkedésekről. Kérném ennek is kinyomatását és véleményes jelentéstétel végetí a közigazgatási bizottsághoz utasítását elrendelni. Elnök: Ugy a törvényjavaslat, mint az előterjesztés ki fog nyomatni, a ház t. tagjai között szétosztatni s előzetes tárgyalás végett a közigazgatási bizottsághoz útasíttatik. Most Ugron képviselő ur fo^ja előterjeszteni interpellatióját. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Egy néhány nap óta az európai sajtóban két fontos hir merült fel. A két hírnek egy időbeni felmerülése nem maradhatott minden nyom nélkül, ugy a közvélemény hullámzására mint épen a börzei árfolyamokra nézve is. Az egyik hir az, hogy Oroszország nagy hadi készülődéseket tesz OroszLengyelországban ; a másik hir az, hogy Ausztria és Magyarország Németországgal költsönös védés daczszöv etségre léptek, már évekkel ezelőtt. Bármennyire sajátságos is, hogy ilyen fontos s egész Európát érdeklő ügyekben, de a mely ügyekaél első sorban az érdekelt nemzeteknek is joguk van biztos tudomással birni és tájékozást nyerni, nem a parlamentek utján jutottak nyilvánosságra ezen hirek, tisztázva minden félreértésektől, mellőzve minden fölöslegest, hanem a sajtóban jelentek meg, én kötelességemnek ismerem azt, hogy egy kérdést intézzek a t. ministerelnök úrhoz, azért mert épen most az év vége közeledvén, a háznak ülései január 10-éig el lesznek napolva és nem lehet előre belátni, hogy ezen allarmirozó hirek mily terjedelmet fognak venni és mekkora lehet kihatásuk, de másfelől már ma bizonyos, hogy a közvéleményt és a tőzsdéket rendkívül felizgatták. Ezzel szemben kell, hogy tudjuk, vájjon igazak-e azon hirek, vagy nem. Ha igazak, akkor szükséges, hogy a nemzet arról is legyen értesülve, hogy kormányai mily gondosságot fejtenek ki a nemzeti érdekek megvédése tekintetébe >, de ha nem igazak, akkor nem szabad tétlenül elnéznünk, hogy ily nyugtalanító hirek sokáig czáfolatlanul fentartsák magukat. Mindenki tudja, hogy minden év végén készítik a pénzügyi intézetek, valamint az állami és magánkötvényekkel biró tőzsérek évi mérlegüket, most készítik még a jövő évre üzleti terveiket és költségelőirányzataikat. Ily nyugtalanító hirek közepette lezárni a pénzintézeteknek számláikat nagy hátránynyal, vesztességgel jár; de másfelől a közvéleményt is annyira nyugtalanítják e hirek, hogy az állami értékpapírok beszerzésétől bizonyos időre elfordul. Ez pedig nem áll sem a közgazdaság, sem az állami gazdaság érdekében s épen azért vagyok bátor a t. mitiisterelnök úrhoz a következő kérdést intézni. (Halljuk! Olvassa): 1. Mi a valóság abban, hogy egyfelől Ausztria és Magyarország, másfelől Németország szövetséget kötöttek volna? Ha szövetséget kötöttek, van-e azon helyzetben a kormány, hogy arról felvilágosítást adjon: hány évre minden avagy csakis bizonyos eshetőségek bekövetkezésére van a szövetség kötve? 2. Van-e a kormánynak tudomása Oroszország hadi készülődéseirc>l? Ha tudomása van: látja-e oly intézkedések, megtételének szükségét, melyek minden meglepetés ellen biztosítást nyújtanak: Igen kérném a% elősorolt körülményeknél fogva a t. ministerelnök urat, hogy bár röviden is, jelen alkalommal nyilatkozni méltóztatnék. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Nem ugyan minden irányban az interpellátióra — mert ily természetű interpellátióra igy ex abrupto felelni, nem mindig helyes — de annyiban felelhetek reá mindjárt, hogy eleget tegyek azon kívánságnak, melyből a t. képviselő ur kérdését főleg hangsúlyozta, t. i. az általános nyugtalanítás szempontjából, mely, mint a képviselő ur monda, a pénzintézetek mérlegére is befolyással hir. Én, mint meggyőződésemet merem határozottan nyilvánítani, hogy mindazon hirek, melyek hirlapilag közöltettek, részint teljesen alaptalanok, részint nagyon túlzottak, elannyira, hogy az európai békét ma veszélyezettnek tekinteni nem lehet. (Helyeslés jobbfelSl. Mozgás a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Megvallom őszintén, hogy a ki semmit sem akar mondani, finömäbbul és ügyesebben a semmit el nem mondhatta volna, mint a ministerelnök ur. (Derültség