Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-140
140. országos ülés november 27. 1882. 279 főudvarmesteri, gróf Erdődy István valóságos belső titkos tanácsos urat pedig a magyar királyi főlovászmesteri méltóságra legkegyelmesebben kinevezni méltóztatván, van szerencsém erről Nagyméltóságodat szives tudomás végett tisztelettel értesíteni. Minthogy pedig gróf Festetich György urnak magyar királyi főudvarmesterré történt kineveztetése által az egyik koronaőri állomás üresedésbe jött, — s a koronaőrök régi szokás és törvények értelmében 0 Felségének kijelölése alapján az országosan egyesült főrendek és képviselők által választatnak, van szerencsém egyúttal Nagyméltóságod tudomására hozni, hogy ő császári és apostoli királyi Felségének a betöltendő koronaőri állomásra kijelölt egyének névsorát magában foglaló kegyelmes leirata már hozzám érkezett, minélfogva tiszteletteljesen arra kérem Nagyméltóságodat, hogy a kijelölést tartalmazó kegyelmes királyi leirat kihirdetése és az új koronaőr választásának megejtése czéljából tartandó elegyes ülés egybehivása végett a főrendiházi elnök úrral egyetértőleg intézkedni s a tett intézkedésről engem értesíteni szíveskedj ék. Fogadja Nagy méltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1882. november hó 26-án. Tisza s. k. Elnök: Azt hiszem, hogy a t. ház a kinevezéseket tudomásul venni méltóztatik. A mi pedig a koronaőr választását illeti, (Halljuk!) e tekintetben már volt ezelőtt mintegy kilencz évvel egy hasonló eset, akkor a t. ház elegyes ülést tartván a főrendiházzal, ezen elegyes ülésben választotta meg a koronaőrt. Az ezen eljárás tekintetében megállapítandó módozatok tárgyában mindkét háznak elnöke kölcsönösen érintkezvén, egy zárt ülés tartatott, melyben a ház az eljárásról értesíttetett és igy állapíttattak meg azután a nyilvános ülésben az eljárás módozatai. Én tehát azt hiszem, most is legczélszerűbb volna igy eljárni. (Helyezés.) Én mihelyt megállapodásra jutok a főrendiház elnökével, bátor leszek a t. házat egy zárt ülésre felhívni, a mely kedden vagy szerdán fogna tartatni és abban megbeszélvén a dolgot, annak eredménye lenne a nyilvános ülésben közlendő. (Helyeslés.) Bemutatom továbbá Hont megye közönségének felterjesztését, melyben Gömör- és Kishontmegyének feliratát pártolván, a tényleges szolgálati időnek a honvédségnél szabatosabb megállapítása iránt kérelmez. Jász-Nagykún-Szolnok-megye közönségének feliratát, melyben Szathmár megyének felterjesztését pártolván, egy görög szertartású kath. magyar püspökség felállítását kéri. Jász-Nagykún-Szolnok-megye közönségénekfelterjesztését, melyben Torontálmegyének feliratát pártolván, Magyarországban nép tanítókul csak oly egyének alkalmaztatását kéri, kik a magyar nyelvet bírják, vagy záros határidő alatt elsajátítják. A pozsonyi összes állami tisztviselőknek Szalay Ödön országgyűlési képviselő által beadott kérvényét, melyben a kisebb javadalmazása fővárosi tisztviselők 200 forintos évi lakpénzükre vonatkozó törvényjavaslatot a vidéki kisebb javadalmazása tisztviselőkre is kitérjcsztetni kérik. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincsen s miután más előterjesztés sincs, következik a napirend, t. i. a XDL sorjegyzékbe foglalt kérvények tárgyalása és pedig a 8. sz. a. Heves megye kérvénye, mely felett az általános vita befejeztetvén, a zárbeszédek vannak hátra. (Halljuk!) Berzeviczy Albert a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A kérvényi bizottság határozatával szemben a különvéleményen kívül két ellenindítvány is nyújtatott be. Legyen szabad, előadói zárszavammal élve, ezen indítványokra, úgyszintén az azok védelmére mondott beszédekre észrevételeimet megtennem és a kérvényi bizottság határozati javaslatát azokkal szemben is indokolnom. Midőn ezt teszem, előre- kell bocsátanom, hogy nézetem szerint az ezen immár harmadnapra nyúló vitában hallottak annál kevésbbé ingathatták meg a bizottság álláspontját, a mennyiben oly ellentétes állításokat és szempontokat hoztak színre, a melyek kölcsönösen egymást döntik meg. (Élénk ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Mindenekelőtt Polónyi Géza képviselő ur, mint a különvélemény benyújtójának szavaira kell reflectálnom. A különvélemény t. benyújtója azt mondotta, hogy a sajtótörvény nem hézagos, mert azt kiegészíti az í 867-iki törvényt pótló igazságügyministeri rendelet. T. ház! Én a sajtótörvényt nem azon irányban mondtam hézagosnak, a melyben azt ezen ministeri rendelet kiegészíti, hanem azon irányban, amelyben kiegészíti azt a szintén 1867-ben, tehát közA T etlenül a törvény Visszaállítása "után megj elent — bár elismerem, nem törvényerejű — b. Wenkheim féle rendelet. Ezen rendelet, ugy látszik, a t. képviselő uraknak kissé kényelmetlenül áll utjokban s azért szeretnének vele röviden elbánni. Egyesek kevesebbet olvasnak ki belőle, mint a mennyi tényleg benne van, mások törvénytelennek és azért egyszerűen érvény teleírnék nyilvánítják, holott azt hiszem az 1867-iki országgyűlés nem volt kevésbé féltékeny a nemzet alkotmányos jogára, mint a jelenlegi. És akkor e rendelet meg nem támadtatott, még pedig nem azért, mint Polónyi Géza t. képviselő ur mondja, mert az a rendeletek tárába
