Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-127
127. oriZíls-os ülés október 13 188?. 63 latot. De Szojka folyammérnök kijelentette, hogy ő nem hisz abban, hogy beljebb verték a kötővonalat jelző karókat és elfogadja a jelenlegi kötővonalat. Erre én az alispánt kértem, hogy vegye jegyzőkönyvbe ezen észrevételemet; hogy bevette-e, nem tudom, minthogy a jegyzőkönyvet felterjesztette a kormányhoz a nélkül, hogy én azt láttam volna. Első nap tehát a felmérésnél 8 méter szélességi differentia tűnt ki, azaz az átvágás egyes helyeken keskenyebb volt, mint kellett volna lenni, de azért ott még szélesebb is a különbözet, mert a jobbparti tehermentesítési munkálatok térképeit a bíróság még a mai napig sem kapta meg, pedig a fenyítőbiróság felszólítást intézett a közlekedési ininisteriumhoz, hogy az ezen átvágás munkálataira vonatkozó összes térképek megküldessenek és erre azt felelték a bírónak, hogy miután nem tudhatták, hogy mily térképekből tűnik ki a visszaélés •— én pedig azt megmondtam neki — azt a választ kapták a folyammérnökségtől, hogy azok nem léteznek. Majd meglátjuk! Tehát a jobbparti tehermentesítési munkálatok nélkül is kitűnik a balparton 8 méter szélességben benhagyott föld, azaz csalás. Itt vannak kezemben a hitelesített copiák és pedig az egyik a 3600-as szelvény, a másik az 1500-as szelvényről. Arra is fogok még reflectálni, hogy hogyan bírtam ezeket megszerezni. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Visszatérve tehát az elejtett fonálra, az első napon Talián alispán ur maga szemelte ki a legszűkebb helyet, mert neki czélja, szándéka volt a csalást felderítni és midőn a felmérést eszközölték, először is kötéllel mérték keresztül a keresztszelvényt és pedig minden 2 méterre egy szalaggal jelzett kötéllel, melyet ha keresztül vonnak az 50 — 60 méter szélességű átvágáson, az egyszerű iskolás gyerek is megállapítja annak a szélességét, oda nem kell műszaki tudomány. Megjegyzendő, hogy ezen átvágásnál körülbelül 8 százezer forintra ment a balpartoni mélyítés és szélesbítés költsége. Miután a folyammérnökök magukkal hozták a 1879-ik évi collaudationális térképeket, a mint keresztül húzták a kötelet, 8 méter difierentia tűnt ki, mert a skálázott collandationális térkép ott volt kezeim közt, a melyből ez világosan kitűnt. És erre maga Szojka folyammérnök és Biró mérnök is elismerték, hogy itt bizony borzasztó csalás követtetett el. Magam nem szóltam addig az alispán előtt, míg a mi társulati mérnökünk Steingaszner Kálmán meg nem szólalt felhívásomra; ő mondta először, hogy csalás van és csak ezután, nem maradván más mód, ott lévén a térképek, a két mérnök ur is azt monda az alispán előtt, hogy biz az igaz! Ugy állapodtak meg a mérnökök egymás közt, szóval a műszaki tanácsadók, hogy minden nap a i felvételt este be fogják rajzolni az ottani collau- '< dationális térképekbe, hogy világosan kitűnjék a különbözet. Az nap este azonban nem akarták tenni, fáradtak voltak. Kezdtem eleinte bizalommal lenni ezen mérnökök irányában s azért nem tűnt fel nékem a berajzolás halogatása, azonban később meggyőződtem, hogy nagyon csalódtam a bennük helyezett bizalomban. Mert másnap reggel 8 órakor kimenvén ismét a helyszínére, hogy több keresztszelvényt vegyünk fel, pár perczezel elkéstem és Talián alispán, ki már előbb ott volt, ezen szavakkal fogadott: „Kérlek, te nem is tudod, hogy a kötél egy méter és 80 centiméterrel megnyúlt a tegnapi mérésnél, tehát a tegnap észlelt differentia nem áll. Bocsánatot kérek, tévedtem az elébb, mert az akkori mérésnél a 3640. szelvénynél nem 8, hanem 6 méter volt a differentia. A 8 méter másra vonatkozik; tehát 1 méter és 80 centiméterrel jelentették kevesebbnek a mérési diíferentiát, ennélfogva 3 méter és néhány centiméter volt az, a mennyit a vállalkozó bennhagyott és collaudáltatott ezen szelvénynél s a mire rábukkantunk. T. ház! Ötöd napra megj elent Budapesten egy nyilatkozat a „Pesti Napló"-ban és a „Pester Lloyd"-ban. Nem tudom, hogy Horváth Gyula képviselő ur, miután oly sok adatot gyűjtött s mindent tud állítása szerint a történtekről, nem tudna-e felvilágosítással szolgálni, hogy ki irta és ki küldte azon nyilatkozatot, melyben rágalmazónak, hazugnak, mindennek elnevez az a Juventius mérnök. Pedig az a Juventius mérnök, a ki ezen átvágást collaudálta, oly szerény kis ember, hogy oly vastagon irni sem tud. (Derültség.) S különben nem szólok többet erről, majd a bíróság előtt. Visszatérek tehát ismét az elejtett fonálra. Másnap tehát folytattuk a mérést, de kijelentették a mérnökök, hogy a mérőkötél nem levén authenticus, ne tulajdonítsunk neki sem én, sem Talián pontosságot és fontosságot, mert hol összehúzódik, hol tágul. Ez igaz, mert ha a kötél vizbe jön, összehúzódik, ha pedig szárazon van megtágul. De ilyen vizsgálathoz a folyammérnök köteles lett volna sodronykötelet hozni. A sodronykötél meg is érkezett, de szándékosan csak akkor, mikor az átvágási keresztmérések 5 napi munka után már befejeztettek. Magam 5 napig mértem, sondiroztam velük, dolgoztam, nem adtam ki a mérőrudat a kezemből. De t. ház! míg én künn velük az átvágásban mértem, addig a hátam mögött hamisítottak. Ezen szót itt a nemzet színe előtt mondom s nincs eset reá, ha a bíróság fel is mentené az illetőket, hogy valaha visszavonjam ez állításomat, mert a mit a magam szemeivel láttam, a miről meggyőződtem s azt látván még ezenkívül, hogy mindent elkövetnek, hogy engeni mint rágalmazót állítsanak a nemzet színe elé; ennek folytán nem tágíthatok, nem is fogok tágítani soha!
