Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-151

151. ©rsíágos ülés deczember 12. 1882. 159 esem az ezekre vonatkozó jegyzőkönyi kivonatot tiszteletteljesen átnyújtani. Elnök: A főrendiház jegyzőkönyvi kivonatai fel fognak olvastatni. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: T. ház! E szerint a megyék 1883. évi közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásairól, továbbá az 1870: XVI. és 1880. évi LXIV törvényczikkek pótlásáról szóló törvényjavaslatok mindkét ház által elfogadtatván, szentesítés végett ő Felsége fognak elé terjesztetni. Most következik a költségvetés tárgyalásának folytatása. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: (Sálijuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy Gaal Jenő t. barátom felszólalása alkalmából, egész röviden, de a legnagyobb őszinteséggel kijelentsem azt, hogy eddigi nézeteim az által, hogy e székben ülök, legkevésbé sem változtak és a legkisebb ok sincs arra, hogy jövőben megváltozzanak. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) És épen a mit t. barátom, nem emlékszem, melyik évben tartott beszédemből felolvasott, bizonyítja legjobban, hogy midőn e kormányba lép* tem, nem volt arra szükség, hogy nézetemet változtassam, mert meg vagyok győződve és a t. ház minden tagja meg lehet győződve arról, hogy e kormány tagjai sem akarták oly ellenmondásba hozni egyik társukat, hogy ily nyilatkozat után szerep változtatásra kényszerítsék. Én legalább ezt feltételezem ministertársaim részéről s megkövetelhetem, hogy mindenki igy gondolkozzék felölök, a mint másrészről rólam sem tételezheti fel senki azt, hogy pár év alatt nézeteimet megváltoztassam. (Élénk helyeslés.) És meg vagyok győződve előre is, hogy ha erőm engedi és a közvélemény segítségét ezentúl is birni szerenesés leszek, sohasem fogja t. barátom fejemre olvashatni, hogy nézeteimet valamikor megváltoztattam. (Élénk helyeslés.) A mit t. barátom hivatalbeli elődömre vonatkozólag előadott, erre csak két megjegyzésem van. (Halljuk!) Az egyik az. hogy irányváltoztatásra annak következtében, hogy a minister személye változott, szükség nem lesz, mert hiszen beszéde folyamán maga Graal Jenő t. barátom is elismerte hivatalbeli elődöm buzgóságát és szakismeretét és csak azt tekintette hiánynak, hogy nem inaugurált nagyobb szabású közgazdasági politikát. De megfeledkezett arról, hogy erre alkalom eddig még nem nyilt és meg lehet győződve, hogy a mint nyilni fog, épen ugy megtesszük kötelességünket, a mint azt hivatalbeli elődöm megtette volna azelőtt. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi pedig azt illeti, hogy hivptalbeli elődöm a közvélemény által tolatta magát, ez, meglehet, ellenzéki felfogás; de azt hiszem, hogy ha méltányosan bíráljuk meg a helyzetet, ezt bármelyik ministerröl, aki valamely eredményt mutatott fel, el lehet mondani. (Ugy van! a jobboldalon.) Én épen ellenkezőleg, tisztelem azt a ministert, a ki a közvéleménynek hódol és annak nyomán indulva, nagyobb eredményeket képes felmutatni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Gr. Zichy Jenő: T. ház! Gaal Jenő ur felszólalása pár megjegyzésre késztet. (Halljuk!) Először is köszönetet mondok néki azért, hogy felszólalásával gr. Széchényi Pál minister urnak alkalmat nyújtott, hogy közgazdasági politikáját jelezhette, összeköttetésbe hozván azt azon irányelvekkel, melyek eddigi eljárásának alapul szolgáltak. Gaal Jenő t. képviselő ur előadásával nem kívánok polemizálni, de némi tekintetben azt kiegészíteni óhajtom. Gaal Jenő t. képviselőtársam a világ közgazdasági politikájáról szólván, rámutatott azon helyzetre, azon visszás állapotokra s azon hanyatlásra, melyben Európa áll Amerikával szemben. Ezen viszony fennáll s ezt nem fogja megszüntetni, megakasztani sem a mi parlamentünk, sem Európának összes parlamentjei. Ez halad a korral és halad azért, mert olcsóbb a regie, az előállítási ár és olcsóbbak a szállítási eszközök. Ha Valparasioból Liverpoolba a métermázsát olcsóbban szállíthatják, mint Temesvárról Budapestre, akkor a concurrentia lehetetlen. De épen ez indíthatja a magyar termelő közönséget arra, hogy ne egyoldalú, hanem intensiv gazdaságot kövessen, hogy ne rablógazdaságot vigyünk, hanem újabb nemeit keressük a termelésnek s akkor lassanként azon polczra jutunk, melyen más industrialis államok állanak. Gaal t. képviselőtársam közelebb járt a hasonló, hazánkra vonatkozó viszonyokhoz, mikor a román és a muszka viszonyokról szólt. Igenis, azok okszerűen és fokozatosan haladnak s bár ép oly helyzetben vannak, mint mi, mert ők is külföldről hozatják munkavezetőiket, de mégis előbbre mentek, mint mi, mert már szervezett ipariskolákkal birnak, Románia ép ugy, mint Oroszország. E kettő a mi legfélelmetesebb ellenségünk a közgazdaság terén, mert ha valamely állam indistriája elveszi a mi piaczunkat a keleten, ezen két állam az, melyektől e tekintetben tartanunk lehet. De nekünk t. ház, mindenekelőtt, mielőtt más térre mennénk, szükséges a helyi piaczokat megnyerni. Én, a t. minister úrhoz azon kérdést intézem, hogy azon indokolt indítvány, melyet a tavaszszal beadtam, a melyet a ház többsége aláirt honi iparunk megóvása érdekében, melyet ő is aláírni kegyes volt, minek következtében mai nyilatkozatáért újból köszönetemet nyilvánítom