Képviselőházi napló, 1881. VIII. kötet • 1882. deczember 4–1883. január 11.

Ülésnapok - 1881-149

9* 14!). országos ölés deczember i). 1882. Pozsonymegye közönségének felterjesztését, melyben Torontálmegyének, a magyar nyelvnek a néptanítók által leendő köteles elsajátítása iránti feliratát pártolja. Pozsony és Ungmegyék közönségének feliratait, melyekben Szathmárniegyének egy görög szertartású kath. magy. püspökség felállítására vonatkozó felterjesztését pártolja. Székesfehérvár szab. kir. város közönségének feliratát, melyben az 1872. évi Vili. t.-ez. 32. §-át akként értelmeztetni kéri, hogy a megrendelések gyűjtői is házaló kereskedőknek tekintendők, esetleg ujabbi t.-cz. alkotása útján kimondatni kéri azt, hogy a kereskedők lakhelyükön kívül sem elárusitás, sem megrendelések gyűjtésével nem foglalkozhatnak. A pécsi kisebb javadalmazása állami tisztviselőknek Kardos Kálmán képviselő által benyújtott kérvényét, fizetésük javítása iránt. A soproni összes és az ezek vezetése alá utalt állami tisztviselőknek Mield Jakab képviselő által beadott kérvényét, melyben fizetéseik korszerű, lakbéreiknek pedig a helyi viszonyokhoz arányosított rendezését, a nyugdíj-törvény és szolgálati pragmatikának törvényhozási utón leendő megállapítását, mély tisztelettel kérelmezik. Mindezen feliratok és kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Lukács Béla a pénzügyi bizottság előadója : Van szerencsém bemutatni az állandó pénzügyi bizottság jelentését a közmunka és közlekedési minister urnak276. számú előterjesztésére vonatkozólag. Minthogy ezen jelentés és előterjesztés kapcsolatban áll a közlekedési budgetben az államvasutakra való beruházás ezimén előirányzott összeggel, kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést a közelebbi napok egyikére a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi költségvetés tárgyalása után napirendre tűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a kereskedelmi ministerium költségvetésének befejezése után fog tárgyaltatni, hogy beilleszthető legyen az illető ponthoz. Rakovszky István, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém bemutatni a pénzügyi bizottság jelentését a budapesti nemzeti színháznál a tűzveszély elleni életbiztonsági és épitésrendőri tekintetekből szükségessé vált és foganatosított építkezésekre vonatkozó törvényjavaslatról. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétoszatni és annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és az osztályok mellőzésével napirendre tűzése iránt intézkedés fog tétetni. Következik az indítvány és interpellatiós könyvek felolvasása. Tibád Antal jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy az indítvány és interpella tiós köny vekben ujabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend szerint Baross Gábor képviselő ur indítványa, a házszabályok átdolgozására kiküldendő bizotságra vonatkozólag; Helfy Ignácz t. képviselőül-azonban a napirendhez kivan szólni. Helfy Ignácz : T. képviselőház ! (Halljuk !) A mint méltóztattak most at. elnök urnak szájából hallani, napirendre kerül Baross Gábor t. képviselőtársunk a házszabályok át dolgozására való indítványának kifejtése. Eltekintve attól, a mihez most szólni jogom nincs, szólni nem is kívánok, hogy ily indítvány megtételére ez idő szerint semmi képzelhető okot nem látok, bátor vagyok a t. ház figyelmét az 1848: IV. t.-cz.-re felhívni, kérvén, méltóztassék azt betűje és szelleme szerint részrehajlatlanul megítélni és megfognak győződni arról, hogy ily indítványnak ez idő szerint a házba való behozatala világos törvénybe ütközik. (ügy van! halfelöl. Ellenmondás jobbfelől.) Az idézett törvény 14. §-a után következik egy kikezdés, mely igy szól: „Az előbbi §§-ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben és mindenik tábla magának rendszabályokat készít, melyekben a tanácskozás és szavazás módja és rendje s átalában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de a melyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része csak évi ülések végével s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttathatni.

u Itt kettőre vagyok bátor felhívni a t. házfigyelmét. Méltóztassanak először is tekintetbe venni, hogy a terminus technicusok azóta megváltoztak, abból is kitűnik, hogy a mit ma ülésszaknak nevezünk, azt 1848-ban évi ülésnek nevezték és méltóztassanak figyelni arra, hogy a hol ülésszakot akar a törvény mondani, ott évi ülést mond, a hol pedig a három évi ülésszakról akar beszélni, ott többes számát használja, az évi üléseknek, a melyek háromra voltak megszabva. És holott kezdetben a törvény világosan azt mondja, hogy a legközelebbi évi ülésben fogja a két tábla a maga házszabályait — a mit akkor rendszabálynak neveztek — megállapítani, arra nézve, mikor lehet a tanácskozás rendjét megállapítani, világosan azt mondja, hogy ez csak „évi ülések végével'', tehát az összes évi ülések végével, vagyis a három ülésszak végével lehet megváltoztatható. (Helyeslés balfelöl.) És ekkor is hozzáteszi, hogy „csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után". Mit jelent ez a világosan, szigorúan körülirt feltétel: „Csak a törvényjavaslatok tárgyalása