Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-145

22 145. országos filé? deezember 4. 1882. javaslatot adott be az iránt, hogy utasittaasék a kormány, miszerint a jövő évben Fiúméra nézve rendes költségvetést mutasson be. A kik ezen határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadta el. Tibád Antal jegyző (olvassa): Törvénykezési provisorium 85,090 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel 100 forint. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal j egyzÖ (olvassa): Állami számvevőszék. Rendes kiadás XI. fejezet 1—2. czím; VI. fejezet 2. czím. Átmeneti kiadás 1. czím. Rendes bevétel 3.czím. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 104,108 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 5015 frt. • Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Együtt a XI. fejezet 109,123 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Nyugdíjak 10,591 forint. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző fogassa): Átmeneti kiadások. Egy számfölötti másodosztályú számvizsgáló illetményei 1600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Bevétel, házbérjövedelem a bérbeadott helyiség után 1770 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Ministerelnökség. Rendes kiadások XII. fejezet 1—2, czím és VI. fejezet 3. czím. Thaly Kámán : T. ház! Midőn a müűsterelnök nr költségvetése tárgyaltatik, alkalmat veszek magamnak a t. ministerelnök úrhoz két rendbeli oly tárgyban kérdést intézni, illetőleg felvilágosítást kérni, mely tárgyak közül egyik már ezen parlamentben fenforgott néhány év előtt, a másik pedig egy legújabban történt esemény — s mindkettő oly természetű, melyek a t. ministerelnök urnak, ugy mint a monarchia külügyeinek vezetésére törvényszabta befolyással biró ministernek hatáskörét illetik, A t. ministerelnök ur talán fog még emlékezni arra, bár kissé régen történt, t. i. 1878. deczember 14-én, hogy a t. ministerelnök úrhoz interpellátió intézni bátorkodtam az akkor egyrészben a berlini szerződésben gyökerezett, másrészben abban fel nem található némely külügyre, t. i. Spizza és Adakaleh ügyére vonatkozólag. Spizza nemsokára egy törvényjavaslattal, mely egyrészről a lajthántúli országok és tartományok képviseletének, más részről a magyar országgyűlésnek előterjesztetett, Dalmátiához esatoltatott közvetlenül. Adakaléhra vonatkozólag & t. ministerelnök ur akkori felszólalásomra azon választ méltóztatott adni, hogy reméli, miszerint ezen ügy is nem sokára szabályoztatni fog és akkor előterjesztést teend vagy törvényjavaslatot nyujtand be a t. háznak. T. ház, ennek már ide s tova négy éve; s én kénytelen vagyok ezen ügyet ismét felhozni. Ezen orsovai sziget ügye oly csodálatos módon került összefüggésbe monarchiánkkal,a melynél különösen Magyarországot illetőleg, melyet mint szomszédot legközelebbről érdekel, a viszony ma sincs felvilágosítva. A berlini szerződésből kifelejtették, ott nem fordul elő. Hogy a monarchia csapatai minő jogon foglalták el? vájjon a szultán beleegyezésésével ? továbbá — a mi előttem igen lényeges kérdés, hogy az ottani orsovai szigetlakók — legyenek azok bár csak öt-hatszázan, az mindegy — mint az ide kapcsolt résznek lakói, kinek tettek hűségesküt: a magyar királynak, az osztrák császárnak, vagy még is a török szultán alattvalói? továbbá, hogy administráltatnak: Szörénjonegye, illetőleg az orsovai szolgabiróság által-e ? Hol perlekednek, minő törvényszék előtt? mindez nem constatáltatott. Pedig idestova már négy éve ennek és a t, ministerelnök ur akkori ígérete, hogy t. i. reméli, hogy nemsokára előterjesztést tehet ez ügyben, bizony-bizony már talán eddig beváltathatott volna. És ép azért, minthogy ezen ügy a monarchia külügyével függ össze, ezen házban csakis a t. ministerelnök ur lehet illetékes a kérdésben felvilágosítást adni; továbbá úgyis mint belügyminister ö fogja biztosan tudni az állapotokat.hogy azon szigetlakók Szörénymegye által administráltatnak-e vagy mikép, T, ház! Én az egész kérdést, mert kis területre vonatkozik, nem tekintem valami nagyon fontosnak, hanem mégis alkotmány szempontjából egy kissé visszásnak tartom, hogy habár csak 5—6 száz lakója legyen is, a magyar korona tartományai között van egy darab föld, mikor már a határőrvidék is rég bekebeleztetett, a melyen most is tisztán a katonai uralom tartatik fenn. Ugyanis ott a várban osztrák garnison székel és igy tudom, hogy a legfőbb hatalmat az gyakorolja. Ha ezt nem jól tudom, kérem a t. ministerelnök urat, világosítson fel, hogy hogyan áll az ügy; mert óhajtandónak tekintem alkotmányos szempontból — habár csak 5—600 lakóról van szó — hogy ha már hazánkhoz csatoltattak, ők is az alkotmányban részt vegyenek és a magyar királynak a hűséget letegyék. Ez az ügy, a melyre nézve megújítom évekkel ez előtt megtett felvilágosítási kérésemet a t. ministerelnök úrhoz; most már talán ideje lesz annak, hogy e tekintetben bővebben nyilatkozhatik, mint akkor tehette.