Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-149
149. •rszágos ölés dee»ember 9. 1S82. jgj egy példával szolgálni annak bizonyítására, hogy mily alapos informatiót lehet Hobohmtól szerezni. Hobohm t. i. abban a könyvben, a melyet Magyarország vizszabályozásáról irt, egy csatornát javasol és ir le, a mely építtessék Szathmár megyétől kezdve, vezettessék keresztül egy niveauban a Kőrösön és Maroson és igy vezesse le a magyar alföld^ felesleges vizeit egyenesen a Dunába. Én, t. ház, nem is akarok arról'beszélni, hogy micsoda borzasztó technikai nehézség az, egy niveauban keresztül vezetni csatornát két oly jelentékeny folyón át, mint a Kőrös és Maros; hanem az már mégis csak furcsa, hogy Hobohm ur, a ki oly nagy országboldogító tervet készített, elfelejtette azt, hogy a hol keresztül akarja vezetni az árapasztó csatornát a Kőrösön és Maroson át: a Kőrös történetesen 11 —13 lábbal fekszik mélyebben, mint a Maros és ennélfogva ezen árapasztó csatornának a Kőrösből a Marosba felfelé kellene folyni. (Derültség.) Ilyen alapos informatiókat lehet Hobohm ur könyvéből meríteni. (Derültség.) Én ennélfogva t. ház, abban a vélekedésben vagyok, hogy miután absolute nincs más szabályozási rendszer, mint a töltésépítési rendszer és miután a tett alapos számítások nem csak nálunk, hanem, miután ugy látszik, hogy a magyar mérnökök iránt a t. képviselő ur különös bizalmatlansággal viseltetik, mondhatom, Francziaországban tett alapos számítások is azt mutatják, hogy vannak ugyan más szabályozási módszerek is, de azok többszörié, tízszerte, húszszorta többe kerülnek, mint a töltésezés; mert tétettek számítások arra, hogy ha a völgyzárlatok által csakugyan lehetne is mérsékelni az árvizeket, de azok a töltések költségeit mintegy húszszorosán felülmúlnák; mondom, miután nincs más szabályozási rendszer és még ha lehetséges volna is, az sokkal költségesebb: elégedjünk meg a mi szerény viszonyaink között a töltésrendszerrel. És valóban nem csoda, ha azon folyamparti birtokosok, a kik csakugyan rendkívüli terheket kénytelenek elviselni egy jobb jövő reményében, mert a szabályozási költségek reájuk nehezednek és annak hasznát még nem látják, ha mondom, elvesztik türelmüket és a követett szabályozási rendszer helyessége iránt kételyek támadnak bennök. Kérem a t. házat, méltóztassék a tételben megállapított költséget megszavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán : Személyes kérdésben kérek szót. Miután a t. államtitkár ur méltóztatott egyenesen reflectámi tegnapelőtti beszédemre, bátorkodom a t. ház kegyes engedelmével a szerintem talán nem jól értett vagy félremagyarázott állításom helyreigazítása végett szót kérni. Az előttem szólt államtitkár és képviselő ur, ha méltóztatott figyelemmel kisérni csekély fel- j KÉPYH. NAPLÓ. 1881 — 84. VIII. KÖTET. szólalásomat, a mit feleletéből, melyet köszönettel vettem, következtethetek: tán méltóztatott arra is emlékezni, hogy én a vízszabályozási mérnököket értettem és mikor csakugyan a vízszabályozási mérnökökről szólottam, azonnal hozzátettem, hogy csakis a Tiszaszabályozás körül működött mérnököket értettem; és constatáltam, hogy valamint minden tudományos szakban foglalkozó, ugy a mérnöki karban foglalkozó férfiak iránt is teljes tisztelettel viseltetem: azonban olyan Szegedféle katastrophák után, ha megrendül mégis a tiszaszabályozási eddigi munkálatok jósága, helyessége iránti hit, azon csodálkozni annál kevésbé lehet, mert igen tekintélyes szakférfiak és ismét mondom, nem czéhbeliek, általában elhibázottnak tartják a dolgot. Hogy pedig Hobohm mérnök tekintélynek van elismerve, kitűnik abból, hogy az osztrák földmívelési minister is, ha nem lenne ily tekintély, csak nem fogta volna ily vízi szakmunka megírásával megbízni. De a t. államtitkár ur méltóztatott azt válasz nélkül hagyni, a mire a fősúlyt fektettem. A t. államtitkár ur is méltóztatott Paleoeapát szaktekintélynek elismerni, Paleocapa pedig csak 14 átmetszést tervezett, míg Herich és a többi mérnök 109-et csinált és ez a rendszernek egyik elhibázott része, de van más mód is, t. i. a medermélyítés. (Helyeslés a szélső balon.) Rohonczy Gedeon: Tekintettel az idő rövidségére, igen röviden kívánok pár személyes megjegyzést tenni. (Halljuk!) Az államtitkár ur, mikor felhoztam azon 5 és fél krajczárt, arra hivatkozik, hogy ő a Dunánál levő vállalkozóktól szerzett be adatokat. Én nagyon különösnek találom t. ház, hogy a tiszai szabályozás számára az államtitkár a Dunánál szerzi be az adatokat, mert sokkal positivebb adatnak kell lenni annak, a mit a Tiszánál saját folyammérnökei constatálnak. A birói végzést én szintén megkaptam, nem akartam arra hivatkozni, azért, mert a birói végzést felebbeztem; de ha szükségesnek tartotta az államtitkár ur egy pontját felolvasni, én majd felolvasom egy másik pontját. (Halljuk! Olvassa.) „Mert arra nézve nem merült fel positiv adat, hogy a Maurer Sándor mérnök által lemásolt térkép és az eredeti közt tapasztalható eltérés nem egyszerű tévedés, hanem szándékosság kifolyása lenne; miután a panaszolt okirathamisítás csak akkor forogna fenn, ha vagy az eredeti térkép a valóságtól eltérőleg szerkesztetett, illetve megváltoztatott volna, vagy pedig a hibás másolat, noha az eredetivel nem egyez, tudva hitelesíttetett és használtatott volna, mi azonban a jelen esetben nem történt meg. Minthogy pedig arra nézve alapos gyanú merült fel, hogy a Tiszaszabályozási munkálatok körül a 96. számú borjasi átvágásnál a vállalkozók, esetleg ezek közegei által visszaélések követtettek el, a melyek az állam hátrányára esnek, ez irány16
