Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.
Ülésnapok - 1881-149
149. országos ülés deezember 9 1882, 103 választások feletti bíráskodást illeti, a t. képviselőház előtt fekszik a kormánynak előterjesztése, sőt a mennyire tudom, az igazságügyi bizottság is elkészült az illető törvényjavaslattal és annak jelentése a t. ház előtt eldöntésre vár. Igaz az is, hogy ezen javaslat a házszabályoknak a képviselői választások megbirálására vonatkozó részével összefüggésben áll; azonban t. képviselőház, tartozom annak kijelentésével, hogy ezen okból a házszabályok revisióját késleltetni vagy megtagadni annyival kevésbé lehet, mert hiszen a curiai bíráskodásról szóló javaslat a házszabályoknak csak egyrészére vonatkozik és mert addig, inig az 1848. évi IV. t.-cz. 14. § a értdlmében a t ház a beterjesztendő házszabály munkálat felett dönthetni fog, a curiai bíráskodásról szóló törvényjavaslat sorsa bizonyára el lesz döntve ; és ha azt elfogadta, mellőzendő lesz a megfelelő rész a ház szabályokból, illetőleg ahhoz képest módosítandó lesz az; ha pedig nem fogadta el, akkor oly szép munkálat lesz a képviselőház előtt, melynek foganatba vételére,miként már előbbi felszólalásom alkalmával érinteni bátor voltam, a t. képviselőház egy ízben már bizottságot is küldött ki, mely azonban akkor feladatát nem teljesítette. Constatálni kívánom tehát azt, hogy a házszabályok revisiója nem praejudicál semmi tekintetben azon javaslatnak, mely a curiai bíráskodás tekintetében a ház elé lön tejesztve. De t. képviselőház a házszabályoknak egyik leglényegesebb része a harmadik fejezet, a mely kivált két részből áll. Az egyik vonatkozik az osztályok és bizottságok összeállítására. Fölösleges mondanom, hogy az osztályrendszer ma alig méitatik s hogy átalában véve az előkészítő munkálatok mikénti foganatba vételére a jövőre nézve lehet czélszerűbb szabályokat alkotni, olyanokat, meiyek lehetővé teszik, hogy a képviselőház tagjai a fontos törvényjavaslatok elkészítésének munkálatában, különösen azok tanulmányozása szempontjából a lehető legméltánylandóbb mértékben vehessenek részt. De továbbá, t. ház, ezen főrészszel kapcsolatban hivatkozhatom arra, bog}" a legfontosabb szavazások alkalmával igen sokszor panasz hallatszott a túloldalon és ezen oldalról is, hogy a képviselők nagy száma távol van. Méltóztassanak figyelembe venni, hogy a házszabályok erre vonatkozólag mit sem tartalmaznak, a minek alkalmazása sikerrel járhatna. Módo sí tan dónak tartom tehát ezen részt is. De a szólás jogának kérdését is meg kell röviden említenem. (Halljuk !) Mikor t. ház! a házszabályoknak revisióját szóba hoztam itt t. képviselőtársaim előtt és azon már érintett kérdés intéztetett hozzám: ennek alaphangja, illetőleg világos tendentiája oda volt irányozva, hogy a szólásjog tekintetében mily intézkedéseket vél a j többség foganatba veendőknek. A többség nevében nem szólhatok. Kern vagyok erre feljogosítva. De legyen szabad ez irányban szerény nézetemnek kifejezést adnom. (Halljuk!) En az aggodalmak keletkezésén legkevésbhé sem csodálkozom. A szólás jogának korlátozását czélzó törekvés nem e parlamentben vette kezdetét és nem itt hozatott először szóba. Igen tekintélyes és nagy parlamentek foglalkoztak ezen kérdéssel, A német parlament az elnök fegyelmi jogait kiterjesztette. A franczia kamara, az angol intézménynek legnagyobb mértékben való átültetésével és utóbb a nagy és hatalmas angol parlament a szabadelvű kormány vezérlete alatt a cloturc behozatala által módosította a házszabályait. (Nagy mozgás a szélső Valón.) Most tehát, midőn a házszabályok módosításáról van szó, mindenki •— és meglehet különösen bizonyos oldalról nem egészen tiszta lelkiismerettel — (Tetszés a jobboldalon.) azonnal a cloture-re gondol; s azt hiszi, hogy a többségnek vagya többség bármely tagjának, vagy nekem egyedüli indokom és czélom az, hogy a szólásszabadságot ily elotureszzerű alakban korlátozzuk és oly mértékben megszorítsuk, mint a hogy azt más parlamentek tették. Felesleges mondanom, hogy a cloture kérdésével nem kell foglalkoznunk, sajnálom, de ez irányban a t. túloldalnak fogunk kedven ez támadási themát szolgáltatni. T. ház! A szólásjoggal való visszaélés megtorlása még nem j elentheti a szólásszabadság bármely" mértékben való korlátozását (Helyeslés a jobboldalon. Nagy nyugtalanság a szélső balon és a baloldalon.) és még arra sem szolgáltat okot, hogy bármelyikünk vádoítassék azzal, hogy a t. házat arra akarj a indítani, hogy a szabad szónak a maga nemesebb értelmében korlátokat szabjon. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És t. ház, valamint beismerem azt, hogy a házszabályok védelmül szolgálnak a kisebbségnek, bár másfelől be kell vallanom azt is, hogy a házszabályoknál nem tekintem ezt egyedüli és legelső feladatnak, ha továbbá veszem a házszabályokat, hogy azok komoly időben kellő megfontolás után létrejött müvet kéj)eznek, melynek akkor is kell lehető biztos zsinórmértékül szolgálni, midőn a pártok a legszenvedélyesebb tusát foglalják el egymás ellen. Azonban az ellen fel keli szólalnom, hogy a házszabályok a védelem örve alatt esetleg és a hogy azt a tapasztalás bizonyítja, épen hiányaiknál fogva a kisebbség rakonczátlankodásainak tág teret nyújtanak. — (Elénk ellenmondás és nagy zaj a szélső balon. Felkiáltások: (Rendre! Rendre!) Elnök: Nem mondta a képviselő ur, hogy tanúsított, csak a lehetőséget említette fel. (Ugy van! a jobboldalon.)
