Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-152
j 74 '•"'-• « rsí *™*' ülés < sék a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és a véderő-bizottsághoz utasítani. Továbbá van szerencsém bemutatni a Ludovika-akadémia állapotáról 1882. évben szóló jelentésemet. Kérem a t. házat, méltóztassék annak kinyomatását és szétosztását elrendelni. Elnöki Az 1883, évben kiállítandó újonczés póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában benyújtott törvényjavaslat, a hozzá csatolt indokolással együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a véderő-bizottságnak ki fog adatni. A Ludovika akadémia állapotáról 1882-ben szóló jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és azt tartom, ezélszeríí lesz ezen jelentést a zárszámadási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Oda utasittatik. Következik a napirend, még pedig az indítvány és interpellátiós könyv felolvasása. Rakovszky István jegyző: Van szerencsémjelenteni, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs; az interpellátiós könyvben Lits Gyula képviselő ur bejegyzése foglaltatik a honvédelmi minister úrhoz a katona elszállásolás ügyében. Elnöki A képviselő ur interpellátióját az ülés végén meg fogja tenni. Következik az 1883. évi állami költségvetés, még pedig a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi mínisterium költségvetésének folytatólagos részletes tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): „Közgazdasági előadók díjazása az 1882. évi XX. t.-cz. alapján. Rendes kiadások : XVIII. fejezet, 2. czím 30,000 frt. Lázár Ádám: T. képviselőház! (Ralijuk!) Igaza volt Herman Ottó t. képviselőtársamnak, mikor tegnap azt hangsúlyozta, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi és közoktatásügyi tárczák együttes fontossága a legnagyobb figyelmet érdemel, mert ezáltal érhető el anyagi és szellemi előhaladásunk azon mérve, melyre Magyarországnak mint egy valódi önállóság és függetlenségre hivatott országnak törekedni kötelessége. Részemről is azon hit és meggyőződésben élek, hogy valódi polgári, politikai, szellemi, anyagi és erkölcsi önálló jobblétünk csak akkor lesz elérhető, ha a valódi democratiai elveket, melyek abban összpontosulnak, hogy a müveit osztályok munkálkodjanak, a munkás osztályok pedig művelődjenek, lehető bőkezűséggel minden téren különösen az említettem két tárcza keretében elősegíteni igyekezzünk. Minthogy ezen tételre nézve saját és elvtársaim részéről egy ellenindítványt szándékozom benyújtani, engedje meg a t. ház, hogy azt röviden indokolhassam. A kormánynak azon kísérlete, hogy a közgazdasági előadókat a közigazgatási bizottságba eeiember 13. 1882 beillesztette, hasonlít azon vérszegény beteghez, a kinek ereibe bárányvért szoktak ömleszteni azon reményben, hogy új életerőre kap, de az eredmény rendesen az szokott lenni, hogy a bárány elsorvad és a halálos beteg nem lábad fel. Minden közigazgatási bizottságban, illetőleg minden törvényhatóságban jelenleg az újonnan megteremtett közgazdasági előadókban egy új feltétlen hű közege van a kormánynak megnyerve, melynek hivatása és feladata a kormány minden törekvését védni, czélzatait lehetőleg legnagyobb engedelmességgel diadalra juttatni. És mi tulaj donkép ez a közigazgatási bizottság ? Lássuk csak annak némely oly kirívó mozzanatait, melyek elegendők arra, hogyha ennyi tapasztalat után elitélhető nem volt, ma a jelen körülmények közt azt bátran el lehessen ítélni. Mi ugyanis a közigazgatási bizottság? Ha akarjuk, megyei vagy városi, minthogy épen ezek alakítják meg; ha akarjuk, kormányközeg, minthogy e bizottság többségét a kormány nevezi ki; ha akarjuk az önkormányzat kiegészítő része, a mennyiben az önkormányzat teendőit ez végzi; ha akarjuk az összpontosító kormányhatalom eszköze, a mennyiben épen ezáltal és tényleg nem is egyebet csak az önkormányzatot van hivatva ellenőrizni ; szóval minden és sokféle teendői mellett ez végre is inkább az önkormányzat zsibbasztására, nem pedig az öntevékenység fentartására teremtetett meg. És miután ezen különböző szerkezetű bizottságnak ily jellemző vonásai vannak, az a kérdés, mi már a neve ennek ? Az igen egyszerű: megyei, városi bizottság. Mi a szelleme'? Bureaucrata. És mi a működési köre? Egy minden önállóság nélküli tevékenység. Hol áll a felelősség? A collegiálitásban, a mely felelősség tehát semmi. Következőleg egy ily bizottság, mely a megyei önkormányzat, különösen az önkormányzat zsibbasztására teremtetett, már első fogantatása alkalmával is a legméltóbb elitéltetésben részesülvén, csudálatos, hogy eddig nemcsak meg nem halt, de sőt még újabb erőkkel, a közgazdasági előadókkal kívánták új életre galvanizálni. Miután a közgazdasági előadókról van szó, ezeknek a teendője volna a legfontosabb; de e részben az 1882: XX. t.-cz., mely ezen közgazdasági új intézményt megteremtette, mint mindnyájan tudjuk, nem intézkedett tüzetesen. Mert a 2. §. annyit mond: „A közgazdasági előadó a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek a törvényhatóságban szakközege, a közigazgatási bizottságnak rendesen szavazattal biró tagja és feladatát a közgazdasági ügyeknek és átalában a közgazdasági érdekeknek képviselete képezi." Ez oly általános és rövid megmagyarázása a czélnak, a mely czélnak részletezését maga a t.-cz. egy későbbi §-ában a ministerre bizza. Kö-
